Katari foci-vb - Havi 94 ezer forintért dolgoztatják a katari munkásokat

Katar
Épül a Luszail Stadion, a 2022-es katari labdarúgó-világbajnokság nyolc arénájának egyike Luszailban 2019. december 20-án. A 80 ezer fő befogadására alkalmas arénában játsszák a vb nyitómérkőzését és döntőjét.
Fotó: MTI/EPA/Ali Haider

Már évek óta számolnak be arról, hogy milyen embertelen körülmények uralkodnak a katari labdarúgó-világbajnokság stadionépítései körül. Az Amnesty most arra szólította fel a szervezőket, hogy lépjenek fel a biztonsági dolgozók visszaélései miatt.

A Guardian riportja szerint emberi jogi aktivisták arra szólították fel a FIFA-t, hogy a novemberben kezdődő foci-vb előtt akadályozzák meg a biztonsági magánszemélyek „szisztematikus és strukturális” visszaéléseit Katarban.

Az Amnesty International 74 oldalas jelentése a "hírhedten veszélyes foglalkoztatottak jólétéről, s visszaélésszerű gyakorlatokról számolt be", beleértve a túlmunkát, a pihenőnapok hiányát, a büntető bírságokat és a faji megkülönböztetést.

Stephen Cockburn, az Amnesty International gazdasági és társadalmi igazságosságért felelős vezetője úgy nyilatkozott, hogy

„mivel már csak hónapok vannak hátra a világbajnokságig, a FIFA-nak arra kéne összpontosítania, hogy többet tegyen az eredendően veszélyes magánbiztonsági szektorban előforduló visszaélések megelőzése érdekében, nehogy a versenyt tovább rontsák a visszaélések.”

"Tágabb értelemben a FIFA-nak arra is fel kell használnia a befolyását, hogy nyomást gyakoroljon Katarra , hogy jobban hajtsa végre reformjait és érvényesítse törvényeit" - folytatta Cockburn. „Az idő gyorsan fogy – ha most nem alakítanak ki jobb gyakorlatokat, a visszaélések még jóval azután is folytatódni fognak, hogy a szurkolók távoztak.”

A tanulmányban 34 menekült munkavállalót kérdeztek meg, akik nyolc különböző biztonsági magáncégnél dolgoztak. Köztük kormányzati minisztériumokban és futballstadionokban, valamint egyéb, a világbajnoksághoz nélkülözhetetlen infrastrukturális projektekben nyújtottak szolgáltatásokat, mint például szállodák, közlekedési rendszerek és sportlétesítmények. A társaságok közül legalább három dolgozott is a közelmúltbeli FIFA-tornákon, köztük a klubvilágbajnokságon és az Arab Kupán is.

A FIFA hivatalos közleménye szerint

„nem fogad el semmilyen visszaélést a munkavállalókkal szemben a világbajnokság előkészítésében és lebonyolításában részt vevő vállalatok részéről”.

Hozzátették, hogy „a klubvilágbajnokság és az arab kupa alatti ellenőrzéseket követően, azonosították azokat a vállalkozókat, akik nem tartották be az előírt szabályokat, a talált problémákat pedig a helyszínen orvosolták.”

A vb szervezői azt nyilatkozták, hogy „sajnos három vállalatnál tapasztalták, hogy a 2020-as klubvilágbajnokság és a 2021-es Arab Kupa szervezése során számos területen nem feleltek meg az előírásoknak.

Több százezer menekült munkás – köztük sokan Ugandából, Kenyából, Bangladesből és Pakisztánból – özönlött Katarba, miután a közel-keleti állam megnyerte a 2022-es vb megrendezését. A hivatalos adatok 2021 közepén 2,1 millióra becsülték bevándorló munkások számát, és ez a szám azóta is emelkedik.

Annak ellenére, hogy a kormány beavatkozott a kafala -rendszer kezelésébe – amely többek között megakadályozta a munkavállalókat abban, hogy munkaadójuk beleegyezése nélkül váltsanak munkahelyet – és abba, hogy mindenki számára megemeljék a minimálbért, az Amnesty-jelentés részletezi a további problémákat is.

Az interjúalanyok, akiknek személyazonosságát védték, bizonyos esetekben 84 órás munkavégzésre kényszerítették őket. Pedig a katari munkajog legfeljebb 60 órát ír elő, míg másoknak 16 órás kettős műszakot kellett végezniük. A jogszabályok 1000 Riyal (körülbelül 94 ezer forint) havi minimálbért garantálnak.

  • A megkérdezettek közül 29 azonban azt állította, hogy rendszeresen 12 órás munkaidőben dolgozott,
  • 28 pedig azt mondta, hogy rendszeresen megtagadják tőlük a heti pihenőnapot – az egyik bangladesi biztonsági őr arról számolt be, hogy három éve nem volt szabadnapja.

Az egyik munkás azt mondta, hogy 500 Riyal (47 ezer forint) pénzbírsággal sújtották – tehát, havi alapbérének feléért –, amiért nem húzta be rendesen az ingét a fürdőszoba használata után. Ezen túlmenően, az Amnestynek nyilatkozók közül néhányan arról számoltak be, hogy nem megfelelő szálláshelyeken élnek, és azt állították, hogy az állítólagos faji megkülönböztetés elterjedt a különböző nemzetiségűek eltérő fizetése alapján.

Cockburn azt mondta: „A munkaadók továbbra is jól láthatóan kizsákmányolják dolgozóikat, és a katari hatóságoknak sürgősen intézkedéseket kellene tenniük a munkavállalók védelmére és a bántalmazók felelősségre vonása végett. A biztonsági őrök közül sokan, akikkel beszéltünk, tudták, hogy munkaadóik megszegik a törvényt, de úgy érezték, tehetetlenek.

A katari munkaügyi minisztérium közleményében kijelentette, hogy az Amnesty jelentése „szelektíven kiemel néhány olyan példát, amelyek esetében a jogsértések továbbra is fennállnak, de figyelmen kívül hagyja a katari reformok pozitív hatását az egész lakosságra”.

"Katar azonnali lépéseket tett az egyes jogsértések orvoslása érdekében" - tette hozzá a közlemény.