Felzárkózás és oktatás – nagyobb hangsúllyal szerepeljen az Alaptantervben a cigányság története és kultúrája

oktatás, romák,
Vendéglátó eladó tanulók a Nyíregyházi Szakképzési Centrum (SZC) Bencs László Szakközépiskolájában 2020. február 18-án. Kétmilliárd forintos program indult 2017-ben a roma lányok korai iskolaelhagyásának megelőzésére.
MTI/Balázs Attila

Miközben zajlik – végre - egy komoly társadalmi és politikai vita a hazai közoktatás helyzetéről, illetve a méltatlanul alacsony pedagógus bérekről, egy fontos szempont elvész a (döntően budapesti) megmozdulások forgatagában. Ugyanis a nagyvárosokkal ellentétben a hátrányos helyzetű régiókban az oktatás hatékonysága már nem csupán a jövőt, hanem a jelent is elveszi.

Az oktatás és a felzárkózás közti kapcsolatra hívta fel a figyelmet Varga Ferenc is a parlamenti vitanap során. A roma politikus figyelmeztetett, hogy a felzárkózás egyik alappillére az oktatás.

A jobbikos országgyűlési képviselő rendkívül fontosnak nevezte, hogy minden iskolában elérhető legyen pszichológus, gyógypedagógus, logopédus, fejlesztő pedagógus, ugyanis egyre több az olyan diák, akik ezen szakemberek segítségére szorulnak és már nemcsak a hátrányos helyzetű régiókban, országos szinten is nagy szükség lenne rájuk. Azonban Varga Ferenc szerint ehhez először vonzóbbá kellene tenni ezt a pályát, ezeket a munkaköröket, kezdve a felsőoktatási képzéstől egészen a segítők fizetéséig.

Szintén nincs a kommunikáció homlokterében a hátrányos helyzetű településeken oktató pedagógusok helyzete sem. Varga Ferenc parlamenti felszólalásában kiemelte, hogy miközben a kezdő pedagógusi bér alapvetően is nagyon alacsony, nettó 200 ezer forint, de ezt a helyzetet még súlyosbítja, hogy nem ugyanolyan kihívásokkal néz szembe egy budapesti, illetve egy szabolcsi, borsodi pedagógus a munkája során. Az alacsony bérezés miatt ezek a tanárok nincsenek motiválva a hátrányos helyzetű gyermekek hatékony oktatásában.

Az ország hátrányos helyzetű régióiban tanító pedagógusok kapjanak kiemelt bérezést, hiszen munkájuk során speciális helyzetű, többségében szegénységből érkező gyermekekkel foglalkoznak, akiknek sokkal több odafigyelésre van szükségük

- szögezte le Varga Ferenc.

Szintén kevés szó esik a nagy hangzavarban a romatársadalom helyzetéről. Így hiánypótlónak számít a jobbikos politikus javaslata a Nemzeti Alaptantervvel kapcsolatban. Véleménye szerint az alaptanterv tartalmaz ugyan a cigánysággal kapcsolatos tananyagot, azonban ennél nagyobb hangsúlyt kellene fektetni egymás megismerésére.

Kerüljön bele hangsúlyosabban az alaptantervbe a cigányság történetének, kultúrájának ismertetése, kötelező elemként általános és középiskolában is

- mondta Varga Ferenc, emlékeztetve, hogy mind az 1848-49-es, mint pedig az '56-os forradalmunk és szabadságharcunknak megvannak a roma résztvevői, hősei.

Azonban az kevés, ha megtanulják a pozitív történelmi példákat - mondta el, hozzátéve: ahhoz hogy valóban érzékeljenek valamit a változásból, akkor is pozitív példákat kell látniuk, ha szétnéznek maguk körül.

Ehhez viszont az kellene, hogy az EU-s forrásokat végre valóban olyan felnőttképzésekre fordítsa a kormányzat, amelyek nem az elmúlt 12 évre jellemző ablakon kidobott pénznek minősülnek, illetve nem a farkasflóriánoknál kötnek ki, hanem végre valóban a magyar embereknél hasznosulnának - szögezte le Varga Ferenc.

A Jobbik országgyűlési képviselője négy pontban foglalta össze a javaslatait.

Ezt diktálja a nemzeti érdek:

1. Legyen minden iskolában elérhető pszichológus, gyógypedagógus, logopédus, fejlesztő pedagógus
2. A hátrányos helyzetű területeken oktató pedagógusok kapjanak kiemelt bérezést!
3. Az alaptantervbe kerüljön bele hangsúlyosabban a cigányság történelmének ismertetése kötelező elemként általános és középiskolában is!
4. Az oktatásra fordított uniós felzárkóztatási pénzek ne a Farkas Flóriánok zsebében landoljanak, hanem végre valóban a magyar emberek érdekében hasznosuljanak!