A lakossági energiaárak korlátozását sürgeti a német szakszervezetek szövetsége

németország, Északi Áramlat, gázvezeték
Az orosz földgázt szállító Északi Áramlat-1 vezeték fogadóállomása a németországi Lubminban 2022. június 21-én.
Fotó: MTI/AP/DPA/Stefan Sauer

A lakossági energia árának korlátozását sürgeti a legnagyobb német munkavállalói érdekképviselet, a szakszervezetek országos szövetsége (DGB) - számolt be az MTI.

Yasmin Fahimi, a DGB vezetője egy vasárnapi lapinterjúban kiemelte, hogy az energia drágulása és az egyre magasabb infláció gazdasági és társadalmi vészhelyzetet eredményezett.

A földgáz árának rohamos emelkedése és a fenyegető ellátási gondok az alumíniumipartól az üveggyártásig a vegyiparig ágazatok egész sorát veszélyeztetik, a rekordmértékű infláció pedig minden háztartást sújt.

Ezek a folyamatok "veszélybe sodorják a társadalmi békét", éppen ez az, amiről tárgyalni kell a munkavállalói és a munkaadói érdekképviseletek és a szövetségi kormány hétfői egyeztetésén - tette hozzá a szakszervezeti vezető a Bild am Sonntag című lapban közölt interjúban.

Mint mondta, az első két - együttvéve bő 30 milliárd eurós - támogatási csomag után össze kell állítani egy újabb, harmadik csomagot is, amellyel bevezetnek egy "ársapkát" a lakossági energiaárakra.

Kifejtette:

Meg kell állapítani, hogy minimálisan mennyi villamos energiára és földgázra van szüksége a felnőtteknek és a gyerekeknek. Erre az alapszükségletre vonatkozna a korlátozott ár, és azért az energiáért, amit valaki ezen felül használ fel, többet kellene fizetnie.

Ez a megoldás nem csupán takarékos energiafogyasztásra ösztönözne, hanem jelentősen csökkentené az alacsony jövedelmű háztartások terheit - tette hozzá a DGB vezetője, megjegyezve, hogy az ársapka jóval kevésbé kedvezne egy 120 négyzetméteres lakásban egyedül élő embernek, mint egy 80 négyzetméteres lakásban élő háromfős családnak.

Yasmin Fahimi a többi között arról is szólt, hogy nem ért egyet azokkal, akik az úgynevezett ár-bér spirál kialakulásának és a magas infláció tartóssá válásának veszélyére figyelmeztetve azt sürgetik, hogy a munkavállalói érdekképviseletek fogják vissza béremelési követeléseiket. Mint mondta, az ár-bér spirálról szóló diskurzus "álvita", mert "nem lehet a bérek visszafogásával küzdeni az olyan infláció ellen, amelyet nem a bérek emelkedése váltott ki".

Hozzátette: mivel a vállalkozások az idén minden korábbinál több pénzt, mintegy 70 milliárd eurót fizetnek ki osztalékként, inkább a munkaadói oldalon lenne szükség nagyobb erőfeszítésekre.

"Több közösségi érzés és kevesebb profitmaximalizálás jól állna a cégeknek" - fogalmazott a DGB vezetője.

Olaf Scholz kancellár hétfőn hivatalában fogadja a legnagyobb munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőit.

A tervek szerint a találkozó egy nagyszabású társadalmi egyeztetési folyamat nyitánya lesz. Ennek előképe az úgynevezett összehangolt fellépés (konzentrierte Aktion), amelyet egy ugyancsak szociáldemokrata (SPD) politikus, Karl Schiller szövetségi gazdasági miniszter szervezett meg 1967-ben, amikor kifulladt a nyugatnémet gazdaság második világháború utáni felfutása. Az összehangolt fellépés valójában egy informális egyeztető fórum volt, amelyen a kormány, a gazdasági érdekképviseletek és a központi bank vezetői arról tárgyaltak, hogy miként lehet közösen biztosítani a magas foglalkoztatottságot, az árstabilitást és az össztársadalmi szempontból megfelelő mértékű gazdasági növekedést.