A túl erős orosz közeledést a társadalom többsége elutasítja az elemző szerint

Putyin, Orbán
Vlagyimir Putyin orosz elnök fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a moszkvai Kremlben 2018. július 15-én.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

A tegnapi napon megtörtént a bejelentés a közös ellenzéki október 23-ai megemlékezésről, ennek kapcsán pedig megkerülhetetlen téma az Oroszországhoz való viszony kérdése, amelyben éles ellentét figyelhető meg a kormánypárti és az ellenzéki oldal között. Ezzel kapcsolatban kérdeztük Pék Szabolcsot, az Iránytű Intézet elemzőjét.

Az ellenzéken belül egység látható a külpolitikai fő csapásirányokat tekintve. Mind a legnagyobb pártok (DK, Jobbik), mind Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt nyugatbarát politikát hirdetett meg, legfőbb feladatként pedig az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal szemben megromlott helyzet rendezését

- fogalmazott kérdésünkre Pék Szabolcs.

Az ellenzék Kínával kapcsolatban a Fudan budapesti egyetemét és a Budapest-Belgrád vasútvonal tervét támadja, Oroszországgal kapcsolatban pedig elsősorban a Paks 2-ről szóló titkosított szerződést. Márki-Zay Péter korábbi szereplései során konkrétan a Fudan Egyetem és a Budapest-Belgrád vasútvonal építésének azonnali leállítását ígérte, Paks2-vel kapcsolatban pedig elsősorban felülvizsgálatot ígért, de akár a teljes projekt leállítását is lehetőségként említette - idézte fel az elemző.

Jobbik: Orbán Putyin sakkbábuja a világpolitika sakktábláján, ez micsoda, ha nem hazaárulás?

Nem kell politikai géniusznak lenni ahhoz, hogy a gondolkodó ember átlássa: Orbán Putyin sakkbábuja a világpolitika sakktábláján - állapította meg Facebook-oldalán a Jobbik. Mint írták, az orosz birodalmi álmokat dédelgető Putyin gyakorlatilag az Európai Unió elleni gyalogként használja Orbán Viktort, akivel kvázi sakkban tartja Európát.

Véleménye szerint az országgyűlési kampányt azonban a külpolitika terén inkább az Európai Unió és a Fidesz ellentéte fogja majd meghatározni, így ez lehet a meghatározó törésvonal a két blokk között ezen a téren.

Azt fontos leszögezni, hogy az egyes pártok Oroszországhoz és Kínához fűződő viszonya kormányváltásonként változik s míg ellenzékben markáns orosz- vagy Kína-ellenes egy párt, addig kormányra kerülve már nem konfrontálódik a nagyhatalmakkal

 - mondja az Iránytű Intézet elemzője 

Ezzel kapcsolatban felidézte, hogy a Fidesz tábora érdekes utat járt be az elmúlt évtizedben: amikor 2010-ban átvették a kormányrudat, akkor a Fidesz-tábort egy oroszellenes attitűd jellemezte, amely 10 év alatt gyökeresen megváltozott és jelenleg egy oroszbarát hangulat dominál a kormányoldalon. 

Éppen ezért érdekes lehet az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója, amikor a szovjet (orosz) elnyomás elleni felkelésről emlékezünk meg, ez a kettőség okozhat némi belső ellentmondást a kormánypárti fejekben.

Volt idő, amikor a Fidesz szerint az oroszokkal való üzletelés a demokrácia feladását jelentette

Anna Applebaum újságíró foglalta össze talán a legjobban, hogy mit is jelent Oroszországnak hazánk. Ennek egyik ékes jele volt, amikor 2014-ben Magyarország szerződést kötött az oroszokkal a Paksi Atomerőmű bővítéséről. „Az oroszok mostanában úgy terjesztik ki befolyásukat, hogy nagy energetikai befektetéseket használnak arra, hogy korrupciós hálózatot építsenek és függőséget alakítsanak ki."

Továbbá a Fidesz alakulásakor pont a Szovjetunióval szemben definiálta saját magát, fogalmazta meg függetlenség-törekvését, amely nemzeti függetlenség a mai napig fontos része az orbáni retorikának.  

Az ellenzéki oldalnak kommunikációs szempontból ezt érdemes lehet tematizálnia, mert ez a narratíva egyértelműen nekik kedvezhet, mivel a túl erős orosz közeledést a társadalom többsége elutasítja a negatív történelmi tapasztalatok okán

- véli Pék Szabolcs.

A közös október 23-ai ellenzéki tüntetéssel kapcsolatban azt várja az Iránytű elemzője, hogy az elhangzó beszédekben meghatározó elem lesz a Fidesz oroszbarát politikájának bírálata, főleg kelet és nyugat szembeállítása lehet hangsúlyos az ellenzék Európai Unióhoz és az USA-hoz fűződő pozitív viszonyának kiemelésével.

Jobb véleménnyel vannak az EU-ról a magyarok, mint a kormányról

A magyarok 77 százaléka szerint csak olyan tagállamok jussanak uniós támogatáshoz, amelyeknek a kormánya tiszteletben tartja a jogállamot és a demokratikus elveket - írja a Népszava az Eurobarométer legfrissebb felmérése alapján. A járvány utáni helyreállításra és gazdaságélénkítésre szánt uniós pénzek a magyarok 64 százaléka szerint segíteni fogják a koronavírus-járvány által okozott gazdasági és szociális károk enyhítését.

Várhatóan a demokrácia lesz a beszédek középpontjában, hogy Magyarország ma féldiktatúrákkal vagy kevésbé demokratikus országokkal ápol egyre szorosabb kapcsolatot és vesz át onnan antidemokratikus elemeket.