A Fidesz EP-képviselői megtapasztalták, milyen lehet Magyarországon ellenzéki politikusnak lenni

Gál Kinga
Gál Kinga európai parlamenti képviselő, alelnökjelölt beszédet mond a Fidesz 29. tisztújító kongresszusán Budapesten, a Hungexpón 2021. november 14-én.
MTI/Koszticsák Szilárd

A Fidesz előszeretettel élt „salátatörvényekkel” az elmúlt években. Ez a sajátos jogalkotási technika eredetileg arra irányult, hogy a hatályos jogszabályok tömegét lehessen felülvizsgálni és felülírni gyorsan azáltal, hogy egy törvénnyel sok más törvény egyes pontjait módosítják. A Fidesz azonban inkább a propagandaüzenetei alátámasztására használja ezt a jogalkotási technikát és sok, az ellenzék által is elfogadható törvénymódosítás közé elhelyez egy, az ellenzék számára nem elfogadható módosítást is.

Jó példa erre a „gyermekvédelmi törvény”, amely az eredeti javaslat szerint a pedofil bűncselekmények elkövetői elleni súlyosabb fellépést tett volna lehetővé. Ezt a javaslatot minden párt támogatta, azonban Fidesz átalakította a kezdeményezést egy „salátatörvénnyé” és összemosta a pedofíliát a homoszexualitással, ami az ellenzék számára elfogadhatatlanná vált és több párt is bojkottálta a szavazást, ami miatt a Fidesz később alá tudta támasztani a propagandáját, miszerint ők meg akarják védeni a gyermekeinket, amíg az ellenzék nemi átalakító műtétet hajtana rajtuk végre.

Nehéz az ilyen törvényeknél az ellenzéki politikusok helyzete, hiszen ha nem szavaznak meg egy ilyen törvényt, akkor a Fidesz álhíreit támasztják alá a közvélemény szemében, ha pedig megszavazzák, azzal a saját szavazóikkal mennek szembe.

Ebbe a helyzetbe került Gál Kinga, a fideszes EP-delegáció vezetője és az összes fideszes EP-képviselő csütörtökön, amikor az Európai Parlamentben (EP) szavazást tartottak az újabb szankciókról és Ukrajna támogatásáról.

Az EP határozatának értelmében – egyebek mellett – az Európai Tanácsnak azonnal le kellene állítania a földgáz, a szén, az olaj és a nukleáris fűtőanyagok importját Oroszországból. A határozat ráadásul külön említi a Roszatom magyarországi beruházását, Paks2-t is, amit szintén le kellene állítani. Mivel az energiahordozók védelmére a Fidesz nagy hangsúlyt fektetett a választási kampányban, továbbá Paks2 folytatása mellett is töretlenül kiállnak, ez a két javaslat számukra elfogadhatatlan volt.

A Fidesz nem támogatta a szankciókat, de mégis megszavazta az Európai Parlament erről szóló határozatát

A választás után úgy tűnik 180 fokos fordulat következett be Orbán Viktor és a Fidesz szankcióellenes, valamint energetikai politikájában. Az Európai Parlament csütörtökön fogadta el azt a határozatot, amely Ukrajna támogatásáról és Oroszország elítélésről szól.

A jelenlévő fideszes képviselőknek ezért a szavazáskor két választási lehetőségük volt. Az első esetben elítélik az új szankciókat és nem szavazzák meg őket, amellyel alátámasztják azt az elképzelést, hogy Orbán Viktor és a Fidesz Putyin előretolt bástyája az Unión belül, ráadásul Magyarország amúgy is rossz nyugati kapcsolatai még tovább romlottak volna.

A második esetben a fideszes képviselők elfogadják az új szankciókat, ezzel viszont saját szavazóikat köpik szemen, akiket eddig a semlegesség és „libsi-ellenesség” szellemiségében az Európai Unió ellen hergeltek.

A választások után azonban az unió fontosabb eszköz a hatalomban maradásra és az államcsőd elkerülésére mint a szavazópolgárok, így nem meglepő módon előbb külön elutasították, majd csomagban mégis megszavazták a közös szankciókat, s végül Gál egy zavaros üzenetben tájékoztatta követőit közösségi oldalán.

„A Fidesz európai parlamenti képviselői a mai szavazáson is határozott nemmel szavaznak arra a javaslatra, hogy embargót vezessenek be az Oroszországból érkező gázra, a kőolajra és a nukleáris üzemanyagra. Egy ilyen intézkedés megölné a magyar gazdaságot, a magyar családokkal fizettetné meg a háború árát, ezért ezeket a javaslatokat határozottan elutasítjuk. Kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, elítéljük az orosz agressziót, ezért az európai egység érdekében az EP határozatot a végszavazásnál támogatni fogjuk. Mindezt úgy tesszük, hogy elutasítjuk a gáz és kőolaj, valamint az atomenergia békés célú felhasználását célzó embargó bevezetésére vonatkozó javaslatokat az Európai Parlamentben és minden uniós intézményben”

– írta a fideszes politikus, nem törődve azzal, hogy teljesen logikátlan az érvelése.

A kommentekből kiderül, hogy a fideszes szavazók valóban zokon vették a kormánypárt döntését.

„Elnézést képviselő asszony! De, ez így nagyon faramuci… Hogy lehet egyszerre határozottan elutasítani az embargót, utána pedig az “egység” nevében megszavazni? Most csak minket fideszes szavazókat hülyítenek? Miért kellene a ballibsi EP gittegylettel önöknek egységet mutatni? Ha egyszer megígérték, hogy kiállnak Magyarország energia biztonságáért, akkor álljanak ki a végszavazásnál is emellett! Ilyen ellentmondásos politizálással nemhogy tekintélyt nem szereznek Magyarországnak, hanem ellenkezőleg. Az EP egy show hivatal, és egyáltalán nem mutatja az európai egységet! Csalódott vagyok!”

– írt a az egyik hozzászóló, de nem ő az egyetlen, aki nem tudott kiigazodni a helyzeten.

Legalább egy napra a kétharmad mellett is megtapasztalhatták a fideszes politikusok, hogy milyen nehéz is egy ellenzéki helyzete Magyarországon, hiszen a Fideszt a saját fegyverével győzték le az Európai Unióban.