Az Ég tartja a Földet: megsiratjuk Szent Erzsébetet

Az Ég tartja a Földet, Szent Erzsébet
Béli Balázs / Alfahír

A pénteki premier előtt sajtónyilvános jelmezes próbát tartott a fővárosi Erkel Színházban Az Ég tartja a Földet – Erzsébet, a szerelem szentje stábja, melyre lapunk is meghívást kapott. A Zsuffa Tünde regényéből készülő musicalről az Alfahír is több alkalommal írt, így a darab bejelentéséről, illetve a sajtónyilvános olvasópróbáról is írtunk. Karácsonykor pedig páros nagyinterjút készítettünk a regény szerzőjével, valamint a musical zeneszerzőjével Szikora Róberttel.

„Szent Erzsébet olyan modern nő volt, aki ma sem cselekedne másképp, mint nyolcszáz évvel ezelőtt" - Beszélgetés Zsuffa Tünde íróval és Szikora Róbert zeneszerzővel

Türingiaiként ismeri a nagyvilág Árpád-házi Szent Erzsébetet, II. András magyar király és Gertrúd királyné lányát. Az Ég tartja a Földet - Erzsébet, a szerelem szentje című készülő musical alkotói csapatának célja, hogy itthon is felfedezzük és felemeljük a legismertebb magyar szentet.

Az alkotói stáb azt előre elárulta, nemcsak lírai dalok, hanem jóval pörgősebb számok vegyesen adják a mű zenei gerincét.

Ilyen előzmények után ültünk be az Erkel nézőterére, és nem kellett csalódnunk, sőt! Egy igazi modern musicalt fog kapni a nagyérdemű, ahol Szikora Róbert zenéje tökéletes összhangban van Lezsák Sándor szövegeivel, és abban is biztosak vagyunk, hogy

a művészek már előadás közben számos nyílt színi tapsot be fognak zsebelni.

A ritmusosabb számok tényleg „beleteszik az ember lábába a boogie-t”, a lírai dalok pedig valóban torokszorítóan szépre, sikerültek, és ne szégyellje magát a néző, ha Erzsébet földi életből távozásakor kicsordul a könny a szeméből!

Erzsébet földi életből távozása igazán meghatóra sikerült
Béli Balázs / Alfahír

A darab azonban nem itt ér véget. A musical keretes szerkezete Erzsébet szentté avatásának jelenetével indul egy érdekes mellékszállal, és azzal is ér véget, de akkor már tényleg azt érezzük, a magyar királylány önzetlenségével, mások felé fordulásával meghódította a középkori világ, illetve az azt követő korok óta minden ember szívét.

Az egész középkori világ tisztelgett a magyar királylány előtt
Béli Balázs / Alfahír

A jelmezek és a díszlet nagyon ízlésesen tükrözik a XIII. század hangulatát, a konfliktust jelentő Erzsébet–Zsófia-ellentét itt is megmutatkozik az Árpád-házi királylány hófehér, illetve a türingiai őrgrófné tűzpiros öltözéke közötti erős kontrasztban. A hangulatot csak fokozza a fényekkel történő játék, ami Madarász Zsolt világítástervező nevéhez fűződik, és aki – mint megtudtuk – a díszlet részét képező két hatalmas LED-fal látványos és hangulatos animációit is készítette.

Türingiát járvány sújtotta, aminek hangulatát is torokszorítóan jelenítik meg
Béli Balázs / Alfahír

Nagyon kíváncsiak voltunk, hogyan is „hangolják át” a Katona József Bánk bánja óta csak „gaz merániként” ismert Gertrúd karakterét. Mint korábban megírtuk,

Zsuffa Tünde eltökélte, „rehabilitálja” II. András király feleségét, Árpád-házi Szent Erzsébet és IV. Béla király édesanyját, és úgy véljük, ez elég jól sikerült.

Bár a magyar urak által meggyilkolt királyné a történetben csupán mellékszereplő, és a darabban is csupán az elején kap szerepet, akkor a gondoskodó édesanya megszemélyesítőjeként szerepel. Ám emellett az egymásért rajongó testvérpár, Erzsébet, illetve fivére, Béla is többször tesz utalást szeretett édesanyjukra, akire így tényleg nem gyűlölt idegenként tekintünk.

Béla és Erzsébet meggyilkolt édesanyjuk, Gertrúd sírjánál
Béli Balázs / Alfahír

Akik a rendkívül látványos, akrobatikus táncos produkciókat kedvelik, azok sem fognak csalódni. Tudtuk, a koreográfia egy igazi táncos nagyágyú házaspár, Benkő Dávid és Benkő-Morvai Veronika nevéhez fűződik, akik hozták azt a minőséget, amit megszokhattunk tőlük. Az Erzsébet hazalátogatását megelőző magyar táncnál valóban

leesik a néző álla

a fizika törvényeit meghazudtoló mozdulatoktól.

A koreográfiától is leesik az állunk
Béli Balázs / Alfahír
Testvéri rajongás és önfeláldozó szeretet

„Nekem ez azért szívszorító, mert ez az a történet, amit nem akartam megírni, ellenálltam, mert féltem a középkortól, féltem Szent Erzsébet karakteréhez hozzányúlni, és féltem attól, hogy ez egy túl romantikus, túl rózsaszín szerelmi történet lesz” – mondta érdeklődésünkre Zsuffa Tünde író. Elárulta, megijedt, amikor először meglátta a szövegkönyvet, mert nagyon sok jelenet kikerült a történetből, ami számára fontos volt. De Cseke Péter rendező megértette vele, hogy más dolog valamit megírni, és megint más azt színpadon látni. Ám úgy véli, a dalok és dalszövegek visszaadják az életérzést.

A szerző szerint hatalmas adottság írónak lenni, akik össze tudja gyúrni a valóságot a képzelet erejével. Példaként említette, hogy Walter lovag alakját, valamint Erzsébet közvetlen környezetét hogyan alakította. „Ettől szép a történet, és ettől mai az üzenet” – húzta alá az írónő.
Zsuffa Tünde: „Szétkiabálnám a világba, hogy ha valaki álmodik, akkor merjen érte küzdeni, mert az álmok nem hazudnak”
Béli Balázs / Alfahír

Zsuffa Tünde kiemelte, számára az egyik legcsodálatosabb jelenet, mikor Erzsébet hazalátogat Magyarországra, és találkozik testvérével, Bélával. „Kisgyerekek voltak, mikor utoljára látták egymást, és ott folytatják, ahol abbahagyták, azon a gyermeki szinten: »Emlékszel a titkunkra, emlékszel a rétünkre, hogy az Ég tartja a Földet?« Ez nekem azért nagy dolog, mert ez az én gyermekkori emlékem Bözsi testvéremmel” – avatott be a regényíró.

„Egy álom valóra vált, és tényleg szétkiabálnám a világba, hogy ha valaki álmodik, akkor merjen érte küzdeni, mert az álmok nem hazudnak” – hangsúlyozta a darab egyik fő mondandóját Zsuffa Tünde, aki örömét fejezte ki, hogy a főpróbára nagyon sok általános és középiskolás diák is eljön, mert számukra is az az üzenet, hogy amit kicsi korukban megálmodnak, elterveznek, az valóra váltható, csak meg kell érte küzdeni.

A kulisszatitkokba beavatva a szerző azt is elárulta, Walter lovag szerepére a musical ötletének felmerülése óta Dolhai Attilát szemelte ki, akit már akkor is „lovagnak” hívott.

„Ez valóban így van, szerintem ő már akkor is tudta, mit akar, amikor én még nem is tudtam a musicalről” – erősítette meg a Walter lovagot játszó Dolhai Attila. Felidézte, később avatta be őt, miért is „lovagozza” őt, elmondta neki, írt egy történetet Szent Erzsébetről, megajándékozta őt a könyvvel, elolvasta, és akkor kezdte sejteni, hogy „valami készül”.

A megformált karakterről az énekes azt mondta, ő végig Erzsébet mellett-mögött állva végigvezeti a nézőt a történeten. Rámutatott, Walter lovag olyan viszonyban áll András királlyal, hogy az uralkodónak akár tanácsot adjon, vagy felé kritikával éljen. Erzsébet életében a hű szolga szerepét tölti be, egy színpadi szituációban pedig konkrétan az életét is megvédi. Amikor pedig Lajos távollétében Erzsébetet kormányzóvá nevezi ki, akkor Walter lovag az ő jobbkeze is lesz.
Dolhai Attila: „Erzsébet olyan személy, aki másokért élt, és élete végére tulajdonképpen elfogyasztja, szétosztja magát”
Béli Balázs / Alfahír

A mű fő üzenetére vonatkozó kérdésünkre Dolhai Attila úgy felelt, Erzsébet olyan személy, aki másokért élt, és élete végére tulajdonképpen elfogyasztja, szétosztja magát. Szent Erzsébet élete olyan volt, ami ma nem divat, hogy másokra is gondolni kell, Erzsébet egész életét egy kiüresített szolgálatként élte. Számomra az az üzenete, hogy hogyan tudja magát feláldozni az ember másokért, mások boldogulásáért – húzta alá a művész.

A produkció vélhetően nagy sikert fog aratni, amit az is jelez, hogy az áprilisi eladásokra már minden jegy elfogyott, a május eleji eladásokra még foglalható néhány darab. Ezt követően a mű országos turnéra indul, így a fertőrákosi barlangszínházban, valamint Szent Erzsébet feltételezett szülővárosában, Sárospatakon is megtekinthetik a világ legismertebb magyar szentjének legendáját az érdeklődők.

(Zsuffa Tünde–Szikora Róbert–Lezsák Sándor–Cseke Péter: Az Ég tartja a Földet – Erzsébet, a szerelem szentje. Fsz.: Győrfi Anna / Békefi Viktória; Vastag Tamás / Pesák Ádám; Dolhai Attila / Buch Tibor. Premier: 2022. április 8., Erkel Színház)