A kazah államfő szerdán a nemzethez intézett beszédében az elnöki rendszer reformját, a parlament szerepének megerősítését, az alkotmány módosítását, valamint a halálbüntetés eltörlését kezdeményezte. Kaszim-Zsomart Tokajev a „szuperelnöki” kormányformáról az elnöki kormányformára való áttérést javasolta. „Egy ilyen rendszer biztosítja a hatalmi intézmények optimális egyensúlyát, és hozzájárul az ország fenntartható fejlődéséhez” – mondta. Hangsúlyozta, hogy az állam hosszú távú érdekei fontosabbak számára, mint bármilyen további hatalmi vagy helyzetéből eredő befolyásolási eszköz.
Indítványozta, hogy a jelenlegi, pártlistákon alapuló arányos választási rendszer helyett vegyes, arányos-többségi választási rendszerre térjenek át a parlamenti (alsóházi) választásokon.
Javasolta, hogy iktassák törvénybe az elnök tagságának megszüntetését az ország kormánypártjában hivatali ideje alatt, akárcsak azt, hogy legyen ismét alkotmánybírósága az országnak, és töröljék el a halálbüntetést.
Javasolta, hogy a kínzással elkövetett bűncselekmények kivizsgálását bízzák egy külön ezért a területért felelős szervre.
Az ország gazdasági nehézségeiről szólva hangsúlyozta, hogy Kazahsztán rendelkezik a globális válság leküzdéséhez szükséges erőforrásokkal. Ennek érdekében a kormánynak sürgősen végre kell hajtania egy átfogó, kiemelt válságellenes intézkedéscsomagot, és mindenekelőtt a nemzeti valuta stabilitását kell biztosítania.
A közép-ázsiai egykori szovjet tagköztársaságban idén januárban zavargások törtek ki az üzemanyagként használt cseppfolyósított gáz hatósági árának megemelése miatt. Az elégedetlenséget a hivatalban lévő államfő csak külső, orosz segítséggel tudta megfékezni. Tokajev külföldi kapcsolatokkal rendelkező banditákat és terroristákat tett felelőssé a történtekért, szakértők azonban belső hatalmi harcot sejtenek a háttérben.
A most 81 éves Nurszultan Nazarbajev korábbi államfő 1990-től tekintélyelvű rendszert tartott fenn 2019-ig, amikor átadta a hatalmat a jelenlegi államfőnek. A hatalom átadása után is megtartott azonban egy sor kulcsfontosságú tisztséget saját maga és rokonai számára, hogy a háttérből befolyásolhassa az eseményeket.
Tokajev a januári belpolitikai válság nyomán kiterjesztette hatalmát Nazarbajev, illetve rokonai és hívei kárára, akik sorra elvesztették pozícióikat. Február elején rendeletet is hozott a véres zavargások idején hevesen bírált elődje jogköreinek megnyirbálására. Vizsgálat is indult Nazarbajev egyik családtagja ellen.
(MTI)