Az EU-s pénzek érdekében még a most elfogadott jogszabályokat is át kell írni

kormányülés
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A hvg.hu vette észre, hogy az egy nappal korábban hatályba lépett törvényeket is átírna a kormány, hogy jöjjenek végre az Uniós források.

A képviselők és közjogi vezetők vagyonnyilatkozatáról szóló törvényt pár napja fogadták el, az Integritás Hatóságról szólót pedig hétfő este hirdették ki, ehhez képest most mindkettőt módosítanák.

A cél az, hogy az új hatóság a különböző független intézmények vezetőinek, valamint a politikai felsővezetőknek, az önkormányzati képviselőknek és a polgármestereknek a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást kezdeményezhessen. Itt az indoklásba bele is írták: ez „a kormány és az Európai Bizottság közötti egyeztetés eredményeként pontosítja” a friss rendelkezéseket.

A képviselőkre vonatkozó új szabályokhoz is hozzányúlnak: a nyilatkozatot adó, illetve családtagja csak egy ingatlant hagyhat ki a vagyona felsorolásából azon a címen, hogy életvitelszerűen vagy tartós jelleggel ott lakik. Viszont elhagyják a nyomtatványból a mezőgazdasági célú ingatlanokra vonatkozó külön táblázatot.

A Központi Információs Közadat-nyilvántartásról hozott, szintén pár napos törvényhez is hozzányúlnak, ezt azzal egészítik ki, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ellenőrizhetné a felületén való közzététel teljesítését.

A büntetőeljárási törvény új szövegét hétfőn hirdették ki, de ezt is átírnák máris, az indoklás szerint „az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások eredményeképpen”. Például az Integritás Hatóság is benyújthat felülbírálati indítványt olyan esetekben, ha a nyomozó hatóság vagy az ügyészség egy korrupciós gyanú ügyében megtagadja a nyomozást vagy vádemelést.

Autonóm államigazgatási szervvé alakítják a jövő évtől az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságot, amely most a Pénzügyminisztériumhoz tartozik. Funkcionálisan, politikailag és szakmailag teljesen független lesz, főigazgatóját a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki öt évre. Ez megújítható, továbbá megbízatásának lejárta után is mindaddig hivatalában marad, amíg az új főigazgatót ki nem nevezik. Szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak rá.

Erősítik egy másik szervezet ellenőrzési hatáskörét is. A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter alá rendelve, a Miniszterelnökség keretében működik. Ellenőrzési joga kiterjed a palyazat.gov.hu honlapon benyújtott valamennyi, összeférhetetlenségi gyanúra irányuló anonim bejelentésre is. Bár már kevés ülést tartanak idén, feltehető, hogy mindezt belezsúfolják az Országgyűlés napirendjébe, mert január 1-től hatályba akarják léptetni azokat.

A kormány azonban már ezt megelőzően határozott az Európai Unióból származó forrásokra vonatkozó csalás és korrupció elleni stratégiáról, egyúttal felhatalmazva Navracsics Tibor minisztert, hogy azt módosítsa, ha az Európai Bizottság képviselőivel folytatott egyeztetések alapján szükséges.

Egyúttal átírtak néhány, az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló rendeletet.

Ezzel megteremtették az összeférhetetlenségre vonatkozó névtelen bejelentés lehetőségét, amit az említett Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság vizsgál ki. Az is bejelentést tehet, aki az összeférhetetlenség „kockázata vagy látszata fennállását” észleli.

Egy kormányhivatalnoknak eddig azt kellett írásban bejelentenie, ha azt észlelte, hogy ő maga „egy ügyben összeférhetetlen vagy összeférhetetlensége fennállhat” Az új szöveg: akkor szóljon, ha „összeférhetetlenségének kockázata vagy látszata objektíven fennáll”. Ez a rendelet viszont percekkel a megjelenése után, kedden 23 órakor hatályba lépett.