A szívférgesség előfordulása hazánkban (x)

Illusztráció
Illusztráció

A szívférgesség előfordulása és gyakorisága regionálisan eltérő. Egy 2016-os akadémiai beszámoló alapján 4,6%-os gyakoriságot állapítottak meg 2622 boncolási vizsgálat alapján a 2001-2015-ös intervallumban. 

Mások azonban még ennél is sokkal magasabb fertőzöttségi szintről vélekednek.

A megelőzés szerepe

Annak ellenére, hogy előfordulhatnak enyhébb fertőzések, a szívférgesség életveszélyes parazitózis, a Grandopet.hu állatorvos válaszol rovatban kérhető tanács a megelőzéssel kapcsolatban. Panaszok esetén pedig sürgősen állatorvoshoz kell fordulni!

A legokosabb döntés, ha magát a szúnyogcsípést igyekszünk megelőzni, és emellett preventív módon kezeljük kedvencünket szívférgesség ellen hatásos készítménnyel. Ez nagyrészt milbemicin hatóanyag-tartalmú gyógyszerrel történik tabletta formájában. A legcélravezetőbb, ha rendszeresen, az orvos által ajánlott gyakorisággal féreghajtó készítményt is biztosítunk állatunk számára, a kötelező oltások mellett. Rendkívül lényeges a felelősségteljes állattartás, hiszen a kedvencek életébe kerülhet az elbagatellizálás.

Fertőzött gócpontok 

Dr. Farkas Róbert professzor a vele készült interjúban úgy nyilatkozott, hogy a kutyamenhelyek például tipikus gócpontok lehetnek. Ezért különösen indokolt, hogy a menhelyre jutó állatokat mindig megvizsgálják szívférgességre. Így talán megakadályozható, hogy egy-egy fertőzött egyed miatt a többi állat is megfertőződjön.

A vizsgálatok alapján elmondható, hogy az alföldi régióban a leggyakoribb az előfordulása a Dirofilaria immitis, szívférgességet okozó fonálféregnek. Észak-Magyarország és a Dunántúl területén ritkább az esetszám. Azonban Budapestnek több része is endémiás, az ottani kutyák java vidéken vagy helyben betegedtek meg.

A választott diagnosztikai módszer is számít

A „vastagcsepp” vizsgálat vagy Knott teszt csak kellően magas mikrofilaria szám mellett jelzi a fertőzöttséget, ez esetben viszont nem lehet egyértelműen elkülöníteni, hogy Dirofilaria immitis vagy D. repens a parazita.

Ilyenkor a D. immitis nőstény antigén kimutatása a számításba jöhető módszer. Ehhez különféle gyorstesztek is a rendelkezésre állnak. Például a IDEXX vállalat SNAP tesztje, mely 98% érzékenységgel és 96% specificitással kimutatja a szívférgességet.

A professzor tanszékén több antigén teszt összehasonlító vizsgálat is fut, melyben arra keresik a választ, hogy van-e jelentős eltérés a szenzitivitásuk és specificitásuk között. Ugyanakkor fontos kérdés továbbá, hogy a bőrférgességet okozó parazita mutathat-e fals keresztreakciót.

Az antigén alapú diagnosztikai vizsgálatok esetében szem előtt kell tartani, hogy az immunkomplexek jelenléte mellett a beteg kutyák hamis negatív eredményt adhatnak. Ezen segíthet a minta felmelegítése, mely által felbonthatók a komplexek, hogy a valóban fertőzött minta pozitív eredményt adhasson.