Ársapka: Az MNB és a CBA döntötte el a jogászok és a bankárok ősi szakmai vitáját. A kormány téved

Ársapka: Az MNB és a CBA döntötte el a jogászok és a bankárok ősi szakmai vitáját. A kormány téved

Az élelmiszerárstop megszüntetésére kérte a kormányt a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség, mivel úgy látják, hogy az ársapka nem érte el célját. A magyar bolthálózatokat tömörítő szövetség főtitkára, Neubauer Katalin szerint fenntarthatatlanul súlyos pluszterheket jelent a boltosoknak, hogy a hatósági áras termékeket még mindig a 2021. október 15-ei árakon kell forgalmazniuk.

A kereskedők azért jelzik a problémát újra és újra, mert Orbán Viktor miniszterelnök többször kifejezte: meg van győződve arról, hogy az ársapka hatékony eszköz. Novemberben a Kossuth Rádiónak azt mondta, hogy az inflációt nem lehet vele leküzdeni, de csökkenteni igen. „Nem lehet minden termékre bevezetni, mert az már olyan lenne, mint a kommunizmusban, de a családokat lehet segíteni”- fogalmazott, majd azt ígérte, decemberben visszatérnek gazdasági kérdésekre.

A decemberben tartott kormányinfón a 444 tudakolta tőle, hogy szerinte van-e hatása az inflációra az ársapkáknak. A kormányfő az MNB elnök korábban nagy port kavart elemzése ismeretében válaszolt a kérdésre. „Azt nehéz egy magamfajta jogásznak belátni, hogy ha valaminek korlátozom az árát, akkor az miért vezet áremelkedéshez.” Szerinte inkább az az összefüggés, ha bármikor bármilyen árszabályozást vezettek be, a bankárok mindig tiltakoztak. „Ez ősi szakmai véleménykülönbség. Én próbálom elmagyarázni nekik, hogy ezt értem, de az árszabályozást nem a bankárok, hanem a szegények érdekében vezettük be” – tette hozzá.

Az infláció és az ársapkák közötti összefüggésre azóta elméleti és gyakorlati válasz is született idehaza. Előbbit Balatoni András, az MNB igazgatója tette közzé, aki részletesen kiszámolta az ársapkák inflációs hatását. A számításait grafikonokkal illusztrálva bebizonyította, hogy 

  • 1. az élelmiszer-árstopok nem mérsékelték a helyettesítő termékek inflációját. A rögzített árú termékek esetében elmaradt áremelkedéseket a kereskedők teljes egészében áthárították más termékekre;
  • 2. az árstop által nem érintett termékek magasabb átárazásának és a kialakuló nagyobb élelmiszer inflációnak tovagyűrűző hatásai is voltak. 

Elemzésének rövid történeti leírásában Balatoni azt is bemutatja, hogy nem újkeletű a probléma és válasz is született már rá: „Az ársapkák a 70-es évek Amerikájában sem hoztak tartós megoldást. Ellenük leghangosabban Milton Friedman érvelt azt állítva, hogy az árbefagyasztás hiányhoz vezet, emellett az infláció emelkedését sem képes kordában tartani. A vállalatok ugyanis kreatívak, ha az egyik terméken veszteségük halmozódik fel, akkor más, nem szabályozott árak emelésével állítják helyre a jövedelmezőségüket. Az idő ez esetben őt igazolta.”

És valóban őt igazolja. Pontosan ez történik, ami kiderült a tiltakozó kereskedelmi szövetséghez tartozó, egyik „kreatív vállalat” részéről. A CBA kommunikációs igazgatója ugyanis elismerte, hogy azon termékeknek az árát, amelyeken nincs ársapka, fölemelték. Ez viszont így inflációt okoz. „A nagyobb láncok a több ezer termékükön szét tudják osztani az árstop okozta veszteséget, a vidéki kis és családi vállalkozások kezében lévő kisboltoknak viszont nincs ilyen lehetőségük.”