Az Orbán-adminisztráció vezette állammal szembeni fokozódó bizalmatlanságnak újabb jele, hogy Mellár Tamás följelentést tett a Központi Statisztikai Hivatalból történt adatszivárgás miatt és parlamenti vizsgálóbizottság összehívását kezdeményezi. A nem mindennapi esetre elsőként a gazdasági portál, a portfolio.hu hívta föl a figyelmet:
A lap úgy fogalmazott, hogy egy piaci szereplő napokkal a hivatalos adatközlés előtt hozzájuthatott a hivatal olyan adataihoz, amelyek akár piacmozgató jelentőségűek lehetnek, s hozzáfűzte, hogy még nem világos, hogy miként történhetett ilyen eset, és hogy egyedi malőrről van-e szó, vagy rendszeres gyakorlatról.
S hogy mi is történt: Hétfőn jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss gyorsjelentése, a decemberi kiskereskedelmi forgalomról. Az adatsorban szereplő számok hajszálpontosan egyeznek azzal az adatsorral, amelyet már szombaton egy elemző szervezet, a Makronóm Intézet hírlevélben juttatott el a gazdasági lapnak. Ezek alapján meg lehetett állapítani, hogy az Intézet már napokkal a hivatalos megjelenés előtt ismerhette a KSH hétfőn közzétett adatait. Ilyen szintű adatszivárgás statisztikai körökben korábban nem fordult elő.
A KSH reagált az esetre. Közleményében azt írta, hogy
„a hivatal munkatársait szigorú titoktartási szabályok kötik a statisztikai adatok kezelésére vonatkozóan, amelyeket a hivatalos közlést megelőzően kizárólag a munkatársak szűk köre kezelhet ellenőrzött és célhoz kötött módon”.
Kiemelték, hogy kizárólag az állami döntéshozó szervek, valamint a hozzáférést igénylő médiumok számára biztosít a lehető legszűkebb személyi körben előzetes hozzáférést a gyorstájékoztatókhoz. Ezeket az adatokat megelőző munkanap 17:00 órakor kaphatják meg az érintett állami vezetők. Az arra igényt tartó médiumok viszont csak fél órával a hivatalos megjelenés előtt.
„Az embargós előzetes hozzáférés gyakorlatának több évtizedes történetében az embargó megsértése soha nem fordult elő”
– írták. A KSH az adatszivárgás miatt vizsgálatot indított, és megteszik a szükséges lépéseket is.
A megfontoltságáról ismert közgazdász, statisztikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora jól ismeri a kormánypártok hatalmi működésének mechanizmusait, mivel az első Orbán kormány alatt, 1998-2003 között töltötte be a Központi Statisztikai Hivatal elnöki székét. Sajtótájékoztatón jelentette be, hogy országgyűlési képviselőként ellenzéki többségű parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a kiszivárgott információk miatt, amely bűncselekmény gyanúját is felveti. Megfogalmazta a tisztázásra váró kérdéseit: Miként juthatott a Makronóm Intézet az adatokhoz? Kihez kerültek még előzetesen az információk? Esetleg NER-közeli vállalkozókhoz? Tőzsdei befektetőkhöz, akik bennfentes információkat használhattak fel? Mióta tart ez az adatszivárogtatási gyakorlat a KSH-ban?
„Gondoljunk csak bele, aki két nappal korábban tudja versenytársainál, hogy mekkora lesz a negyedéves GDP, milliárdokat tud keresni vele a tőzsdén”
– jelentette ki és hozzátette, hogy
„mélyen meg vagyok arról győződve, hogy ezeknek az adatoknak az idő előtti kiszivárgása nem a véletlen műve volt, hanem egy titokban kialakított eljárás eredménye, amelyről a hivatal legfelsőbb szintű vezetőinek és tudniuk kellett”.
Mellár szerint azért is fontos lenne a vizsgálóbizottság felállítása, mert márciusban az uniós hivatal, az Eurostat át fogja világítani a magyar statisztikai hivatalt, és az nagyon rossz fényt vetne ránk, ha ők jönnének rá ezekre az anomáliákra.
„Tehát jobb lenne, ha elébe mennénk az eseményeknek és mi, saját magunk vizsgálnánk ki az ügyet és tennénk tisztában a helyzetet. Egy hónappal ezelőtt azt mondta Orbán Viktor, hogy le kell csapolni a brüsszeli korrupciós mocsarat. Én azt szeretném javasolni neki, hogy ezen a területen itthon is van mit tenni. Kezdjük talán a statisztikai hivatal korrupciós mocsarainak lecsapolását.”
A KSH adatait napokkal korábban megismerő Makronóm Intézet weblapjának Hírek rovatában egy szó sincs a malőrről. Mint olvasható, 2020-ban azért jött létre az intézet, hogy a
„hazai patrióta gazdaságpolitika megalapozásának és kiterjesztésének motorja legyen, a patrióta szemléletű kutatóknak és kutatásoknak otthont, megjelenési felületet biztosítson”.
Küldetésükbe tehát akár az is beleférhetne, hogy tájékoztatnák a közvéleményt az ugyancsak patrióta Mellár Tamás rájuk vonatkozó kérdései alapján.