(Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját, de fontosnak tartjuk, hogy helyt adjunk a kulturált és logikusan érvelő, vitaindító véleményeknek is.)
Európai uniós mércével meglehetősen gyorsan megszületett a döntés az Oroszország felé fennálló vízumkönnyítési rendszer eltörléséről. Persze nem az Európai Unióban lennénk, ha nem egy kompromisszumos megoldás jött volna létre, ugyanakkor úgy gondolom, hogy még ez a kompromisszum is egy alapvetően rossz irányt jelöl ki.
Ismert, hogy több uniós tagállam is azt szorgalmazta, hogy az Európai Unió teljesen függessze fel a schengeni vízumkiadást az orosz állampolgárok részére. Az érintettek mindezt morális, és biztonsági okokkal indokolták. Talán senkit sem lep meg, hogy a vitában a magyar külügy ismét csak odáig jutott el, hogy felmondjon néhány, jó eséllyel a Kremlben megírt kommunikációs panelt, de mindez Budapesten már a szokásos működésnek tekinthető. (Mindenesetre lehet érdemes volna az egyszeri orosz polgárok megbüntetése helyett inkább az olyan, az orosz érdekeket ténylegesen kiszolgáló politikusok szankcionálásán elgondolkodni, mint a magyar kormány jelenlegi tagjai).
Végül a teljes tiltás többek között Franciaország, és Németország ellenkezése okán nem valósult meg, mindössze arról született döntés, hogy mostantól az orosz állampolgárok schengeni vízumkérelmeit drágábban, és hosszabb idő alatt fogják elbírálni.
Az orosz nép azon része felé, amely érdeklődéssel és jóindulattal tekint Európa felé, sőt, szabadidejét és pénzét is nálunk szeretné (jó okkal) elkölteni, ez azt jelenti: nem kérünk belőletek, és nem érdekel a szimpátiátok sem. Mindez pedig nagy eséllyel éppen Vlagyimir Putyin orosz elnök malmára hajtja a vizet, aki éppen azt akarja elhitetni az oroszokkal, hogy Európa nem szereti, és ellenségnek tekinti őket.
Ráadásul a vízumszerzés megnehezítése éppen azt az orosz középosztályt hozza nehéz helyzetbe, akik eddig élő tanúként tudták elmondani otthon, hogy mennyivel jobb az élet Európában. Mostantól egyre kevesebb ilyen ember lesz, ami óriási segítség a putyini propagandának.
Saját magunk felé pedig azért rendkívül rossz üzenet a mostani döntés, mert élesen szembemegy mindazokkal az értékekkel, amelyeket magunknak és Európának tulajdonítunk.
Ezek után hiába állítjuk, hogy a népek kollektív megbélyegzése, és felelőssé tétele egyes vezetők döntéseiért a 20. századhoz, és a történelem sötét lapjaira tartozik, hiszen éppen most bélyegzünk meg minden orosz embert.
Meggyőződésem, hogy az ellenséget nem az orosz emberek között kell keresni: elég világosan látszik, kik azok az orosz vezetők, kik a putyini rendszer azon haszonélvezői, akiket felelősség terhel, és akiknek egyszer majd el kell számolniuk az Ukrajna elleni vérlázító agresszió miatt. Ám a hétköznapi orosz polgárok között az Európai Uniónak barátokat kellene keresnie, és elvinnie közéjük, amennyire csak lehet, hogy létezik a világnak egy olyan szeglete, ahol a jog uralma, a szólásszabadság, a politikai pluralizmus, és a jólét a természetes, és amelyre mindenki számíthat, aki ezeket az értékeket vallja.
A cikk szerzője Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke és EP-képviselője.
Az eredeti cikke ezen a linken olvasható.