Különleges versenyen elért magyar sikerről számol be a mediapiac.com nevű portál. Médiajogi perbeszédversenyen jutottak be a világdöntőbe magyar jogász hallgatók, amelynek helyszíne az Oxfordi Egyetem lesz 2023 áprilisában.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának (ELTE ÁJK) csapatáról van szó, amely már nyolcadik alkalommal mérette meg magát a Monroe E. Price Media Law Moot Court Competition nevű, leghíresebb médiajogi, szólásszabadsági és adatvédelmi nemzetközi perbeszédmondó versenyen. Az örömhírt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága osztotta meg a portállal, amelyből az is kiderül, hogy a 10 ország - Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Görögország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovénia és Ukrajna - legnevesebb egyetemeiről érkezett csapatok eredményeit értékelő 44 tagú bizottságnak Koltay András, az NMHH tavaly 9 évre megválasztott elnöke is tagja volt.
A különleges verseny kiemelt célja, hogy „a szólásszabadságra, a média megváltozott szerepére és az információs technológiák jogi szabályozási kérdéseire irányítsa a figyelmet”. Az viszont, hogy a Nézőpont Intézet elemzési igazgatója által irányított médiapiac.com miért számol be ilyen lelkesen az ELTE hallgatóinak kitűnő teljesítményétől, nem pontosan érthető. A portál 2020-ban került a Fidesz közvetlen közelébe, amely akciónak akkor az egész szerkesztőség áldozatául esett.
A statisztikák szerint a hamis információk terjesztéséért, a fake news elburjánzásáért ugyanis szinte kizárólag a kormánypárti média a felelős. Előfordulhatnak olyan esetek, amikor az ítélet vitatható, de a jogi útra terelt és a bíróság által kifogásolt cikkek, tudósítások, riportok mennyiségében minden évben toronymagasan vezető neres oldal erre nem igazán hivatkozhat. Olyan extrém esetek is előfordultak, hogy az egyik lap címlapját elborították a helyreigazítások, egy televízió esetében pedig, amikor 20-nál is több hamis hír terjesztése miatt kellett helyreigazítást beolvasni, arra hivatkoztak, hogy lehetetlen teljesíteni a bíróság ítéletét, mert aránytalanul hosszan elveszi a műsoridőt. Azt lehetne inkább mondani, hogy számukra épp a médiaszabályozás, a jog az akadálya a szakma gyakorlásának.
Az Átlátszó a jelenségről és a feketelistáról tavaly így fogalmazott:
„Évek óta figyelemmel követjük és nyilvánosságra hozzuk az elbukott sajtóperek számát: „2017-ben 53 helyreigazítási pert vesztett a kormány lakájmédiája, 2018-ban 109-et, 2019-ben 73-at, 2020-ban pedig 57-et”.
Az ugyancsak a média kérdéseivel foglalkozó, független media1.hu pedig az NMHH és a jogászok közötti verseny eredményeit értékelő bizottsági tag, Koltay András teljesítményéről gyűjtött tényeket, amelyből azt a következtetést vonta le, hogy amióta ő
„az NMHH és a Médiatanács elnöke, még kevésbé törődik a hatóság olyan jogszabályokkal, mint a sajtótörvény vagy az információszabadságról szóló törvény”,
valamint, hogy
„mostanra már alapvető és közérdekű adatot is érintő médiaszakmai újságírói kérdések elől is elzárkózik a médiahatóság”.
Mindebből az következik, hogy ha ő hasznos tagja a médiajogi, szólásszabadsági és adatvédelmi, nemzetközi perbeszédmondó versenyen induló csapatok eredményeit értékelő 44 tagú bizottságnak, akkor csak a hazai médiadzsungel útvesztőiben képes eltévedni.