Moszkva evakuálja az ukrajnai nagykövetségek személyzetét

Kijevi orosz követség
Orosz katonai tevékenységet szemléltető fotók a kijevi orosz nagykövetség előtti útzáron 2018. március 18-án, az orosz elnökválasztás napján.
MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Az ukrán-orosz határon növekvő feszültségek miatt Moszkva megkezdte diplomatáinak és családtagjaiknak a kijevi nagykövetségről, és az lvovi konzulátusról való kitelepítését

- írja az RT a New York Times névtelenül nyilatkozó tisztségviselőire hivatkozva.

A lap szerint január 5-én, 18 embert, elsősorban orosz diplomaták gyermekei és feleségei hagyták el Ukrajnát. Az ezt követő két hétben állítólag további 30 ember távozott, és állítólag két másik orosz konzulátus (Harkov és Odessza) diplomatáit is felszólították, hogy készüljenek fel az ország elhagyására.

Az orosz külügyminisztérium csak annyit közölt, hogy „a kijevi orosz nagykövetség normálisan működik”. Azt viszont nem tagadták, hogy leépítésről lenne szó.

Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy minek lehet az előjele, az ilyen nagyarányú és igen gyors  „leépítés”? Az előzmények alapján általában akkor szoktak ilyet elrendelni, ha az érintett állam konfliktusra, akár fegyveres konfliktusra készül, illetve számít. Előbbi esetben, tehát ha Putyin kormánya úgy dönt, hogy ismét megtámadja kelet-Ukrajnát, akkor hasonló lépésekre számíthat nemcsak az ukrán hadseregtől, hanem súlyosabb esetben akár a NATO részéről is.

Valóságos a konfliktus kirobbanásának veszélye Oroszországgal, az ukrán határ közelében végzett katonai tevékenység pedig veszélyt jelent a biztonságra

- jelentette ki korábban Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, az Észak-atlanti Tanács (NAC) rendkívüli, külügyminiszteri szintű ülését követően.

A NATO azonban mindent megtesz, hogy megoldást találjon a kialakult feszültségre, ugyanakkor felkészül arra az esetre, ha a diplomáciai erőfeszítések csődöt mondanának

- fogalmazott a főtitkár.

NATO-főtitkár: valóságos a konfliktus kirobbanásának veszélye Oroszországgal

Valóságos a konfliktus kirobbanásának veszélye Oroszországgal, az ukrán határ közelében végzett katonai tevékenysége veszélyt jelent a biztonságra - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, az Észak-atlanti Tanács (NAC) rendkívüli, külügyminiszteri szintű ülését követően pénteken. Jens Stoltenberg a videókapcsolaton keresztül tartott tanácskozást lezáró sajtóértekezletén kijelentette: a katonai szövetség sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a nemzetközi közösség felszólításai ellenére Oroszország nem tett semmit a feszültség csökkentése érdekében.

Ezt követően múlt csütörtökön Jens Stoltenberg és Boris Johnson brit miniszterelnök komoly aggodalmuknak adtak hangot, az Ukrajna elleni esetleges orosz invázió következményei miatt. Boris Johnson ezután tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is, akivel közölte, hogy London szövetségeseivel együtt, már megkezdte a Moszkvával szembeni jelentős gazdasági szankciók előkészületeit amennyiben bekövetkezne az orosz katonai akció.