„A heavy metal szeptember 11-éjének” áldozata – Bemutatjuk Dimebag Darrell életrajzi könyvét

fooldal Dimebag
Dimebag Darrell FB-oldal

Tavaly novemberben került a hazai könyvesboltok polcaira az eredetileg 2009-ben – Black Tooth Gin - The High Life, Good Times, and Tragic End of „Dimebag” Darrell Abott címmel – megjelent, Zac Crain jegyezte nem hivatalos Dimebag életrajz magyar nyelvű kiadása.

 

 A Konkrét Könyvek gondozásában elérhető kötetet itthon a Fekete vigyor - Dimebag és a Pantera címet kapva vehették kezükbe a zenekar és Dime rajongói, illetve az ilyen jellegű biográfiákat kedvelők. A Dudich Ákos fordításában megjelent mű új, egyedi frontképet kapott, ami Oravecz Gergő munkája - és ha már kinézet, a teljes borítót dombornyomás, és formalakk teszi még exkluzívabbá.

cikkbe Fekete vigyor front

 A Pantera 2004. december 8-án tragikusan elhunyt legendás gitárosának életrajza a felépítésében a hagyományokat követi, azaz a sztorimesélés kronológiai sorrendben halad, viszont ezt megelőzően, az előre került tartalomjegyzék után egy nagyon személyes hangvételű, 7 oldalas előszót olvashatunk, amelyet Vörös Attila (az egyik legnagyobb hazai Pantera rajongó) gitáros jegyez.

A kötet négy nagy blokkra osztott, ami ötletesen egy dupla (vinyl)lemeznyi szerkesztésben lett (grafikailag is) megjelenítve. A,B,C, és D oldalmegjelölést kaptak a fő részek, és ezeken belül tagolódik fejezetekre a kiadvány - mindegyiket egy alcím, illetve egy dalszövegrészlet, valamint egy-egy filmből vett idézet vezet fel. Az összképet tekintve pedig keretes szerkezetű - a bevezetőben a zavart elméjű rajongó (?) által elkövetett merénylet, és a Dime temetésén történtek felidézése a fő elem, ugyanúgy mint a 18. és 19. fejezetben.

 

 A szerző előtt le a kalappal, tisztességesen körüljárta a témát, alapos részletgazdagsággal, de gördülékeny stílusban tárja az olvasó elé Mr. Darrell Lance Abbott életének történetét. A vállalkozás pedig nem volt könnyű, hiszen az elmúlt évtizedekben rengeteg információ, sztori napvilágot látott már a Pantera pályafutásával, különösen Dime életével, munkásságával kapcsolatban… a sok-sok – nyomtatott formában és online publikált – visszaemlékezés mellett elég elővenni a zenekari videófilmeket, vagy éppen a banda basszusgitárosának, Rex Brown-nak az önéletrajzát.

Mindehhez most a Dime-tól beemelt interjúrészletek, valamint zenésztársai, haveri/baráti köre, muzsikus kollégák, klubtulajdonosok, újságírók, és a szakmában különböző pozíciókban – kiadók, menedzserek, gitáros szakemberek, stb.– tevékenykedők, illetve rajongók adják a muníciót, azaz az ő emlékeiket, idézeteiket felhasználva készült el ez az összefoglaló.

A 268 oldalon a prímet természetesen „Diamond” Darrell életstílusának mélyreható feltárása, és az ebből fakadó őrültnél őrültebb bulizások, vad kicsapongások, vagány huncutkodások/otromba kicseszések elmesélésének sorozata viszi, de a kötet már a – lehet, hogy egyeseknek picit „morbidnak” tűnő – címével is egyértelműen jelzi, hogy (főként) mire is számíthatunk. A szintén texasi Zac ugyanis teljes nyíltsággal tudósít Dimebag alkoholhoz fűződő viszonyáról (is)… így a könyv nem csak a legendás gitáros „fényezéséről” szól, hanem bizony – főként az utolsó blokkokban  – életének árnyoldalait is megvilágítja.

 Mindemellett természetesen egy minden részletében korrektül felvázolt és kiválóan összeállított (összképet) portrét kapunk: megismerhetjük, hogy hogyan lett a helyi csodagyerekből a világ egyik leghíresebb és a rock/metal színtér egyik legnagyobb hatású gitárosa, rácsodálkozhatunk, hogy miként ötvözte a párját ritkító tehetségét a mindent felülíró elszántságával ahhoz, hogy a csúcsra érjen, mint ahogy arra is, hogy ez a rendkívül közvetlen, barátságos, és a szinte bárhol, bárkivel egy pillanat alatt partiállat-üzemmódba kapcsoló, örökös tréfamester arlingtoni srác miért viselkedett a későbbiekben is félszeg rajongóként, ha a fiatalkori idoljaival találkozott. No, meg, hogy miként vált a Pantera a ’90-es évek egyik legnépszerűbb bandájává, miközben az évtized elején berobbanó, és minden addigit fenekestől felforgató grunge időszaka alatt sem kötött semmilyen kompromisszumot - a zenekar tolta tovább a groove-os metalt, egyre és egyre még keményebb dalokat, lemezeket írva, kiadva.

A könyv a Pantera feloszlását követő, Dime haláláig tartó pár évről sem feledkezik meg, így a Damageplan és a Rebel Meets Rebel formációk, illetve az ebben az érában történtek is a lapokra kerültek. Az utószó után a szokásos köszönetnyilvánítás, valamint egy Dimebag diszkográfia következik, végül a Konkrét Könyvek Kiadó több oldalas ajánlója zárja a kötetet.