(Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját, de fontosnak tartjuk, hogy helyt adjunk a kulturált és logikusan érvelő, vitaindító véleményeknek is.)
Érdemes-e, lehet-e, vagy egyenesen kell-e mindenkinek, de lehetőség szerint minél több embernek időben és térben is nagyobb távlatokban gondolkodni ahhoz, a mindennapjainkat a lehető legnormálisabb módon tudjuk élni? Jobbak lesznek-e ezek a bizonyos mindennapok, ha többen többet tudnak? Meggyőződésem szerint mindenképpen, mert a minél jobb alkalmazkodás feltétele a szükséges mennyiségű és minőségű információ begyűjtése. Ezeknek az információknak a rendelkezésre bocsájtása azonban a világon sok helyen nem érdeke azoknak, akiknek pedig lehetőségük és feladatuk lenne, mert a hatalom megszerzéséhez, megtartásához sokkal praktikusabb a pár szavas propagandaszövegek mantrázása, adott esetben egy-egy emodzsival megspékelve.
Mint a Fidesz abszolút Jolly Jokere, természetesen a migráció is kiemelt helyet kapott a Nemzeti Konzultáció kérdései (inkább talán: „kérdései”) között, ahogyan a Világbank egy friss jelentésében is.
Világbank: 200 milliónál több embernek kell elhagynia az otthonát a klímaváltozás miatt a következő harminc évben
Várhatóan több mint 200 millió embernek kell elhagynia az otthonát a klímaváltozás miatt a következő harminc évben, hacsak nem csökken sürgősen az üvegházhatású gázok kibocsátása - derült ki a Világbank által hétfőn közzétett, úgynevezett Groundswell-jelentésből, számolt be az AP News.
Ezek szerint várhatóan több mint 200 millió embernek kell elhagynia az otthonát a klímaváltozás miatt a következő harminc évben, hacsak nem csökken sürgősen az üvegházhatású gázok kibocsátása. A jelentés azt is vizsgálja, hogy a lassan bekövetkező éghajlatváltozás hatásai – a vízhiány, a termőképesség csökkenése és a tengerszint emelkedése – miként vezetnek ahhoz a folyamathoz, amit a jelentés „klímamigrációként” ír le. Az érintett régiók között szerepel Latin-Amerika, Észak-Afrika, az afrikai szubszaharai térség, Kelet-Európa és Közép-Ázsia, Dél-Ázsia, valamint Kelet-Ázsia a Csendes–óceán egyes részei.
Hogy jön össze a kormány migráció-kommunikációja és a Világbank jelentése? A távlati gondolkodás lehet az egyik kapocs. Mert nyilvánvaló, hogy a tömeges és ellenőrizetlen, vagy csak részben ellenőrzött migráció óriási kihívást jelent(ett) Európa számára, márpedig a felsorolt régiók közül többnek is elsődleges célpontja a mi kontinensünk. Fontos megjegyezni, hogy ennek a mintegy 200 millió embernek a többsége országhatárokon belül fog elvándorolni, de ilyen nagy számok mellett a kisebbség, vagyis akik új országba kényszerülnek, az is tömeget jelenthet majd. A távlati gondolkodás pedig azt, hogy miközben az aktuális problémákra meg kell próbálni megadni a legjobb választ, érdemes szoktatni magunkat a gondolathoz, hogy a klímaváltozás okozta migráció olyan nagy horderejű lehet, amelyről a jövő történészei talán egy korszakot fognak elnevezni.
Az elképesztően felgyorsult világban, amelyben az ember képtelen tartani a saját maga által diktált tempót, ahol hírekhez, vagy inkább csak hírmorzsákhoz is sokszor csak a Facebook gyors átpörgetésével jutunk, nagyon jól működik az aktuális érzelmekre és félelmekre ható kommunikáció. Éppen ezért tartom fontosnak, hogy a nagy rohanásban néha megálljunk, és kettőt-hármat hátralépve, kicsit messzebbről, kicsit más szögből, távlatokból tekintsünk a történésekre és vele a jövő lehetséges forgatókönyveire, mert így nemcsak a folyamatokat lesz könnyebb megérteni, hanem a megoldásokat is megtalálni. Ezért jó, ezért fontos, hogy minél több ember minél többet tudjon.