Megkezdték az Orbánék földárverésén nagyot taroló Claessens család állami támogatásból épült víztározójának feltöltését

nagyatád, víztározó, nagyatád víztározó,
A nagyatádi 12 hektáron elterülő, 600 ezer köbméteres víztározója
olvasónktól

Tavaly márciusban jelentette be az Orbánék földárverésén nagyot taroló Claessens Group, hogy egy 600 ezer köbméteres víztározót építenek 12 hektáron. A 1,5 milliárd forintos, részben állami támogatásból megvalósuló beruházásról a nagyatádi önkormányzat csak akkor értesült, amikor az engedélyeket is megszerezte a cég. Bár az elmúlt hetekben a tározót a Rinya-patak körülbelül 300 ezer köbméter vizével félig már feltöltötték, Ander Balázs országgyűlési képviselő szerint a víztározó dokumentációit továbbra sem hajlandóak nyilvánosságra hozni, holott azok megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét a törvény közérdekből elrendeli.

Az Orbán-kormány által meghirdetett földprivatizáció során 2015-2016-ban a Belgiumból áttelepült Claessens család tagjai szerezték a legnagyobb területet Somogy megyében. Az agrárholdinghoz számos hazai cég tartozik már, de felbukkantak Romániában is. Több országot felmérve, 1995-ben költözött Magyarországra a későbbi cégalapító, az akkor még csak 21 esztendős Peter Claessens, és hozzájutott egy privatizált állami cég jogutódjához. Később megérkezett testvére is, és tovább bővült a családi gazdaság: több mint 3 ezer szarvasmarha, 6 ezer tenyészkoca, valamint 3000 hektár szántó szerepel a portfóliójukban – s közel 200 főt foglalkoztatnak. A családból 7 évvel ezelőtt öten licitáltak, 28 birtoktestet vásároltak meg (918 hektár) 983 millió forintért Somogy megyében.

Az Egységben Magyarországért képviselőjelöltje és a Jobbik országgyűlési képviselője ezért közérdekű adatigényléssel fordult a Claessens Group számára építési engedélyt kiállító Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz. Csakhogy a helyzet nem ennyire egyszerű, ugyanis az általános szakhatósági eljárásoktól eltérő, külön rend szerint zajlott a beruházás, miután állami beruházásnak minősítették azt. Bár a tavaly augusztusi képviselő-testületi ülésen Orvai István, Nagyatád polgármestere arról tájékoztatott, hogy levelet küldtek a BMKI-nak a beruházás kapcsán, a kérdéseikre végül a vízügyi hatóság válaszolt kimerítően. Ebből kiderült, hogy a hatóság korlátok között engedélyezte a vízkivitelt Rinyából, ami csak akkor lehetséges, ha a bőséges csapadék megfelelően magas vízállást biztosít, és eléri az odavezetett rögzített állású cső magasságát.

Akkor a polgármester azt mondta, hogy a térség aggodalma a víztározóval kapcsolatban nem légbőlkapott, mivel a "beruházás nagyságrendje egyértelműen és jelentősen befolyásolja Nagyatád és környéke vízhálózatát". Ezért is érthetetlen szerintük, hogy még "a véleményüket sem kérték ki az ügyben".

Mindenesetre tájékoztatás nélkül megkezdték a körülbelül 550 méter hosszú, fél méter átmérőjű csővezetéken keresztül a víztározó feltöltését, amit a város határában tornyosuló 8 méteres vízoszlop is jól mutat. Az atádhír a helyszínre is kilátogatott, ahol megtudták az ott dolgozóktól, mintegy másfél hónapja tart már a feltöltés, csakis a megfelelő vízállás mellett.

Ander Balázs viszont úgy látja, hogy a Claessens a víztározó feltöltését nem kezdhette volna meg, legalábbis a Nagy István agrárminiszter korábban írásbeli kérdésére adott válasza alapján:

a szükséges vízmennyiséget április 15. és szeptember 30. közötti időszakban fogják kinyerni a Babócsai Rinyából. Ezen időintervallumon belül is csak a csapadékbő időszakban keletkezett nagyvizek szabad vízkészletei lesznek felhasználva, hiszen sem a Babócsai Rinya alsóbb szakasza, sem pedig az abból kiágazó Malomárok vízkészlete nem károsodhat.

A politikus szerint a megkezdett feltöltés azonban jócskán kiesik az agrárminiszter által közölt időpontból, ami további aggályokat vet fel amellett, hogy vajon miért nem lehet egy ilyen fontos beruházás dokumentációit nyilvánosságra hozni. Ander szerint az is érthetetlen, hogy a 12 hektáron elterülő létesítmény környezetvédelmi, valamint egyéb szabályoknak megfelelő üzemeltetésével kapcsolatos és így a polgárok biztonságát érintő szakhatósági dokumentációkat sem hajlandóak megmutatni, amely kapcsán szintén adatigényléssel fordult a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságához, illetve Pintér Sándor belügyminiszterhez, immár többszöri - sikertelen - alkalmat követően.

Csakhogy tüzetesebben elolvasva a Belügyminisztérium államtitkárának, Kontrát Károlynak a tavaly április 26-án szignózott válaszát valószínűsíthető, hogy az április 15. - szeptember 30. közötti intervallum nem a víztározó Rinya-patakból való feltöltésére, hanem az öntözés időszakára vonatkozott:

Pintér Sándor válasza Ander Balázs írásbeli kérdésére 2021. április 26-án
Belügymininsztérium

Bár a feltöltés kapcsán pontos időpontot a Claessens Group honlapján sem olvashatunk, azt írják, hogy "a téli és kora tavaszi időszakban a Rinya-patak vízszintje a sok esőzésnek köszönhetően megemelkedik, vagyis szabad (többlet) vízkészlettel bír, amelynek felhasználásáról a vízügyi hatóság rendelkezik. A tározó feltöltése a szakhatóságok által jóváhagyott tervek szerint, a patak meghatározott vízszintje feletti vízmennyiség kiemelésével történik".

A víztározó kapcsán kerestük Nagyatád polgármesterét, aki elmondta, hogy az önkormányzatot is foglalkoztatja a fejlesztés.

Ez a beruházás egy magántulajdonban álló társaság fejlesztése, míg az érintett vízfolyás a magyar állam tulajdonában és a vízügyi hatóság kezelésében lévő vízfolyást érinti. Gyakorlatilag nincs meg az a közös pont, ahol ezzel kapcsolatban tárgyalniuk kellene az önkormányzattal

 

- válaszolta Ormai, miért olyan nehéz tájékozódni a víztározó kapcsán és hozzájutni a beruházás dokumentációihoz. Kifejtette, az építkezések megkezdésekor az önkormányzat két A4-es oldalnyi kérdéssel kereste fel a beruházást megvalósító Claessens Groupot, az érintett vízfolyást kezelő Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot és a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot. Mind a három érintett készséggel reagált is az önkormányzat aggodalmaira, köztük a Claessens, akik alapvetően teljes körű szakmai válasszal szolgáltak. Éppen ezért

Ormai álláspontja a víztározót és a 300 hektár ellátására alkalmas, komplett öntözőrendszert is magába foglaló beruházás kapcsán, hogy mivel jelenleg egyetlen olyan pontja sincs a projektnek, ami hiányosságra utalna, az önkormányzat figyel. Figyelik az elkövetkezendő években a tározót, az óriási mennyiségű felhalmozott vízmennyiséget és a Rinyapatak viselkedését a vízkiemelés során.

A hatóságoktól kapott válaszaiból az is kiderül, hogy mivel a vízkivételi pont fix, így ha a patak vízszintje az engedélyezett vízkivételi mérték alá csökken, akkor a víztározó feltöltése lehetetlenné válik, vagyis a térség vízhálózatát elméletben negatív irányba nem befolyásolja a feltöltés.

Ormai bár érti a helyiek aggodalmát, szerinte a Claessens Group előnyei megkérdőjelezhetetlenek. Mint mondja, a térség legnagyobb gazdasági erejének számít, akik egy sajátos, nagyon korszerű és minőségirányított termelési kultúrával bírnak, arról nem is beszélve, hogy több önkormányzat is a vállalat által befizetett iparűzési adóból tud fennmaradni.

A víztározó engedélyei, környezetvédelmi dokumentációi és a feltöltése kapcsán a Claessens Groupot is kerestük emailben, amint válaszolnak megkeresésünkre, azonnal tudatjuk olvasóinkkal.