Amikor a keresztény gyökereire büszke ember „interjút” készít…

Orbán Viktor, Magyar Nemzet
Orbán Viktor - Facebook

(Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját, de fontosnak tartjuk, hogy helyt adjunk a kulturált és logikusan érvelő, vitaindító véleményeknek is.)

A hazai média naponta szolgáltat olyan megnyilvánulásokat, amelyek tökéletesen igazolják a Fogjunk össze a békés közbeszédért! petíció létjogosultságát. Az aláírásgyűjtést Gundel Takács Gábor, Kepes András, Acél Anna, Hodász András, Sáhó Eszter és Gégény István indították útjára a közelmúltban, rámutatva arra, hogy egy olyan országban szeretnének élni, „amelyben tisztelettel szólunk egymáshoz és egymásról a magánéletben és a közbeszédben, akkor is, ha nem értünk mindenben egyet.”

Megörültem a kezdeményezésnek, és ennek megfelelően aláírásommal támogattam is azt. A petíció megfogalmazói kifejtik: „Meggyőződésünk, hogy nemzetünk békés fejlődését a különböző nézőpontok megismerése, az egymás megértését szolgáló párbeszéd szolgálja, míg az egyoldalú nézetek, a kirekesztő, a másokat emberségükben megalázó kijelentések nehezen gyógyuló sebeket okoznak a társadalomban. A szavaknak következményei lehetnek; jó vagy rossz tettekké válhatnak. Elszomorítónak tartjuk, hogy napjainkban az építő, gyógyító üzenetek mellett túlsúlyba kerültek a bántó, sértő, indulatos, romboló megszólalások, láthatatlan falakat építve egy nemzeten belül is családtagok, munkatársak, állampolgárok közé.”

Amikor megnéztem a Pesti Tv Lukácsi Katalinnal készített „interjúját”, azonnal a fenti petíció jutott eszembe, amelynek idézett szövegéből érdemes hangsúlyozni két gondolatot: „az egyoldalú nézetek, a kirekesztő, a másokat emberségükben megalázó kijelentések nehezen gyógyuló sebeket okoznak”; illetve hogy „túlsúlyba kerültek a bántó, sértő, indulatos, romboló megszólalások.”

Lukácsi Katalint, mint Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökségének tagját arról kérdezte a műsorvezető, hogy

„milyen érzés Gyurcsány Ferenc hátsó feléből kilógni a főnökének és önnek is?”

Lényeges, hogy ez nemcsak egy kérdés volt, hanem mindjárt a nyitókérdés, amiből világosan kiderül, hogy a Pesti Tv munkatárásnak esze ágában sem volt egy normális mederben zajló beszélgetést folytatnia. A megkérdezett véleménye egyáltalán nem számított, a lényeg kizárólag annyi volt, hogy a szót erőszakosan belé fojtva, Lukácsi Katalint biodíszletként használva lenyomjon egy show-t. Ami persze nyilván nagyon tetszett azoknak a kormánypárti nézőknek, akik a PC, a politikai korrektség elvetését összekeverik azzal, hogy a másik felet a lehető legjobban meg kell alázni. A kettő között ugyanis van tér, lehet úgy beszélgetni, vitatkozni, hogy tartalmilag próbálok a másik fölé kerekedni, nem pedig harsányságban, gátlástalan verbális erőszakosságban.

Miután a szekunder szégyentől (nem szeretem ezt a kifejezést, de most nagyon passzol ide) kínosan fészkelődve végignéztem ezt a rettenetet, beütöttem a keresőbe ezeket a szavakat: Pesti Tv küldetése. Szerencsém volt, első helyen dobta ki a google azt a Pesti Srácok-on megjelent cikket, amelyben ezt olvashatjuk: „A PestiTV küldetése, hogy olyan jobboldali közbeszéd, stílus kialakítását segítse elő, amely akkor jött volna létre, ha a magyar nemzet kulturális és társadalmi fejlődése nem szakad meg 1944 után.”

Hát, ha ez a jobboldali közbeszéd és stílus, amelyet a Pesti Tv megjelenít, akkor a kormányoldalon nem nagyon csodálkozhatnak azon, hogy sok jobboldali ember képtelen azonosulni a Fidesszel, mint önmeghatározása szerint jobboldali és keresztény párttal. Utóbbi, mint felvállalt érték egyébként szerepel a Pesti Tv ars poeticájában is, amikor így fogalmaznak: A hazai tévés palettán új színfolt szeretnénk lenni, nyitottsággal és kíváncsisággal teret adva annak az egész világot átitató ébredésnek, ami újra naggyá teheti a keresztény gyökereire és tradícióira büszke, erős és fejlődni képes európai, észak-amerikai „normális” embert.

A Fogjunk össze a békés közbeszédért! petíció szövege így zárul: „Kérjük a döntéshozókat, közéleti szereplőket, a tudományos, kulturális élet képviselőit, újságírókat, médiaszemélyiségeket és minden olyan embert, aki aktívan részt vesz a közgondolkodás formálásában, hogy saját lehetőségeivel járuljon hozzá a közbeszéd békésebbé formálásához! Emeljük fel szavunkat minél többen a romboló, kártékony, kirekesztő, emberséget nélkülöző megszólalások ellen!” Aki egyetért ezzel, az akár az aláírásával is kifejezheti ezt.