A Civitas Intézet által megszervezett „Ellenzéki Kerekasztal 2022” című rendezvénysorozat utolsó beszélgetése során az Egységben Magyarországért pártszövetség szakpolitikusai kifejtették álláspontjaikat a falvak elnéptelenedésének megakadályozásáról, a földbirtok reformról, a kis és közepes gazdaságok támogatásáról és a vidéki élet felvirágoztatásáról.
A beszélgetést Magyar Zoltán (Jobbik) kezdte meg, aki elmondta, hogy 2010-ben még azt gondolta, hogy a Jobbik és a Fidesz között a vidék kérdéseiben lesz a legkevesebb konfliktus, ugyanis a Fidesz hangoztatta, hogy komolyan veszi majd a vidék problémáit. Most azonban 12 évvel később azt látjuk, hogy a vidéki emberek lettek az Orbán-kormány legnagyobb kárvallottjai és a vidék ma már nem képes jövőképet mutatni a fiataloknak.
„A Fidesz a Magyar Falu Programon keresztül is csak látványberuházásokra költ, amelyek lehet, hogy szavazót hoznak, de a helyi gazdaságot nem erősitik meg, pedig a helyi gazdaság fejlesztése nélkül nem lehet elképzelni egy gyarapodó vidéket”
– összegezte Magyar.
Harangozó Gábor (MSZP) úgy látja, hogy a magyar vidék végzetes leszakadása nem az Orbán-rendszerrel kezdődött, az csak rátett még egy lapáttal. Szerinte a rendszerváltáskor nem volt megszervezve az átállás, sőt az új rendszert ki se találták, emiatt került a magyar mezőgazdaság az uniós rangsorok végére. A Fidesz amikor hozzányúlt a magyar mezőgazdasághoz, akkor nem egy normális szerkezetet akart neki adni, hanem „kifejezetten a kiszolgáltatottság növelése állt az átszervezés fókuszában”.
„A környezetünket is akkor tudjuk megóvni, ha a benne élő társadalom is egészséges”
– tette hozzá Szabó Rebeka (Párbeszéd), aki szerint egészen elképesztő az a klientúra, amit a Fidesz kiépített vidéken.
Szabó úgy gondolja, hogy az ellenzék meg fogja tartani a Magyar Falu Programot, azonban úgy szervezik majd azt át, hogy valóban pártpolitika mentesen, a helyben élő embereket tudják vele segíteni. A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy a kistelepülésen élő embereknek is színvonalas ellátásra van szükségük, akár a városokban élőknek, ezért fontos, hogy mindenhol elérhetőek legyenek a jó minőségű alapellátások.
Kis-Szeniczey Kálmán (LMP) arra a problémára hívta fel a figyelmet, hogy az ő szavazókörzetében is – Bács-Kiskun megye 4. számú választókerülete – csökken a községek lakossága – akárcsak számtalan más helyen Magyarországon – és az „önmagáért beszél, hogy gyakorlatilag nincs olyan család a térségben, akinek ne lenne olyan hozzátartozója, aki külföldön dolgozik”. Ő úgy látja, hogy a közszolgáltatások leépülnek vidéken, megszűnnek a bankfiókok, bankautomaták, romlanak az utak és a fiatalok elhagyják a községet, vagy csak „alvótelepülésként” használják azt.
Benedek Szilveszter (DK) szerint a legfontosabb, hogy egy új kiegyezés megszülessen, ugyanis jelenleg a kormány mesterségesen szembeállította a vidéket és a várost.
„Az Orbán-kormánynak mindig fontos még egyet belerúgni a magyar mezőgazdaságba”
– tette hozzá Benedek, aki úgy gondolja, hogy a mezőgazdaságot ellehetetlenítő intézkedések vezettek el oda, hogy sok esetben a fejlettebb technológia ellenére is rosszabb a termelési érték ma Magyarországon, mint 1990-ben.
Kiss László (Momentum) kijelentette, hogy szerinte utoljára a rendszerváltás előtt volt élhető a vidék, mert akkor még tudott biztos jövőképet adni az ott élőknek. Az ellenzék feladata lesz, hogy ismét megérje egy fiatalnak vidéken maradni és helyben dolgozni.
Harangozó elmondta, hogy az ellenzék kormányra kerülése esetén meg akarják szüntetni a földek kijátszását.
„Vissza fogunk térni oda, hogy a helyben élő emberek boldogulását szolgálja a föld”
– jelentette ki, hozzátette, hogy ennek érdekében létre fognak hozni helyi földbizottságokat. Ez utóbbit a Fidesz is megígérte, csak nem teljesítette.
Szabó ezt azzal egészítette ki, hogy olyan előbérleti jogokat kell adni, amelyek biztosítják, hogy valóban a község érdekeinek megfelelően kerüljenek bérbeadásra a földek. Az elszámoltatásnak pedig meg kell történnie ott, ahol lehet bizonyítani, hogy valaki tisztességtelen úton jutott földhöz.
Kis-Szeniczey egyetértett abban, hogy fontos a feltáró munkák elvégzése és „az agrárbéke előtt kell elszámoltatás”, de az új kormánynak a reparációra kell majd helyeznie a hangsúlyt. Felhívta a figyelmet arra, hogy az államnak elővásárlási joga van minden földterületnél, tehát van lehetőség visszaszerezni a Fidesz által elosztogatott földeket.
Benedek Szilárd szerint nem szabad nagy államosításba kezdeni, de mindenképpen szükség van egy olyan földtörvényre, ami azoknak ado erősebb jogokat, akik valóban a földből élnek, különös tekintettel azokra, akik állattenyésztéssel foglalkoznak, ugyanis ők kerültek a legnehezebb helyzetbe az elmúlt időszakban. Ennek ellenére azonban sokan azért állnak ki továbbra is a Fidesz mellett, mert a kormánypárt olyan hűbéri viszonyokat hozott létre, ahol a vidéki emberek alacsony, de biztos életszínvonalon élhetnek és ezért nem mernek váltani mert félnek, hogy ezt is elveszítik.
Harangozó elárulta, hogy az ellenzék egy egész ciklusra kiterjedő, komplex térségi fejlesztési programot szeretne létrehozni, ott, ahol jelenleg „semmi nincs, csak kilátástalanság”. Szerinte ma nincsenek térségi fejlesztési programok, ezért az uniós források csomópontokban összpontosulnak, ráadásul a magyar kormány adta a legkisebb támogatást az Európai Unión belül a vidék felzárkóztatására.
Magyar kiemelte, hogy az uniós tagságból származik előnyünk is és hátrányunk is. Hátrány, hogy meghatározott termelési keretek között kell dolgoznia a gazdáknak, azonban a rengeteg uniós forrásnak csökkentenie kéne a város és a vidék közti különbséget. A magyar jogszabályi keret azonban csak a szűk elitnek kedvez.
„Kormányra kerülésünk esetén be tudjuk bizonyítani a vidéki embereknek, hogy az ellenzéki program mellettük áll”
– tette hozzá.
A Jobbik szakpolitikusa szerint a kormány elfelejtett reagálni a 21. századra és emiatt lemaradt a magyar mezőgazdaság.
„A jövőt a fenntarthatóság határozza meg”
– fogalmazott Magyar, aki szerint a Fidesz a fenntarthatóság kérdésköréből is politikát csinál és szembe megy az uniós tervekkel.
Harangozó úgy látja, hogy helyzet még egy fokkal rosszabb, a Fidesz ugyanis nem egyszerűen csak ebből is politikát csinál, hanem becsapja a magyar termelőket, azzal, hogy azt üzeni, hogy az uniós feltételeknek nem kell megfelelniük. Ennek az az eredménye, hogy minden más mezőgazdaság sokkal gyorsabban és fenntarthatóbban fejlődik, amíg a magyar termelők lemaradnak.
Szabó Rebeka szerint az új kormánynak úgy kell támogatni a magyar termelőket, hogy azoknak megérje zöld, az ökológiába beillő beruházásokat végrehajtania, hiszen nem felejthetjük el, hogy egy természeti krízis közepén éljük mindennapjainkat.
„Szerencsére ebben is egyetértés van a pártok között” – jegyezte meg.