Ahogy az már ismert, Áder János köztársasági elnök április 3-át jelölte ki a 2022-es országgyűlési választások időpontjára, miközben Kásler Miklós humánminiszter nemrég arra figyelmeztetett, hogy az omikron variáns okozta ötödik hullám idén január és május között zajlik majd le, és a csúcson akár napi 200 halottal is számolhatunk. A humánminiszternek nem tűnt fel, de az általa megnevezett időszak pont egybeesik a választásokkal, és az azt megelőző kampánnyal – hogy mást nem mondjunk, a CÖF már meg is hirdette a több mint hatszázezres(!) Békemenetét is március 15-ére.
Vajon az omikron Kásler által felvázolt pusztítása átírhatja a választási forgatókönyveket?
Dr. Komáromi Zoltán, az Egységben Magyarországért egészségügyi szakreferense az Alfahír felvetésére először azzal reagált, hogy Kásler Miklós bár figyelmeztetett a közelgő hullámra, de arról már nem beszélt, hogy a kormányzat mit fog tenni annak elkerülése érdekében. A DK szakpolitikusa szerint a kormányzat még a saját szakértőinek a tanácsait sem fogadja meg, és arra sem hajlandó, hogy a döntéseiért vállalja a felelősséget. Példaként felhozta, hogy a kabinet a munkaadókra tolta a munkavállalók beoltásának elrendelését, illetve az oktatásban úgy vezették be a kötelező oltást, hogy az csak az állami intézmények dolgozóira vonatkozik, és ott is csak a pedagógusokra, a kisegítő személyzetre nem.
Az ellenzék régóta igyekszik hozzájutni a valós adatokhoz, mert Dr. Komáromi Zoltán szerint, amit a népegészségügyi központ és a minisztérium nyilvánosságra hoz, az gyakorlatilag a saját elrontott politikájuk leplezésére szolgál. Azt Kásler Miklós ugyan elárulja, hogy a kórházba, illetve az intenzív osztályra kerültek között mekkora arányban vannak oltottak, de azt már például titkolják, hogy közülük mennyien vették fel a kínai, vagy az orosz oltást, illetve hányan fekszenek kórházban egy, két, vagy három oltás után is. Pedig ezek az adatok egészen biztosan a rendelkezésükre állnak, és ezekre szükség is van ahhoz, hogy hatékony járványügyi intézkedéseket lehessen javasolni – magyarázta.
Perelni kell, hogy kiderüljön, a kötelező oltás miatt mennyien hagyták ott az egészségügyet
Emlékezetes, az Orbán-kormány döntése értelmében csak a koronavírus ellen oltott ápolók, orvosok, egyéb feladatokat ellátó munkavállalók dolgozhatnak az egészségügyben. Ez természetesen magyarázható a járvány elleni hatékony védekezéssel, az viszont már nehezen értelmezhető, hogy az egészségügyi kormányzat miért nem rendelkezik információval arról, hogy ez mekkora humánerőforrás-veszteséget jelentett az amúgy is nehéz helyzetben lévő állami szektorban.
Dr. Komáromi Zoltán elárulta, hogy a közös ellenzéki egészségügyi program véglegesítése után – tehát záros határidőn belül –
Ezzel párhuzamosan saját magukat is felkészítik arra, hogy a választási győzelem után az új nemzeti egységkormány haladéktalanul képes legyen kezelni a várhatóan akkor fennálló drámai koronavírus-helyzetet. Addig is, ha lesznek választások, de a kormány nem hoz hatékony járványügyi intézkedéseket, az Egységes Magyarországért a képviselőjelöltjein és szűk médiafelületein keresztül fel fogja hívni a potenciális szavazók figyelmét, mit csináljanak annak érdekében, hogy megvédjék magukat és családjukat a koronavírus okozta megbetegedéstől, ha szavazni mennek – tette hozzá a szakpolitikus.
„Orbán Viktor eddig is nagyon egyedien kezelte a járványügyi adatokat, amikor éppen baj volt, elbagatellizálta az intézkedéseket. Hogy mit fog csinálni márciusban, áprilisban, az teljesen kiszámíthatatlan, ezt talán csak a Századvég elemzői tudják majd megmondani, akik naponta mérik a közhangulatot. Ugyanis a kormány föltett kézzel ennek a közhangulatnak akar megfelelni, hogy megtartsa a hatalmát”
- fogalmazott Dr. Komáromi Zoltán azzal kapcsolatban, hogy a koronavírus-járvány, az esetlegesen felfutó halálozási adatok befolyásolhatják-e az április eleji választásokat.