Csák János kulturális és innovációs miniszter csütörtökön jelentette be, hogy az állam továbbra is követelményként írja elő valamely nyelvből az érettségi letételét, ugyanakkor annak eldöntését a felsőoktatási intézményekre bízzák, hogy milyen plusznyelvet kívánnak meg a hallgatótól, vagy a diplomához milyen nyelvi vizsgakövetelményt támasztanak. A reform érdemben befolyásolhatja a hazai nyelvtanulási minőséget.
Brenner Koloman, a Jobbik oktatási szakpolitikusa szombati Facebook-posztjában azt írta, ismét „beismerő vallomást kapunk azzal, hogy 12 éves egypárti túlhatalom után most több egyetemistát szeretne az eddig Parragh-féle politikát folytató Fidesz”.
„Ugyanakkor a Jobbik, hazánk felelős konzervatív pártjaként hosszú évek óta hangsúlyozta: A magyar közoktatásban folyó nyelvoktatás helyzete alapvetően különös indikátora a teljes közoktatási rendszernek, hiszen a szülők ezen a területen érzékelik a legjobban, hogy magántanár és iskolán kívüli erőfeszítések nélkül a mai magyar iskolarendszerből csak a kiváló képességű és a nyelvelsajátítás terén kiemelkedő tehetségű gyermekek távoznak használható nyelvi tudással, annak ellenére, hogy a nyelvtanárok komoly erőfeszítéseket tesznek.”
Brenner Koloman szerint ezért is álságos most az a fideszes döntés, amely hirtelen az egyetemek vezetésére hárítja azt a döntést, hogy vagy vállalva a presztízs- és a színvonalcsökkenést eltörlik a felvételi nyelvvizsga követelményt, vagy fenntartva azt vállalják a hátrányosabb anyagi támogatást. Ráadásul félő, hogy a valódi döntés a fideszes tagokkal feltöltött kuratóriumok hozzák majd meg, az egyetemi autonómiát semmibe véve – írta.
A Jobbik ezért határozottan felszólította a fideszes kormányt, hogy ötletszerű, kapkodó és átgondolatlan döntések helyett végre súlyának megfelelő módon kezelje mind az oktatást, mind a felsőoktatást.
„Hosszú évekkel ezelőtt javasoltuk, hogy vezessék be ismét az ún. nulladik nyelvi előkészítő évet, illetve hogy kiemelt költségvetési támogatással tegyék lehetővé azt, hogy csoportbontással lehessen nyelvet oktatni, modern felfogásban és autentikus, élő idegen nyelvi hatásokkal.”
A Jobbik leszögezi: nyelvtudás nélkül nincs modern tudás, és mind nemzetpolitikai, mind társadalmi és gazdasági szempontból fontos cél, hogy a magyar lakosság nyelvi kompetenciái fejlődjenek.
Az ellenzéki politikus úgy látja, sajnos beérett a Fidesz tudás-, értelmiség- és tudományellenes politikája, amelynek során először a kancellárokkal beszűkítették a választott egyetemi vezetők mozgásterét, az MTA átszervezésével hosszabb távra is komoly károkat okoztak a magyar tudományos fejlődésnek, majd az egyetemek többségének fideszes kuratóriumi tagokkal vezetett alapítványokba történő kiszervezése tovább folytatta ezt a negatív folyamatot.
Kijelentette: az sem véletlen, hogy idén csak 6500 hallgató jelentkezett pedagógusképzésekre, amely még sötétebb jövőt mutat az amúgy is vészes tanárhiánnyal küzdő magyar közoktatás számára is. A visszaesés egyik oka a párt szerint az, hogy folyamatosan kiszorulnak azon tehetséges, de nem tehetős családba született fiatalok az egyetemi világból, akiknek pedig meg kellene adni az esélyt.