Az RTL Klub 9 előtt mutatott be „szivárványszülőket” – a Médiatanács jogsértőnek minősítette

család
Szivárványcsaládokért alapítvány Facebook-oldala

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa jogsértőnek minősítette az RTL Klub és a Háttér Társaság társadalmi célú hirdetését. A büntetést az NMHH azért szabta ki, mert a kereskedelmi csatorna 2020 decemberében 11 alkalommal sugározta nem megfelelő időben a reklámot, amelyben szivárványcsaládokat mutattak be.

„Az ilyen közleményeket nem kell korhatári kategóriába sorolni” – ismerte el a Médiatanács, azonban szerintük csak olyan időszakban lehet sugározni az ilyen reklámokat, „amikor – tartalmuknak megfelelő kategóriába sorolása esetén közzétételüknek – a klasszifikációs szabályok szerint helyük lenne”.

„Mivel a gyermekek számára nehezen értelmezhető a hirdetésben megjelenő azonos nemű párok gyermeknevelése és a családdal együtt tárgyalása, így azok csak este 9 és reggel 5 óra között kerülhettek volna adásba, miközben a csatornán reggel 6 és este 20 óra között adták le őket”

– részletezte az NMHH a közleményében, amelyről a 444 számolt be.

A kormány még tavaly nyáron fogadta el azt a törvénymódosítást, ami alapján a Médiatanács kiszabhatta a büntetést, mivel annak értelmében tilos olyan reklámot elérhetővé tenni 18 éven aluliaknak, ami „a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”.

Érdekesség, hogy más döntések esetében nem jár el ilyen szigorúan a Médiatanács, amely egy másik döntése során nem találta kirekesztőnek, vagy gyűlöletkeltőnek Osztie Zoltán nyilatkozatát. A katolikus pap a KDNP lapjában, a Vasárnap.hu-n beszélt arról, hogy „az LMBTQ-lobbi emberei terroristák. Erőszakot tesznek a gyermekeken”. A kijelentések miatt egy civil szervezet tett panaszt, de a Médiahatóság arra jutott, hogy

„a plébános erőteljes kritikát fogalmazott meg az LMBTQ ideológiát propagáló aktivistákkal szemben a Katolikus Egyház hivatalos álláspontjának, tanításának megfelelően, de nyilatkozata nem volt sem kirekesztő, sem gyűlöletkeltő. A testület rögzítette, hogy a plébános által megfogalmazott bírálat politikai véleménynek számít, és így a véleményszabadság által a leginkább védendő megnyilvánulások közé tartozik, továbbá a szabad véleménynyilvánítás joga kiterjed az egyes közösségek szellemiségével, gondolatvilágával ellentétes megnyilvánulásokra is. A testület mindezek alapján nem indított eljárást a szolgáltatókkal szemben”.