Az ukrajnai „különleges hadművelet” megkezdése után az orosz határon végzett kihallgatásokról szóló információk kezdtek megjelenni a weben. Több helyen is arra kérték az állampolgárokat, különösen az országot elhagyni kívánó férfiakat, hogy mutassanak információkat telefonjukról, számítógépükről, illetve hosszan kérdezték őket az utazás céljáról, illetve a politikai nézeteiről.
Nem csupán az országot elhagyó oroszokat vetik alá több órás kihallgatásnak, hanem a hazájukba visszatérni próbáló ukránokat is. Az orosz Novaja Gazeta tudósítói arról beszélgettek Ukrajna állampolgáraival, hogyan néz ki most számukra a határátlépés.
Az Ukrán Olekszandr arról mesélt, hogy Észtországon keresztül akart visszautazni Ukrajnába.
„Ukrajnában élek, de Oroszországban él a beteg édesapám, aki 76 éves. Minden évben többször meglátogatom őt. Jövök, meglátogatom, mindent rendbe rakok, és megyek haza, hiszen ott van családom és munkám. Tehát nagyon jól ismerem az oroszországi határátlépés eljárását. Soha nem volt semmi probléma”
- kezdte történetét a férfi.
A háború előtti utolsó napon, február 23-án indultam el Oroszországba, akkor még nem is gondolta, hogy ez megtörténhet. Az utolsó busszal a belgorodi régión keresztül utazott. Az ukrán határőrök nyugodtan kiengedték, míg az oroszok nyugodtan beengedték. Semmi sem jelezte előre a bajt. Eljött az apjához, elolvasta a híreket. Felfogadott egy nővért, mindenféle házimunkát végzett, és úgy döntött, hogy visszatér. Úgy döntött, hogy nem képes tovább Oroszországban lenni, amikor ilyen dolgok történnek az országában.
A balti államokon keresztül tért vissza. Elment a terminálhoz, majd az útlevél-ellenőrzésre, átadta az útlevelét, és azt mondták:
"Várj, most beszélni fognak veled."
„Volt egy fiatal srác a terminálon, tekintsd gyereknek, nem egyenruhában. Nem mutatkozott be senkinek, nem mutatta meg az iratait. Felkereste a határőrt, átvette az irataimat, hosszan nézegette, majd elkezdett egy kérdőívet kitölteni. A nyomtatványokat már előre elkészítették.”
A következő kérdések hangoztak el:
- Hová mész?
- Miért mész?
- Kitől jössz?
- Van-e büntetőjogi felelőssége Ukrajnában?
Olekszandr ezek után csak annyit felelt, hogy szeretne hazatérni a családjához. Ekkor azonban ráparancsoltak, hogy mutassa meg a telefonját. Elmondta, hogy számított erre, hiszen több helyen is figyelmeztették az embereket arról, hogy jobban teszik, ha ellenőrzés előtt leiratkoznak minden hírcsatornáról.
„Továbbra is turkált a telefonban, megnézte az összes közösségi oldalt, átnézte az összes fotómat, bár ezt a törvény nem teheti meg. Soha, sehol, egyetlen országban sem láttam embereket így viselkedni. Ugyanakkor nem is írtam alá semmit, sem az elején, sem a végén.”
Volt vele egy idősebb férfi és több fiatal srác is, akik közül az egyiknek orosz felesége volt. Mindenkit kihallgattak, különösen a férfiakat. Ugyanakkor nem vittek őket külön szobába. Közvetlenül a terminálban hallgattak ki mindenkit. Mindenkinek meg kellett mondania, hogy ki hova megy és miért.
„Lefényképezték az útlevelemet, elküldték valahova, folyamatosan konzultált valakivel telefonon. Az egész beszélgetésünk három órát vett igénybe.”
Aztán a kihallgató azt mondta neki: „Büntetőeljárás indult ellened Oroszországban.”
Olekszandr nem értette, hogy mégis milyen büntetőügyről beszélnek, hiszen még soha semmilyen ügye nem volt még, pénzbírságot sem kapott soha. Úgy tűnt, az ellenőr csak azt akarta, hogy menjen vissza Oroszországba. Végül több órányi faggatás után visszakapta az útlevelét és átengedték. Mint elmondta, azóta sem érti mire volt jó ez a komédia.
Alina egy üzletasszony, akinek Moszkvában volt egy vállalkozása, ami szép jövedelmet hozott neki, de a háború kitörésekor úgy döntött, hogy inkább Európa felé veszi irányt.
„A határellenőrzésen elkérték az útlevelemet, majd azt mondták, hogy beszélni akarnak velem. Egy külön szobába vittek. Nem először hallgatnak ki így, és általában mindent nagyon kedvesen intéztek eddig. Egy férfi beszélt hozzám. Megkérdezte, hogy hol dolgozom, kivel lakom, ennek a személynek a telefonszámát is elkérték, és azt is, hogy mit csinál. Azt is megkérdezték, hol születtem, vannak-e rokonaim, és hogyan viszonyulok a politikához.”
Alina ezek után rákérdezett, hogy ez a részletes kihallgatás azért zajlik-e, mert ukrán útlevele van, amire az a válasz jött, hogy
"nos, igen, természetesen."
Megnézték a felszerelését is. Elvették a telefonját, megnézték a csoportokat, amelyeknek tagja vagyok, átnézték a médiafájlokat, az összes linket és elolvasták a messenger beszélgetéseimet. Főleg, a Telegram érdekelte őket. Ennél is fontosabb, hogy pontosan megnézték magának a telefonnak a számát és felírták.