A nemzeti egységkormány a dolgozói szegénység felszámolásáért küzdene

sajttáj
Facebook

Az ellenzéki pártok szerint a „dolgozói szegénység” vagy „rabszolgatörvény” olyan fogalmak, melyek korábban ismeretlenek voltak, a Fidesz kormányzása óta azonban Magyarországon munkavállalónak lenni egyet jelent a kiszolgáltatottsággal.

Az Egységben Magyarországért szerdai sajtótájékoztatóján Komjáthi Imre, az MSZP elnökhelyettese többek között arról beszélt, kormányra kerülve igazságosabbá teszik a személyi jövedelemadó rendszerét és visszaadják a Fidesz által az alacsonyabb jövedelműektől elvett, sokak számára akár közel kéthavi jövedelemnek megfelelő adójóváírást.

Ez - tette hozzá - a minimálbér szintjén a személyi jövedelemadó teljes visszatérítését jelenti, és egészen a minimálbér másfélszereséig növelni fogja az embereknél maradó jövedelmeket.

A szocialista politikus elmondta azt is: az alapvető élelmiszerek tekintetében kibővítik a kedvezményes áfakulcsos termékek körét, a rabszolgatörvényként ismert rendelkezést pedig haladéktalanul el fogják törölni.

Új munkavédelmi, munkajogi kódex megalkotását is tervezik a szakszervezetekkel együttműködésben. Ehhez igazságos, normálisan működő érdekegyeztető rendszerre van szükség - tette hozzá, és ígéretet tett arra, hogy több jogot fognak biztosítani a szakszervezeteknek.

Buzinkay György, a Momentum képviselőjelöltje a bérrendezések és nyugdíjemelések szükségességét hangsúlyozta.

„Európai uniós minimálbérre van szükség”

– mondta, kiemelve, hogy emelni kell a közszférában dolgozók egyre inkább leszakadó, régóta nem emelt bérét, de szólt arról is, hogy a 21. századi gazdaság megteremtése érdekében támogatni akarják a távmunkát, ami sokak esetében kiválthatja az ingázási kényszert.

Az Európai Unión belül Magyarországon a legrövidebb - három hónapos - az álláskeresési járadék folyósítása - emlékeztetett a momentumos politikus, és megerősítette: azt szeretnék, ha április 3-án a választásokkal együtt népszavazáson lehetne állást foglalni arról, hogy kilenc hónapra emelik ennek a járadéknak a folyósítási időtartamát. Arról, hogy ez szakértők szerint már gyakorlatilag lehetetlen, azonban az ellenzéki aláírásgyűjtés így is sikerként könyvelhető el, itt írtunk részletesen.

A jelölt kitért arra is, hogy célzott támogatást kell nyújtani a mélyszegénységben élőknek és a kényszerűségből ingázóknak.  

Horváth Jácint DK-s ellenzéki képviselőjelölt arról beszélt, hogy a munkáltatóknak is támogatást kell nyújtani, megfelelő gazdasági feltételeket kell teremteni.

„Olyan vállalkozási környezetet alakítunk ki, amelyben a piac által elismert valós teljesítmény alapján dől el, hogy ki sikeres”

- fogalmazott. 

Horváth nagyon fontosnak nevezte a jogbiztonság megteremtését, szavai szerint „gazdasági alkotmányosságot” akarnak teremteni, és az adójogszabályok megváltoztatásakor legalább 60 napos, új adófajták esetén pedig legalább 180 napos felkészülési időt fognak biztosítani.

Céges ügyekben teljes körűen biztosítani kell az e-közigazgatási szolgáltatásokat – mondta, hozzátéve, hogy terveik szerint el fogják törölni a kötelező kamarai hozzájárulást is. A kis és közepes méretű vállalkozásoknak szóló uniós pályázati rendszert átalakítják, és csökkentik az adminisztrációs terheket - ígérte. 

A DK-s politikus támogatást helyezett kilátásba a vállalkozói Erasmus számára, hogy ezzel is ösztönözzék a vállalkozók körében a külföldi tanulást, tapasztalatszerzést, hálózatépítést, nemzetközi kapcsolatépítést, kiemelten a közép-európai térségben. Az uniós támogatások felhasználásával vidéki gazdaságfejlesztési programot kívánnak megvalósítani - tette hozzá.