Politico - A háború teljesen felforgatta a magyar választási kampányt

szavazólap, választás, szavazás
Az április 3-ai országgyűlési választás szavazólapjait nyomtatják a budapesti ANY Biztonsági Nyomdában.
MTI/Illyés Tibor

Oroszország ukrajnai háborúja felforgatta a Moszkva-barát Orbán Viktor miniszterelnök választási kampányát, csak nem úgy, ahogy gondolnánk - írja a Politico.

A lap szerint Orbán Vlagyimir Putyinnal fennálló szoros kapcsolata azóta került górcső alá, mióta az orosz vezető úgy döntött, hogy megtámadja Ukrajnát, Magyarország szomszédját. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt kérte Orbántól, hogy nem kínál erősebb támogatást a Ukrajnának.

A vasárnapi parlamenti választás előtt Orbán üzenete egyszerű: Magyarországot ő távol tartja a háborútól, ellenfeleit nem.

Nem számít, hogy a magyar ellenzék nem szorgalmazza, hogy Magyarország küldjön csapatokat Ukrajnába, Orbán az állami forrásokat és a kormánysajtót arra használta fel, hogy az ellenkezőjét állítsák.

Csapata a kormányzati koronavírus e-mail adatbázison keresztül támadta az ellenzéket, míg az országot adófizetők által finanszírozott plakátokkal ragasztotta be, amelyek ezt hirdetik: „Őrizzük meg Magyarország békéjét és biztonságát!”. Kormánypárti sajtóorgánumok és Orbán saját külügyminisztere még azzal is vádolta a kijevi kormányt, hogy támogatja Magyarország ellenzéki szövetségét.

A közvélemény-kutatások szerint a taktika egyelőre működik: Orbán jelenleg az élen áll a támogatottságot tekintve. 

„Nem Ukrajna népéért, hanem Magyarország népéért tartozom felelősséggel” – mondta a miniszterelnök a múlt hétvégén adott rádióinterjúban.

Miközben az Európai Unió a háború első heteiben élénken és szolidaritással válaszolt. Szankciókat vezetett be és pénzeszközöket hagyott jóvá az Ukrajnába irányuló fegyverszállításra. Ugyanakkor a repedések kezdenek látszani, mert Orbán határozottan ellenezte az orosz energiával szembeni szigorúbb szankciókat. 

Mindeközben az ellenzék az utóbbi időben azzal válaszolt, hogy rávilágítsanak a miniszterelnök Putyinhoz fűződő kapcsolatára.

„Az ukrajnai háború és az orosz agresszió sok mindent megváltoztatott” – mondta Dobrev Klára, a baloldali-liberális Demokratikus Koalíció tagja, aki a második számú jelöltként indul az egyesült ellenzék listáján. 

Dobrev európai parlamenti képviselő a POLITICO-nak elmondta, hogy a háború „növelte a bizonytalanság érzését” a magyarok körében.

Most azt mondta, hogy a vasárnapi választáson az „Orbán vagy Európa” között kellett választani.

Felforgatta a háború a kampányt

A Politico felidézte, hogy a kampány kezdetben olyan témákra összpontosított, mint a korrupció, a gazdaság és a kormány által szintén erre a hétvégére tervezett LMBTQ+-ellenes népszavazás, azonban a szomszédos konfliktus megváltoztatta a beszélgetést. 

„A háború árnyékot vetett az egész magyar kampányra” – mondta Orbán rádióinterjújában.

„A béke és a biztonság kérdése most is része annak, ami a választás tétje. Az üzenetünk pedig egyértelmű: Magyarországon csak a Fidesz tud békét teremteni, csak mi tudjuk garantálni a magyar emberek biztonságát” – mondta a miniszterelnök. 

Ezen retorika ellenére Orbán eddig együtt haladt a nyugati országokkal, akik egyébként fokozzák katonai jelenlétüket a térségben, és finanszírozzák az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányokat. Budapest engedélyezte a NATO-nak, hogy csapatokat telepítsen Nyugat-Magyarországra, és nem ellenezte azt az EU lépést sem, amely 500 millió eurós fegyver- és egyéb segélyt biztosítana az ukrán hadseregnek. Magyarország több körben is támogatta az uniós szankciókat, amelyek célja Oroszország gazdaságának gyengítése.

De odahaza Orbán azt üzeni a választóknak, hogy Magyarországnak nem szabad fegyvert adnia Ukrajnának, és Budapest ellenezni fog olyan további lépéseket, amelyek árthatnak az ország gazdaságának, például a szigorúbb energiaszankciókat. A kormány a fegyverek közvetlen átszállítását sem engedélyezi a magyar-ukrán határon. 

„Mindent megadunk az ukránoknak, ami tőlünk telik, talán még a képességeinken túl is” – mondta a miniszterelnök. „De nem teszünk eleget semmi olyan követelésüknek, amely tönkretenné nemzeti közösségünket – akár biológiai értelemben, akár azzal, hogy fiaink meghalnak valaki más háborújában, sem pedig Magyarország gazdaságának tönkretételével.”

Szijjártó képtelenségekkel vádolja Kijevet

A háború előtt Budapest és Kijev viszonya feszült volt már, az ukrán nyelvtörvény miatt is.

Ezek a feszültségek az elmúlt napokban újra előtérbe kerültek, miután Zelenszkij nyilvánosan üzent Orbánnak, és azt mondta  a magyar vezetőnek:

„Neked kell eldöntened, hogy kivel vagy”.

Válaszul a magyar kormánypárti sajtóorgánumok és közösségi oldalak személyes támadások özönét indították el az ukrán vezető ellen. Egyes Orbán-párti sajtóorgánumok még azzal is vádolták  a kijevi kormányt, hogy a kampányban hozzájárult az ellenzék erősítéséhez, és Zelenszkijt úgy mutatták be, mint egy bábot, aki háborúba akarja kényszeríteni Budapestet. 

Szerdán nőtt a feszültség, amikor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyilvánosan megvádolta az ukrán kormányt azzal, hogy lényegében beavatkozik a magyar választásokba. A miniszter bizonyíték nélkül azt állította, hogy az ellenzék megígérte Kijevnek, hogy Ukrajnát fegyverekkel látja el, és további energiaszankciókat támogat, ha hatalomra kerül.

Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere visszautasította Szijjártó állításait, és kijelentette, hogy Ukrajna nem avatkozik bele Magyarország belügyeibe. Kuleba ezután megjegyezte: ha Szijjártó úgy érzi, hogy egy Oroszországtól kapott kitüntetés fontosabb, mint az ukrajnai diplomáciai kapcsolat, akkor ezt egyszerűen ki kell mondania.

Gulyás Gergely: Jól jött ki a háborúból a kormány

„Magyarországot csak a NATO védheti meg, Orbán nem” – mondta Márki-Zay Péter a POLITICO-nak hétfőn Szolnokon egy kampánymegállóján. „Orbán mindig is meg akarta állítani Brüsszelt. Most mindannyiunknak meg kell állítanunk Putyint, hogy békében élhessünk.” 

Az Orbán kancelláriaminisztere, Gulyás Gergely visszafogottabb hangot ütött meg.

„Hűséges tagja vagyunk az Európai Uniónak és a NATO-nak” – mondta Gulyás Gergely kedden a POLITICO-nak, megjegyezve, hogy Budapest szintén „elítélte az orosz agressziót”, és támogatja a szankciókat. 

A véleménykülönbség a miniszter szerint abból fakad, hogy a magyar kormány álláspontja szerint a szankciókkal „az oroszokat kell büntetni, nem Európát”.

„Szerintem népszerű a magyar kormány döntése” – mondta Gulyás. "Úgy gondolom, hogy ha ez befolyásolja a választásokat, az jó lesz a kormánynak."

Az eredeti cikk itt olvasható.