Az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió és az úgynevezett keleti partnerségéhez tartozó országok brüsszeli csúcstalálkozója után óva intette Oroszországot attól, hogy megtámadja Ukrajnát.
Ha Oroszország agresszíven lép fel Ukrajnával szemben, annak súlyos következményei lesznek
– mondta Ursula Von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke előzőleg az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén is jelezte, Brüsszel fokozná a szankciókat, példátlan intézkedéseket vezetne be Moszkvával szemben egy újabb agresszió esetén.
Ezt később Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is megerősítette.
Mi történhet Magyarországgal, ha Putyin megtámadja Ukrajnát?
Háborús konfliktus fenyeget Magyarország szomszédjában. Ukrajna és Oroszország között már lassan 10 éve igen feszült a viszony. A Krím-félsziget 2014-es elcsatolása óta Ukrajna területi integritását folyamatosan veszélyezteti Oroszország. Putyin szerint az a baj, hogy Ukrajna a NATO felé közeledik, de miért gondolja úgy az orosz elnök, hogy bele kell szólnia egy másik ország külpolitikájába?
Kiemelték ugyanakkor, hogy az EU célja továbbra is a Kijev és Moszkva közötti feszültség diplomáciai rendezése. Az MTI NATO-közeli forrásokra hivatkozva azt írta,
Az ukrán államfő Brüsszelben külön-külön tárgyalt Emmanuel Macron francia elnökkel és Olaf Scholz német kancellárral. Azt mondta, Kijev nem ellenzi a békés rendezést célzó megbeszéléseket, ám Moszkva részéről még nem tapasztalt ilyen szándékot. Volodimir Zelenszkij reményét fejezte ki, hogy az EU 2022-ben, a soros francia elnökség idején kiemelt figyelmet fordít Ukrajna biztonságára, az orosz hibridháború elleni küzdelemre Európában.
A keleti partnerségi csúcstalálkozón a Donyec-medencei konfliktus mellett téma volt a korrupció elleni harc, a demokratikus reformok előmozdítása is.
A hatodszor megrendezett csúcson nem volt ott Fehéroroszország, amely felfüggesztette részvételét. Ursula Von der Leyen reményét fejezte ki, hogy hamarosan egy demokratikusan megválasztott belarusz vezetőt üdvözölhetnek a tárgyalóteremben, ahol célzatosan üresen hagyták a volt szovjet tagköztársaság helyét.
Az elnök beszélt a Moldovának nyújtandó, 60 millió eurós gyorssegélyről is, amelyre azért van szükség, mert a Gazprom orosz gázipari vállalat megemelte a Moldovába szállítandó gáz árát. Korábban egyértelművé tette, ezzel Moszkva nyílt kísérletet tesz az EU-barát moldovai kormány megfélemlítésére.
Hozzátette: az EU jó kapcsolatokat akar Oroszországgal, de ez elsősorban a moszkvai vezetés viselkedésétől függ, meg kell védeni a társadalmakat, demokráciákat az ilyen cinikus geopolitikai hatalmi játszmáktól.