Interjút adott a Magyar Hangnak Beer Miklós, a Váci Egyházmegye nyugalmazott püspöke, aki elmondta, örül annak, hogy vége van a választásoknak, aminek a hangneme nagyon megviselte őt.
„Ki kell kiengesztelődnünk egymással, be kell gyógyítanunk az egymásnak okozott sebeket, meg kell próbálnunk rendbe hozni emberi kapcsolatainkat”
– mondta Beer, aki szerint már előre kell nézni.
A Fidesz újabb kétharmados győzelmének sok paptársa örül, hiszen egy kereszténydemokrata kormány szerzett újabb felhatalmazást, azonban szerinte „az egyház és a papok nyílt pártelköteleződése nem szerencsés”.
„Ha a kereszténydemokrata politikát említi, nálunk ez azt jelenti, hogy a politika kisajátítja és a magyarság állandó jelzőjévé teszi a kereszténységet. Nekem ezzel van bajom. A problémát a felhasznált vallás, és a megélt hit között feszülő ellentétben látom. Előbbi kizárólag a külsőségekről szól, mint ahogy a politikai megnyilvánulások jelentős része. A megélt hit azonban – már amennyiben vallásos hitről beszélünk – igen távol esik a külsőségektől és különösen a pártelköteleződéstől. Pont ezért igyekszem hangsúlyozni, hogy választópolgárként is megvan a szabadságunk, nem leszünk rosszabb keresztények akkor, ha épp nem arra a pártra húzzuk az x-et, amely kisajátítja, felhasználja a kereszténységet”
– fejtette ki Beer Miklós.
A volt püspök gyakran beszél arról, hogy az egyház a politika lekötelezettjévé vált, a rendszerváltás óta.
„Nem tudjuk, hogy egy demokratikus rendszerben hogyan is kellene viselkednünk. Észrevétlenül belecsúsztunk abba a szerencsétlen helyzetbe, hogy sok mindent az államtól kapunk és az államtól várunk. Végigkísérte a történelmünket a trón és az oltár kettőssége, tehát lett volna módunk megtanulni, hogy az sosem segítette az egyház hitelét, ha túl közel került a politikához”
– fejtette ki.
Beer úgy látja, hogy a járvány alatti időszakból nem sikerült felismernünk, hogy nincs vesztegetni való időnk, de a mostani háború egy erősebb figyelmeztetés.
„Ha már a járvány nem volt elég, talán ez a háború felhívja a figyelmünket, hogy ne a gyűlölködéssel folytassuk, hanem ha van problémánk egymással, akkor azt beszéljük meg, és engesztelődjünk ki. … Azt várom magunktól, minden jó szándékú embertől, hogy tartsunk egy kis önvizsgálatot, és tegyük le a múlt sérelmeit, hogy tovább tudjunk lépni. Merjünk egymás szemébe nézni, bocsánatot kérni és megbocsátani. Megbékélni. Ez ugyanúgy szükséges a magánéletünkben és a közélet szereplőinél is”
– fogalmazott.