Mélyállam: a kormány szerint azért fáj Polt Péter bebetonozása, mert elkezdődött a kampány

Domokos László, Polt Péter
Domokos László ÁSZ-elnök és Polt Péter legfőbb ügyész Orbán Viktor társaságában
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Egyre közelednek a 2022-es országgyűlési választások, és teljesen egyértelmű, hogy erre, illetve egy esetleges kormányváltás következményeire is gőzerővel készülnek Orbán Viktorék. Ennek egyik jele az a 26 (huszonhat!) törvénymódosítót magában foglaló salátatörvény, amely többek között

  • kétharmados parlamenti támogatáshoz kötné a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa megbízatásának megszűntetését,
  • valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének 9 évre történő kinevezésének jogát a mindenkori köztársasági elnök kezébe adná. 

Új javaslatok: Polt kétharmados védelmet kap, módosulhat a választási törvény, de az FTC is jól jár

Miközben az ellenzék az előválasztás második fordulójával foglalatoskodik, a Fidesz és kapcsolt részei üzembe helyezték a parlamenti törvénygyárat is. Tegnapról mára több salátatörvény is felkerült a Parlament honlapjára. A legmeglepőbb részleteket megmutatjuk: Pintér Sándor belügyminiszter egy olyan 62 oldalas salátatörvényt dobott össze, amely gyakorlatilag mindent IS érint.

Amúgy az ellenzéki pártoknak állított "csapda" a szokásos: a fenti módosítások mellé olyan javaslatokat is besorolnak, amelyek amúgy támogathatóak, illetve semmilyen kapcsolatban nem állnak Polt Péter bebetonozásával. Például ebben a csomagban van benne az is, hogy az igazságügyi alkalmazottak és a bírák számára is biztosíthatóvá váljon a jubileumi jutalom 45 év szolgálati idő után, de éppenséggel a közjegyzői tevékenység gyakorlati problémáira is választ keresnek a paragrafusokban.

Az ellenzék képviselők ennek megfelelően nem is tudták támogatni a Varga Judit által beterjesztett salátatörvényt - jellemző, azt nem az igazságügyi miniszter, hanem államtitkára, Völner Pál vitte a plenáris ülés elé.

Gyüre Csaba, a Jobbik vezérszónoka is társadalmilag elfogadhatatlannak nevezte Polt Péter leváltásának kétharmadhoz kötését, miközben hangsúlyozta, a törvénycsomag számos elemével egyetért.

A jobbikos politikus felszólalásában kitért arra is, hogy

a rendszerváltás óta eltelt 31 évnek a felében Polt Péter volt a legfőbb ügyész és az ő nevéhez kötődik, hogy az európai korrupciós listák középmezőnyéből visszacsúsztunk az utolsó helyre.

Szerinte Polt Péter munkássága abban mérhető, hogy a közvagyon átcsoportosítása megtörtént a miniszterelnök környezetébe, és kialakult egy réteg, aki havonta 53-54 ezerből él, és egy olyan, aki tízmilliárdokat keres. Gyüre Csaba szerint azzal, hogy a legfőbb ügyész eltávolítását akadályoznák, azt akarják elérni, hogy a felelősségre vonás elmaradjon. Ezért van szükség ahhoz, hogy el lehessen mozdítani Polt Pétert - magyarázta a jobbikos. 

Az MSZP-s Harangozó Tamás azt emelte ki, hogy azt a Kozma Ákos ombudsmannt is kétharmados védelemben részesítené a kormányoldal, aki a Pegasus-botrány során nem mert kiállni a nyilvánosság és az országgyűlési képviselők elé. A DK-s Sebián-Petrovszki László pedig arra figyelmeztetett, hogy Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának frissen kinevezett elnöke,

Bíró Marcell ciklusokon átívelve felügyelheti majd egy másik parlament előtt lévő törvénycsomag elfogadásával az Orbán-család számára milliárdos bevételt jelentő bányászatot,

miközben Varga Judit javaslata értelmében, a Hatóság elnökét az államfő nevezi ki  a miniszterelnök javaslatára. Mivel Áder János utódát cinikus módon még a választások előtt nevezné meg a Fidesz, elég könnyen felrémlik a fideszes mélyállam szerkezete. 

A kormánypárti narratíva hiábavalóságát leginkább Vejkey Imre ábrázolta: a KDNP-s politikus szerint Polt Péter megbízatásának megszűntetését kétharmados parlamenti többséghez kötni pusztán egy eddig is létező alkotmányos jogszabály pontosítása, mert szerinte ha a megválasztáshoz kétharmad kell, akkor a leváltáshoz is kétharmadra legyen szükség. Arra nyilvánvaló módon nem tudott mit mondani, hogy ezt miért pont most, a számukra kétséges kimenetelű országgyűlési választások előtt kellett a Parlament elé terjeszteni.

A legegyszerűbb így is Völner Pál volt, az államtitkár azzal zárta le a vitát, hogy '14-ben és '18-ban is hallott hasonlókat az ellenzéktől a Parlamentben, "elkezdődött a kampány" - tette hozzá.