„A pedagógusok megbecsülése nemcsak azért kardinális kérdés, mert egyszerűen méltatlanul keveset keresnek, hanem azért is, mert ez a gyermekeink és az ország jövőjébe tett befektetés"
- írja saját közösségi oldalán Márki-Zay Péter, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje.
Mint írta, súlyos pedagógushiánnyal küzd ma Magyarország, "ennek oka, hogy a Fidesz képtelen volt tizenkét év alatt vonzóbbá tenni a pályát. Miközben az oktatás központosításával és az új Nemzeti Alaptantervvel szisztematikusan korlátozta a tanárok szabadságát, az életpályamodellel járó extra terhelést nem követte érdemi béremelés."
Tóth Endre: a szegényebb családok gyermekeinek alig van esélye eljutni a felsőoktatásig
Január 4-én kérte fel Márki-Zay Péter az országgyűlési választáson is elinduló Tóth Endrét arra, hogy legyen az Egységben Magyarországért oktatásért felelős szakpolitikusa. A momentumos politikus az Alfahírnek adott nyilatkozatában többek között arról beszélt, hogy a hazai oktatás egyik legfőbb célja a társadalmi mobilitás elősegítése lenne, ezzel szemben a szegényebb rétegek gyermekei szinte alig jutnak el a felsőoktatásba.
Kiemelte, hogy egy húsz éve a pályán dolgozó, főiskolát végzett pedagógus ma alig több, mint a felét keresi a hazai átlagbérnek, a pályakezdők bére pedig olyan alacsony, hogy nem csoda, hogy kevesen választják ezt az egyébként gyönyörű hivatást.
„A januári, jelképes arányú béremelést máris elvitte a rekordinfláció, a sztrájkot választó pedagógusokat pedig fenyegeti a kormány."
Megjegyezte, hogy ha a mai ellenzék alakíthat kormányt, megszüntetik a Klebelsberg Központot, visszaadják az oktatás szabadságát, a pedagógusok pedig érdemi béremeléshez jutnak, amellyel vonzóvá teszik a pályát és megállítják az elvándorlást.