A magyarok ötöde biztosan harcolna az ország megvédéséért, ha megtámadnák Magyarországot. Az ország védelmében inkább a férfiak vállalnának aktív szerepet és a magyar lakosság 40 százaléka szerint vissza kellene állítani a kötelező sorkatonaságot.
Ez derült ki az Index által idézett Závecz Research közvélemény-kutatásából.
A felmérést Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő rendelte meg a közvélemény-kutató intézettől.
A Závecz Research 1000 fős mintán alapuló telefonos közvélemény-kutatása szerint
Viszonylag jelentős azok aránya is (22 százalék), akik bizonytalanok ennek a kérdésnek a megítélésében, de a férfiak és a diplomások, az átlagosnál magasabb arányban tekintik agressziónak Ukrajna megtámadását (69 és 73 százalék).
A pártpreferenciákat tekintve az április 3-i választáson együtt induló ellenzéki pártok hívei szinte egységesek abban, hogy Oroszország támadása Ukrajna ellen agresszió volt
- állítja felmérés
A lakosság csaknem hattizede (58 százalék) gondolkodik vagy legalábbis gondolkodott már azon, hogy mit csinálna, ha Magyarországon is háborús helyzet alakulna ki. Az emberek 10 százalékának van is határozott terve ilyen esetre, míg 48 százalékuknak nincsen, ők konkrét elképzelésekkel nem rendelkeznek.
Ez számokkal leírva azt jelenti, hogy a biztosan távozást tervezők nagyjából 250 ezren vannak, az elmenetelüket valószínűsítők 900 ezren.
A háború esetére határozott tervvel rendelkezők körében 15 százalék azok aránya, akik biztosan elhagynák az országot, és 17 százalék azoké, akik valószínűleg elmennének. Érdekes módon a fiatalok (18–39 évesek) és az idősek (60 felettiek) távozási hajlandósága lényegében megegyezik, míg a 40–59-es korosztályhoz tartozók pedig náluk kisebb arányban mennének el Magyarországról háború esetén.
Arra a kérdésre, hogy hányan ragadnának fegyvert, ha minket is megtámadna az orosz hadsereg, a magyarok ötöde gondolja úgy, hogy biztosan harcolna az ország megvédéséért (katonaként vagy más módon segítve a hadsereg munkáját), ha megtámadnák Magyarországot. További 30 százalék válaszolta, hogy valószínűleg harcolna ilyen esetben. Az ország védelmében inkább a férfiak vállalnának aktív szerepet (59 százalékuk), de a nők körében is jelentős azok aránya, akik így gondolkodnak: 44 százalék.
A sorkatonaság újbóli bevezetése a lakóhely típusa szerint is változik, fővárostól a községek felé haladva egyre nagyobb az egyetértés. A nők számára is kötelező sorkatonaságot csak a lakosság 5 százaléka támogatja.
A NATO iránti bizalomról szóló kérdés során a megkérdezettek 27 százaléka volt biztos abban, hogy a katonai szövetség képes lenne megvédeni Magyarországot egy esetleges támadás esetén, további 42 százalék pedig ugyanezt valószínűsíti, de nem biztos benne.
Arra a kérdésre, hogy a környező országokban élőkkel összehasonlítva mennyire összetartóak a magyarok, nem volt egységes vélemény, de mint a felmérésből kiderült inkább önkritikusak vagyunk, semmint önbizalommal rendelkezők. Nagyobb volt az egyetértés abban, hogy mennyire jellemző a magyarokra a hazaszeretet: 61 százalék adott ötös skálán 4-es vagy 5-ös értéket; ők azok, akik úgy gondolják, hogy határozottan jellemző a hazaszeretet a honfitársaikra.
29 százalék szerint közepes mértékben jellemző, 9 százalék szerint pedig inkább nem jellemző. Az ötfokú skálán számított átlagérték 3,8, tehát összességében a közepesnél jóval erősebb hazaszeretetet tart magára nézve jellemzőnek a magyar társadalom
- derül ki a felmérésből.