Tízezrelékes pontossággal adta meg az áprilisban mért éves infláció 69,97 százalékos szintjét a török statisztikai hivatal, hogy jelentésében ne hetven százaléknak kelljen neveznie azt, ami lényegében hetven százalék. Ezzel a pénzromlás várakozásokat is felülmúló üteme két évtizedes rekordszintre nőtt – írja a 444 a Reuters nyomán.
Márciushoz képest 7,25 százalékkal emelkedtek az árak Törökországban, noha a Reuters által megkérdezett szakértők áprilisban 6 százalékos pénzromlást vártak, éves szinten pedig 68 százalékosat.
Az inflációra az orosz-ukrán háború is hatást gyakorol, így az tartós maradhat az elemzők szerint, az év végéig némileg csökkenő érték mellett. A legoptimistább előrejelzések szerint az év végén éves szinten 43,7, a legpesszimistábbak szerint 60 százalék lehet az infláció, a becslések mediánja 52 százalék. A török jegybank még ennél is optimistább, szerintük júniusban hetven százalék körül csúcsosodhat az infláció, ami 2024 végére újra egy számjegyű lehet majd.
Ha már optimizmus, a hazai infláció kérdésében egyébként a magyar kormányt sem lehet borúlátónak tekinteni: a Pénzügyminisztérium által az Európai Bizottságnak nemrég megküldött Konvergencia Programból ugyanis az derült ki, hogy a megemelkedett infláció ellenére is a reálbérek növekedése és a fogyasztás dinamikus bővülése várható, sőt, eszerint az idei két számjegyű bérnövekedésre még a magasabb inflációs környezet is ösztönzőleg hathat.
A kormány szerint szerencse, hogy magas az inflációs környezet, mert így bérnövekedés várható
Sok mindent lehet mondani az Orbán-kormányra, de azt nem, hogy ne lenne a végletekig optimista. Legalábbis ez derül ki a Pénzügyminisztérium által az Európai Bizottságnak megküldött Konvergencia Programból. A kormány intézkedései mellett a magas foglalkoztatás és a kétszámjegyű átlagos béremelkedés is biztosítja a reáljövedelmek és ezáltal a fogyasztás növekedését - a megemelkedett infláció ellenére is.