Hasítunk: Csak Romániában és Bulgáriában alacsonyabbak a bérek, mint nálunk

orbán, pénz
Grafika: Alfahír

Magyarországon 2021-ben 8,4 euró (kicsivel több mint 3000 forint) volt az átlagos bruttó óránkénti munkabér - írja a hvg.hu az Eurostat által közzétett adatok alapján. Ez azonban nem a tényleges órabért, hanem a versenyszférában az egy ledolgozott órára jutó kifizetett munkabért jelenti.

Bár 2020-hoz képest ez 8,7 százalékos béremelkedésnek felel meg, uniós viszonylatban csupán Bulgáriában és Litvániában volt nagyobb (9,6, illetve 11 százalékos). Ám ennek ellenére

az euróban számolt egy órára jutó munkabér még mindig Magyarországon volt a legkisebb az egész EU-ban, csak Romániában és Bulgáriában voltak rosszabbak a fizetések.

A lap megjegyzi, az Orbán-kormány ugyan szeret a keresetek dinamikus emelkedésével büszkélkedni, ugyanakkor az a helyzet, hogy euróban számolva a magyar fizetések uniós összehasonlításban lényegében stagnálnak. Az uniós átlag nagyon messze van (2021-ben 21,9 euró volt az egy órára jutó munkabér), a szomszédos Ausztria pedig még messzebb (27,5 euró).

A relatív stagnálás magyarázata egyrészt, hogy noha a kormány a saját sikereként próbálja kommunikálni az elmúlt évekbeli gazdasági fellendülést, ám ez általánosan jellemző volt Európában, különösen a közép-kelet-európai régió uniós tagállamaiban. Valamint

Magyarország a legtöbb gazdasági mutató tekintetében nem teljesített különösebben jól. Sőt, több esetben inkább alulteljesítésről lehet beszélni

- teszik hozzá a cikkben.

Ráadásul Magyarországon nem euróban fizetik a béreket, a forint leértékelődése miatt így le is kopott a béremelkedések egy része. Emellett idehaza a boltokban jellemzően forinttal fizetünk, viszont a forintárfolyam gyengülése drágítja az importot, növelve ezzel az inflációt.

Kíméletlen inflációt jeleznek előre májustól az MNB elemzői

Az országgyűlési választások után az infláció megugrását hozza magával az élelmiszer- és benzinárstop vége a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzői szerint...

Hazánktól nyugatabbra pedig arányaiban nem annyival magasabbak az árak, mivel az árszínvonalak közti különbségeket kiküszöbölő vásárlóerő-paritáson nézve a magyar háztartások fogyasztása az egyik legalacsonyabb az unióban. A hvg.hu érvelése szerint az ebből mérhető életszínvonalat tekintve

a magyar háztartások az egyik legszegényebbek az EU-ban.

Az alacsony munkabérek mellett ugyanakkor rendkívül alacsonyak az euróban számolt munkaerő-költségek Magyarországon. Ezek egyrészt a munkabérekből és juttatásokból, másrészt adókból és járulékokból állnak, amelyeket a munkáltatók fizetnek az államnak. 

Az egyes gazdaságok fejlettségi szintjét tükrözi a bérszínvonal: a magasabb hozzáadott értékű munkát jobban meg kell fizetni. Ennek híján egy ország az alacsony béreivel tud javítani a versenyképességén. A lap megfogalmazása szerint

ebből a szempontból nem hízelgő, hogy a visegrádi országok közt a magyarországi munkaerőköltség a legalacsonyabb.

A munkáltatói terhek csökkentésében hazánk valóban egész jól áll uniós összehasonlításban: a teljes munkaerőköltség 16,9 százalékát tették ki a nem bérjellegű költségek 2021-ben, ami az EU mezőnyének hátsó harmadát jelenti. A kormányzat ezt is gyakorta hangoztatja erényként, de azt ritkán teszik hozzá, hogy ez az adórendszer átalakításának részét képezte, amely keretében a fogyasztást terhelő adók felé tolták el a súlypontot. Ezt tükrözi elsősorban a "világbajnok" 27 százalékos áfa.