Drágulnak a lakáshitelek és az egykori devizahitelek

Drágulnak a lakáshitelek és az egykori devizahitelek

A Népszava írása szerint egyre drágábban lehet lakáshitelhez jutni. A májusban még átlagosnak számító kamatszinten ma már a legjobb banki ügyfelek sem kapnak kölcsönt. Ezzel együtt, a változó kamatozású hitelesek havi terhei is növekednek, az egykori devizahitelek pedig sosem kerültek még ilyen sokba 2015-ös forintra váltásuk óta. A háttérben az áll, hogy a jegybank - az infláció megfékezése, illetve a forint árfolyamának védelme érdekében - pár hónap leforgása alatt a háromszorosára emelte az alapkamatot. Így a sokáig 0,6 százalékon álló mutató most 1,8 százaléknál jár.

Azonban se a forintot, se az inflációt nem sikerült a megfelelő mederben tartani - pláne, hogy ősztől lassított is az emelések ütemén a jegybank -, így az elemzők a mai kamatdöntő ülésen további jelentősebb szigorításokra számítanak. Mindez tovább drágítja a hiteleket. 

Ha emelkedik az alapkamat, a bankok is átárazzák hiteleiket, és már csak magasabb kamatokkal lehet kölcsönt igényelni. Szeptemberben még csak egy-egy hiteltermék esetében reagáltak a bankok az alapkamatemelésre, októberben viszont általánossá és erőteljesebbé vált a kölcsönök drágulása. A legutóbbi, 6,5 százalékos inflációs adat miatt a piac most már a korábbi 15 bázispontos emeléseknél komolyabb lépésre számít, ami már előzetesen számottevően megdrágította a banki forrásköltségeket, és lépéskényszerbe hozta a pénzintézeteket. A money.hu adatai szerint november közepére kikoptak a piacról a 4 százalék alatti teljes hiteldíj mutatóval (thm) elérhető, legalább 10 évre fixált hitelek, hiszen immár minden futamidőre 4 százalék közelébe értek a referenciakamatok.

November elején a bankok átlagosan 0,5 százalékponttal emelték kamataikat. Ez egy 20 millió forintos, 20 évre felvett, 10 éves kamatperiódusú hitel esetében mintegy 6 ezer forinttal magasabb havi törlesztőrészletet jelent, 20 év alatt pedig 1,4 millió forinttal több költséget. A kamatemelési ciklus azonban nem csak az újonnan folyósított hitelekre hat, hanem a régebben felvett, nem fix kamatozásúakra is. 

Ezeket ugyanis - a szerződésben rögzített kamatperiódustól függően - három, hathavonta, évente átárazzák a bankok. Ha pedig a kamatforduló éppen egy olyan növekvő kamatkörnyezet idejére esik, mint a mostani, akkor megugranak a törlesztőrészletek, ami váratlanul érheti az adósokat. Pláne, ha október végéig moratóriumban volt a hitelük, hiszen akkor másfél évig nem is érzékelték a változásokat.

A hitelszakértők arra számítanak, hogy az általános kamatemelések a következő hetekben folytatódnak. Emellett szól, hogy a jegybank mai kamatemelése nem az utolsó lesz az idén, sőt: a jövő év első felében akár 2,4-2,5 százalékra is felfuthat az alapkamat. A változó kamatozású hitellel rendelkező adósoknak ezért érdemes elgondolkodniuk kölcsönük biztonságosabb, fix kamatozásúra cserélésén.