Az olasz kormányfő tartalmas fordulópontnak tartja a G20-csúcs záródokumentumát

mario draghi
Kép: Wikipédia

Tartalmas fordulópontnak nevezte a római G20-csúcstalálkozó záródokumentumát a házigazda Mario Draghi olasz miniszterelnök, aki vasárnapi sajtótájékoztatóján úgy vélte, hogy a pandémia és a klímaváltozás tudatosította a globális kihívások megoldásának sürgősségét.    

Mario Draghi sikeresnek értékelte a világ tizenkilenc legfejlettebb országa és az EU állam- és kormányfőinek kétnapos találkozóját. Megjegyezte, hogy egyáltalán nem volt könnyű megállapodásra jutni. Sajtóforrások szerint a delegációk az utolsó percekig dolgoztak a húszoldalas zárónyilatkozat végleges formáján.  

A római kormányfő úgy vélte, hogy az utóbbi években kevéssé aktív G20-csoport hozzáállása hirtelen megváltozott, 

"mintha a pandémia, a klímaválság, valamint az általuk okozott társadalmi egyenlőtlenségek hatására tudatosodott volna, hogy a korszakváltó kihívásokkal nem lehet egyedül szembeszállni".

Draghi eredménynek nevezte, hogy a csúcs elfogadta azt a tudományos megállapítást, miszerint az évszázad feléig 1,5 Celsius-fokra kell korlátozni a globális hőmérséklet-emelkedést, és hangsúlyozta a szénsemlegesség melletti elkötelezettséget. Elemzők figyelmeztettek arra, hogy annak pontos dátuma kimaradt a zárónyilatkozatból, de Mario Draghi kiemelte, hogy az évszázad közepére való általános utalás "konkrétabb bármilyen korábbi dokumentumban szereplő időpontnál". Hozzátette, 

a szén-dioxid-kibocsátás felszámolását 2050-re akarják elérni, de "nem hiszem, hogy ez sikerülni fog" 

- jelentette ki.

Kiemelte, hogy a világ vezető országai évi százmilliárd dolláros támogatásról egyeztek meg, amivel a fejlődő országok klímapolitikáját segítik.

Mario Draghi azt mondta, hogy a 2015-ös párizsi klímacsúcs nem váltotta be ígéreteit, mivel azóta a szén-dioxid-kibocsátás mértéke nőtt, főleg a Covid-19-járvány első hullámai után bekövetkezett termelési növekedés miatt.  

A miniszterelnök kifejtette, hogy Kína részéről nagyobb ellenállást várt, de Peking és Moszkva is elfogadta a 1,5 Celsius fokos határt, ami "nagy erőfeszítéseket követel". Hozzátette, hogy Kína gyártja a világ acéltermelésének majdnem felét szénenergia felhasználásával. Hangoztatta, hogy mostantól a G20-at ismét közös ambíciók vezetik.

"A fiatalok és az aktivisták cselekvésre buzdítanak, és ez a csúcstalálkozó tartalmas volt" 

- fogalmazott Mario Draghi a környezeti aktivista Greta Thunberg korábbi kijelentéseire utalva, aki szeptember végén Milánóban azt mondta, hogy a politikusok tettek helyett csak szónokolnak.

Mario Draghi a csúcstalálkozó eredményei között említette a globális minimumadó bevezetéséről szóló megállapodást. Jelentősnek tartotta, hogy a csúcstalálkozón külön szekciót szenteltek az állami és a magánszektor közötti együttműködésnek, hangoztatva, hogy "így lehet finanszírozni a klímaváltozás megfékezését".

Sikernek tartotta az Egyesült Államok és az EU közötti acél- és alumíniumtermékek vámkötelessége enyhítéséről született megállapodást.  

A globális járványintézkedések között Mario Draghi kiemelte a Kereskedelmi Világszervezet és a Európai Bizottság között induló együttműködést a fejlődő országokban tervezett vakcina-gyártásról.

Előrelépés? A klímacsúcs célja 1,5 fokban maximálni 2030-ig a globális felmelegedés mértékét

Csaknem kétszáz ország részvételével kezdődött meg vasárnap a skóciai Glasgowban az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 26. ülése (Conference of the Parties, COP26), azonban személyesen a világ több olyan vezetője sem vesz részt rajta, mint II. Erzsébet, Vlagyimir Putyin, Hszi Csin-ping, vagy épp Ferenc pápa.

Mario Draghi átadta a stafétát a G20 következő elnökének, Indonéziának. Sikert kívánt a Glasgow-ban kezdődő ENSZ-klímacsúcsnak egy vélve, hogy "még sok teendő van".

A G20 politikusai vasárnap a római Trevi-kútnál kezdték a napot, ahol a  hagyomány szerint aprópénzt dobtak be, hogy visszatérhessenek Rómába.

(MTI)