Minél több a közmunkás a faluban, annál többen szavaznak a Fideszre

közmunkások
Közmunkásokat foglalkoztató Dehusz (Debreceni Humán Szolgáltató) Kft. dolgozói tűzifát készítenek elő szállításhoz
MTI/Czeglédi Zsolt

A Telex egy közgazdászok által végzett kutatás alapján azt írta, a Fidesz által bevezetett közmunka program becsléseik szerint akár 5-6 mandátumot is hozhatott a Fidesznek a 2014-es választásokon tehát akár ezen is múlhatott a kormánypárt újabb kétharmados győzelme. Az elemzés alapján a Fidesznek nem azért hozott plusz szavazatokat a közmunka, mert az emberek szeretik, hanem mert egyszerűen félnek, hogy még ezt a megélhetésüket is elveszíthetik, míg a polgármestereknek az az érdekük, hogy fennmaradjon ez a kiszolgáltatottság.

Gyakran a közmunka ígéretével vagy éppen az elvételével való fenyegetéssel érik el, hogy a megfelelő helyre szavazzanak. Talán ez is az oka, hogy hiába nem hatékony és még drága is a közmunkaprogram, a politika erőlteti, mivel a számok azt mutatják, minél több a közmunkás a faluban, annál többen szavaznak a Fideszre.

A Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának (KRTK) kutatója, Reizer Balázs a lapnak elmondta, azoknál - a billegő választókerületben található - településeknél találtak több közmunkást, ahol a Fidesznek nagyobb szüksége volt pluszszavazatokra a 2014-es és a 2018-as országgyűlési választások előtt. (A tízezer fősnél kisebb településeket vizsgáltak, a közmunkások túlnyomó része ugyanis ilyenekben él.) 

Egy másik tendenciára is felfigyeltek. Ahol jól szerepelt a Fidesz az országos választáson, ott több lett a közmunkás a 2014-es és a 2019-es önkormányzati választásokra, azaz a polgármesterek támogatottságát is növelheti a közmunka. Azokban a falvakban, ahol átlagosan egy százalékponttal nagyobb volt a közmunkások aránya, más településekhez képest, ott 0,2 százalékponttal nőtt a Fideszre, és 0,3 százalékponttal a regnáló polgármesterekre leadott szavazatok aránya.

Reizer Balázs szerint a polgármestereknek is érdeke a klientúraépítés. Mivel a közmunka nem alanyi jogon jár, az önkormányzatok döntik el, ki kaphat lehetőséget, így aztán ennek elosztásával könnyen lehet mozgósítani a szavazókat, akár ígérettel, akár fenyegetéssel. Fontos tényező ugyanakkor, hogy a kormány dönti el, hogy a települések hány közmunkást vehetnek fel. Így tehát a  közmunkás helyek számának növelésével vagy csökkentésével képes jutalmazni, illetve megbüntetni a polgármestert (és a települést) a választási eredmények függvényében.

Hogy ez mennyire nem elméleti lehetőség, jó példa erre az Ózd melletti Kissikátor esete, amikor 2018-ban az egyébként kormánypárti polgármester nyilvános Facebook-bejegyzésben kérte számon a lakosokat, hogy miért nem szavaztak többen a Fideszre, hiszen ettől függ a falu fejlődése. Ebben a viszonyrendszerben a polgármesterek dolga ellenőrizni, hogy a lakosság megfelelően szavaz-e. Egy 200 fős faluban amúgy sem lenne nehéz feladat ez, de számos anekdotát hallani, miként ellenőrzik, hogy a közmunkások hova húzták be az ikszet

- olvasható a Telex írásában.

Inkább félelemből szavazhatnak a Fideszre

Ebből is látszik, hogy meglehetősen elterjedt jelenség Magyarországon a klientúraépítés. Az amerikai Yale Egyetem kutatója, Isabela Mares 2019-es kutatásában 93 véletlenszerűen kiválasztott Baranya, Heves és Borsod megyei falu lakosságát vizsgálta. A válaszadók 5-7 százaléka számolt be arról, hogy korrupt módon próbálták megszerezni szavazatukat a 2014-es parlamenti választásokon, ami nagyjából a dél-amerikai viszonyoknak felel meg.