Klímaváltozás: tízből kilenc magyar fiatal szorong emiatt egy friss felmérés szerint

Klímaváltozás: tízből kilenc magyar fiatal szorong emiatt egy friss felmérés szerint

Hazánkban a 13-25 éves fiatalok háromnegyede a saját kényelmét is feláldozná a fenntarthatóság érdekében.

Hazánkban a 13-25 éves fiatalok túlnyomó többségét napi szinten foglalkoztatják a klímaváltozás kérdései - derül ki az UNICEF Magyarország megbízásából készített, több mint kétezer fős reprezentatív kutatásból. A Publicus Research online kérdőíves júniusi felmérése szerint a magyar fiatalok 90 százaléka azt állítja, hogy valamilyen mértékben, 33 százaléka pedig erőteljesen szorong a klímaváltozással kapcsolatban.

A generáció tagjai közül 60 százalék rendszeresen, 15 százalék pedig napi szinten foglalkozik a témával.

Ezenfelül a válaszadó fiatalok háromnegyede a saját kényelmét is feláldozná a fenntarthatóság érdekében.

Szinte a teljes korosztály személyesen is hajlandó lenne tenni a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében, mindössze 3 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem gondolja ezt a saját felelősségének. A válaszadók fele mindenképpen kész arra, hogy személyes áldozatot hozzon és feladjon a kényelméből, további 26 százalék pedig nyitott lenne erre abban az esetben, ha mindenki más is hasonlóképpen cselekszik.

A megkérdezettek 35 százaléka számára jelenleg a klímaváltozás a legfontosabb, 21 százalékuk számára pedig a második legfontosabb kérdés, amelyet az olyan kríziseknél is súlyosabb problémának gondolnak, mint az orosz-ukrán háború vagy a szegénység.

A kutatásból arra is fény derül, hogy a klímaváltozás a képzettebb fiatalokat érdekli a leginkább, körükben 50 százalékot tesz ki azok aránya, akik első helyen említették ezt a problémát. A nem tanuló, legfeljebb szakiskolát végzett fiatalokat ezzel szemben a legkevésbé mozgatja meg a kérdéskör, csupán 11 százalékuk tartja ezt a legfontosabb problémának. Ez egybevág a vonatkozó nemzetközi trendekkel is, miszerint a képzettség és a társadalmi státusz nagyban befolyásolja a klímatudatosságot.

A hazai fiatalok csaknem 60 százaléka félelmet és aggodalmat, harmaduk pedig kimondottan dühöt él át a klímaválsággal kapcsolatban, tehetetlenséget 53 százalék, nyugalmat viszont mindössze 9 százalék érez

- állapítja meg az UNICEF Magyarország a kutatás alapján.

Ugyanakkor a magyarországi fiatalok tanulmányaiktól és szociális hátterüktől függetlenül egyöntetűen elfogadják a klímaváltozás tényét: alig egy százalékuk mondja magát szkeptikusnak.

Mindössze 15 százalék tartja magát derűlátónak, 51 százalék nem bízik benne, hogy el lehetne kerülni a nagyobb bajt, 20 százalék pedig erősen borúlátó a kilátásokat tekintve. A válaszadók közül 90 százalék úgy érzi, hogy már ma, a személyes életében is találkozik a klímaváltozás hatásaival.

A kutatás arra is rávilágít, hogy a magyar fiatalok csaknem háromnegyede kifejezetten elégedetlen azzal, amennyi információhoz az oktatási rendszeren keresztül jutnak jelenleg a témával kapcsolatban, és még többen, 84 százalékban érzik úgy, hogy szeretnének több tudást kapni az iskolában a klímaváltozásról és a fenntarthatóságról.

Megjegyezték, ezen adatok tükrében is határozta el az UNICEF Magyarország, hogy elindítja „Klímahősök” című kezdeményezését, amelynek célja, hogy a korosztályra jelenleg jellemző tehetetlen szorongás helyett valódi tudást, valamint részvételi, megnyilvánulási és cselekvési lehetőségeket kínáljon a fiataloknak.