A teljes járó- és fekvőbeteg-ellátó intézményrendszer informatikai átalakítását egyetlen, frissen felvásárolt cég felügyelete alá helyezték, azaz a kormány belefogott a kórházak és a központi egészségügyi hivatalok informatikai rendszerének államosításába – írja a 24.hu az erről szóló kormányrendeletek alapján.
A döntést nem sokkal a választások előtt hozták meg erről. Az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett rendeletek a hazai informatikai szektornak is meglepetést okoztak. A lap hozzáteszi, az egészségügyi informatikával foglalkozó szereplők aggodalmai szerint
Mint kifejtik, első lépés gyanánt a kormány még decemberben megvásárolta a szektor átvételére használni kívánt Pan-Inform Kft.-t, amely addig a Magyar Telekom 100 százalékos érdekeltségébe tartozó T-Systems Magyarország Zrt. leányvállalata volt. Az állam ugyan 2018-ban már megvált részesedésétől, ám most, négy évvel később visszatért, és „nagyságrendileg 5,5 milliárd forintot” fizetett, hogy teljes egészében kivásárolja a céget. A vételárat a Magyar Telekom hozta nyilvánosságra az ügyletről kiadott decemberi tőzsdei közleményében. Az összeg pedig kiemelkedőnek magasnak számít a Pan-Inform 2020-as 126 millió forintos nyeresége tükrében.
A vételárat azonban a lap szerint valójában az tolhatta fel, hogy a Magyar Telekom a Pan-Informmal együtt eladta a T-Systems egészségüggyel foglalkozó üzletágát is, és ez utóbbi volt az értékesebb tranzakció.
A Pan-Inform cégpapírjaiból pedig kiderült, hogy a T-Systems január utolsó napjaiban 4,866 milliárd forintos pénzbeli vagyoni hozzájárulással erősítette meg a Pan-Informot. A Telekom a 24.hu-nak azt írta, hogy a szerződéskötést követő időszakban, de még a tulajdonjog-átadás előtt a T-Systemsből a Pan-Informba szervezett át bizonyos tevékenységeket és eszközöket a társaság. Hozzátették, az átszervezés során a Pan-Inform megvásárolta az imént említett eszközöket, erőforrásokat, jogokat, kötelezettségeket, szerződéseket, a T-Systems pedig az átszervezett tevékenység értékével egyező mértékben tőkét emelt a Pan-Informban. Az átszervezés nem járt a T-Systems és a Pan-Inform között végleges pénzmozgással, annak eredményeként csak az állammal kötött szerződés tárgyát képező vagyonelemek kerültek a T-Systems-ből a Pan-Informba.
Február 1-től került a Pan-Inform az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) fennhatósága alá, majd lecserélték a vezetést és átnevezték a céget Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Kft.-re (ESZFK). Egyúttal nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak minősítették a cégvásárlást.
A vonatkozó kormányrendelet az ESZFK-t jelölte ki a teljes központi egészséginformatikai rendszerfejlesztési, alkalmazásüzemeltetési, ügyfélszolgálati feladatainak ellátására. Az NNK-tól az OKFŐ-n át a OGYÉI-ig mindenkit köteleztek arra, hogy kizárólag a cég szolgáltatásait vegye igénybe. Az ESZFK a jövőben az összes egészségügyi informatikai közbeszerzésben is főszerepet kap majd.
Ágazati információkra hivatkozva azt is írják, eddig az együttesen száz körüli számot kitevő állami kórház, szakrendelő, valamint központi egészségügyi hivatal felében-harmadában működött az eMedsol szoftvere. Most viszont a kormány az összes állami kórház számára előírta, hogy erre a szoftverre kell átállni. Holott a kórházi szoftverek a legkomplexebb rendszerek az egészségügyben.
Emellett a lap szerint a kormány részéről Pintér Sándor belügyminiszter reszortja lett, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóságon (OKFŐ) keresztül hozza létre a kórházban az egységes rendszer működtetéséhez szükséges infrastruktúrát. A felmerülő kiadásokra pedig újabb 5 milliárd forintot különítettek el.
Ám az Orvostechnikai Szövetség már a március 31-i közleményében hangot adott aggodalmainak, amely szerint a kormánydöntéssel az egészségügyi informatikában verseny nélküli, hosszú távú monopolhelyzet alakul ki. Álláspontjuk szerint
A központosítással egy kényelmes állami céget hoznak létre, amelynek az a dolga, hogy a központi akaratot végrehajtsa, az innováció azonban ezzel meg is szűnik
– vélekedett Király Gyula, a volt Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) – jelenleg Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő – egykori informatikai főigazgató-helyettese, aki szerint „derült égből villámcsapásként ért mindenkit, hogy teljesen megszüntetik az egészségügyi informatikai piacot”.
Az Orvostechnikai Szövetség csütörtöki közleményében szerkesztőségünknek is megerősítette korábbi álláspontját. Eszerint "ezen a területen a folyamatos piaci verseny és az ebből adódó innovációs kényszer a fejlődés motorja, miközben az egészségügyi informatikai piac monopolizálása közel száz magyar KKV tönkretételével, és 25 évnyi fejlesztő munka kidobásával jár".