2014. 03. 17. 07:10

96,77 százalék mondott igent Oroszországnak (frissül!)

Moszkvában a lehető legrövidebb időn belül meghozzák azokat a döntéseket, amelyek lehetővé teszik a Krím Oroszországi Föderációhoz történő csatlakozását – közölte hétfőn reggel Szergej Nyeverov, az orosz alsóház, az állami duma alelnöke.

Nyeverov, aki egyben a hatalmon lévő Egységes Oroszország párt elnökségi titkára, újságíróknak nyilatkozva úgy vélekedett: a vasárnap tartott krími népszavazás "eredményei világosan megmutatták, hogy a Krím lakosai kizárólag Oroszországon belül látják a jövőjüket, az emberek a nép újraegyesítésére szavaztak, amely (nép) mindig is együtt élt".

A Krími népszavazáson részt vevők 96,77 százaléka támogatta a végleges adatok szerint azt, hogy az autonóm terület csatlakozzon Oroszországhoz - közölte hétfőn Mihajlo Malisev, a helyi parlament referendumot szervező bizottságának elnöke.

A tisztviselő újságíróknak elmondta, egymillió-kétszázharmincháromezer-két ember mondott igent a csatlakozásra, ami százalékos arányban 96,77 százalékot jelent. A részvételi arány 83,1 százalékos (1 millió 274 ezer 96 szavazó) volt. Hozzátette, hogy az adatok nem tartalmazzák a Szevasztopolban leadott voksokat. Szerhij Akszjonov, az autonóm terület kormányfője korábban a Twitter közösségi portálon azt írta, hogy 96,6 százalék mondott igent a csatlakozásra.

Kijev elfogadhatatlannak nevezte Moszkva rendezési javaslatát

A kijevi kormány teljességgel elfogadhatatlannak nevezte az Oroszország által az ukrán válság megoldására tett javaslatokat hétfőn, nem sokkal azok közzététele után.

"Az orosz külügyminisztérium nyilatkozata ultimátumnak tűnik. Az abban lefektetett álláspont teljességgel elfogadhatatlan az ukrán fél számára" - közölte az ukrán külügyminisztérium szóvivője az Interfax-Ukraina hírügynökséggel.

Moszkva hétfőn javaslatot tett az ukrán válság rendezésére, Ukrajna területi egységének elismerésével és semleges katonai-politikai státusának rögzítésével. Ennek megvalósításához ugyanakkor további feltételeket is szabott, köztük a krími népszavazás eredményének Kijev által való elismerését. A rendezés érdekében mindenekelőtt egy "Ukrajnát Támogató Csoportot" hoznának létre, olyan összetételben, hogy az az összes ukrajnai politikai erő számára elfogadható legyen. Moszkva feltételei szerint a támogatói csoportnak hozzá kellene járulnia egy új, a régiók számára széles körű autonómiát biztosító ukrán alkotmány elfogadásához, valamint a Viktor Janukovics akkori elnök és ellenfelei által február 21-én aláírt rendezési megállapodás bizonyos részeinek megvalósításához.


Előítéletes volt az ENSZ főtitkárhelyettese

Az orosz külügyminisztérium szerint elfogult és előítéletes az ENSZ főtitkárhelyettesének értékelése az ukrajnai emberi jogi helyzetről - közölte a tárca hétfőn.

Moszkvában "csodálkozással és értetlenséggel" fogadták Ivan Simonovic múlt pénteken, Kijevben tett megállapításait.

Az ENSZ emberi jogokért felelős főtitkárhelyettese aggasztónak nevezte a krími tatárok helyzetét. Bár Simonovicot a krími hatóságok ukrajnai tényfeltáró körútja során nem engedték be a félszigetre, az mondta, hogy az ország más területein meghallgatott tanúvallomások alapján képet tudott alkotni az ott kialakult helyzetről.

Uniós válaszcsapás

Az Európai Unió külügyminiszterei elfogadták hétfői brüsszeli tanácskozásukon az EU orosz vezetők elleni szankcióit az ukrajnai válsággal kapcsolatban, és ezek között utazási tilalmak és bankszámlák befagyasztása is szerepel.

Orosz pénzt kap a Krím

Oroszország tizenöt milliárd rubeles (105 milliárd forint) segélyt nyújt a Krímnek - jelentette be hétfőn Szerhij Akszjonov, a terület kormányfője.

Erről néhány órával azt követően számolt a Twitter közösségi oldalon, hogy a Krím kérte felvételét az Oroszországi Föderációba.

A krími parlament törvényt fogadott el a Csornomornaftohaz és az Ukrtranszgaz energiaipari cégek államosításáról. Ezt közleményben jelentették be.

A múlt héten egy krími tisztségviselő közölte: ha a Krím függetlenné válik Ukrajnától, akkor elképzelhető, hogy az energiacégeket eladják olyan nagy orosz vállalatoknak, mint például a Gazprom.

Putyin megszólal

Az orosz államfő kedden soron kívüli beszédet intéz a parlament mindkét házához a krími népszavazás kapcsán - jelentette be Ivan Melnyikov, a törvényhozás alsóházának egyik alelnöke hétfőn.

Leszerelik a krími ukrán katonákat

A krími szakadár hatalom bejelentette hétfőn, hogy feloszlatja az ukrán hadsereg összes krími katonai alakulatát.

Volodimir Konsztantinov krími parlamenti elnök ezt újságírókkal közölte azután, hogy a krími törvényhozás az aznapi rendkívüli ülésén függetlenségi nyilatkozatot fogadott el, és kérte a terület csatlakozását Oroszországhoz. "Az egységeket feloszlatjuk. Azok (a katonák), akik itt szeretnének élni, maradhatnak. Vizsgáljuk azt a kérdést, hogy azok, akik maradni szeretnének, tegyenek esküt (az új krími hatóságoknak)" - mondta Konsztantinov.

Ihor Tenyuh ideiglenes védelmi miniszter viszont erre reagálva Kijevben azt közölte, hogy a krimi ukrán katonai egységek a helyükön maradnak.

Fegyverkeznek az ukránok

Részleges katonai mozgósításról fogadott el törvényt hétfőn az ukrán parlament, megerősítve Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfő erre vonatkozó elnöki rendeletét.

Andrij Parubij, a nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára szerint húszezer tartalékost a nemrég újból megalakított Nemzeti Gárda soraiba hívnak be, és további húszezret a fegyveres erők más alakulataihoz. A mozgósítást a jogszabály életbe lépése után 45 napon belül végrehajtják.

Az előterjesztés indoklásában foglaltak szerint a mozgósítást "a Krím-félszigeten kiéleződött társadalmi és politikai helyzet, az orosz fél általi leplezetlen agresszió" miatt van szükség.

Itt a függetlenségi nyilatkozat

Függetlenségi nyilatkozatot fogadott el hétfőn rendkívüli ülésén a krími parlament, az indítványt a képviselők 85 százaléka támogatta - közölte a törvényhozás sajtószolgálata.

Az elfogadott dokumentumban kiemelték: a parlament (az immár független) Krími Köztársaság képviseletében azzal a javaslattal fordult az Oroszországi Föderációhoz, hogy a területet új jogalanyként, köztársasági státussal vegyék fel a föderációba.

Döntöttek: mennek.

A krími Szevasztopol külön jogalanyként csatlakozik az Oroszországi Föderációhoz - döntött hétfőn rendkívüli ülésén, egyhangúlag meghozott döntésében, a városi tanács.

A testület megerősítette a vasárnapi népszavazás végleges eredményét, amely szerint az eddig is külön jogállású (megyei jogú) város leszavazott lakosainak 95,6 százaléka támogatta a csatlakozást Oroszországhoz. A részvételi arány egyelőre nem ismert.

A városi tanács ezzel egy időben felhatalmazta Olekszij Csalovot, a város egyeztető tanácsának vezetőjét, hogy aláírja a csatlakozásról szóló megállapodást Oroszországgal.

Moszkva ünnepel

Oroszország számára történelmi pillanat a krími népszavazás - jelentette ki az orosz parlament alsóházának elnöke nem sokkal az urnák lezárását követően vasárnap.

Szergej Nariskin az állami Pervij kanal (Egyes csatorna) televíziós csatornának nyilatkozva azt mondta, hogy "a referendum adatai önmagukért beszélnek". A duma elnöke a magas részvételi arányra utalt. Szerinte meggyőzőek lesznek az eredmények, bár még csak az exit poll felmérés adatai állnak a rendelkezésre. Az orosz politikus ugyanakkor elismerte, hogy meg kell várni a hivatalos adatokat, de rögtön hozzátette, hogy "feltételezzük, hogy azok ugyanilyenek lesznek".

Szergej Nariskin a krími népszavazáson megfigyelőként jelenlevő parlamenti képviselők elmondására hivatkozva arról számolt be, hogy "sokan, különösen az idősebb korosztály képviselői könnyekkel a szemükben tették bele az urnába a szavazólapot, és azok az öröm könnyei voltak". Azt mondta, megértik, hogy a független Ukrajna létrejötte óta eltelt 23 év a krímiek számára a várakozás évei voltak.

A duma elnöke úgy fogalmazott, hogy Oroszország 1991 óta (a Szovjetunió széthullását követően) csak veszített a területéből és lakosságából, és hozzátette, hogy "most végre 1945 után először kapjuk vissza honfitársainkat, ezért számunkra, Oroszország számára ez valóban történelmi nap".

A Kreml egyelőre nem szólalt meg a krími népszavazásról, de Igor Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes közölte, hogy Moszkva figyelmesen követi a szavazatok összeszámlálását.

Nem tapasztaltak komoly szabálysértéseket a krími népszavazáson az orosz megfigyelők - mondta az urnák lezárását követően Vlagyiszlav Grib, az orosz Társadalmi Kamara képviselője. Az állampolgárok érdekeinek és jogainak védelmét az orosz végrehajtó hatalomban biztosítani hivatott kamara küldöttségének vezetője szerint "minden demokratikus eljárást és jogi normát betartottak" a krími népszavazás lebonyolításakor.

Vlagyiszlav Grib a referendum "pontos szervezését és a példa nélkül álló magas részvételi arányt" emelte ki. Azt mondta, hogy "semmiféle szuper meggyőzés nem folyt" a Krími Autonóm Köztársaságban, és "a krímiek maguk is felfogták a történtek fontosságát".

Az orosz Társadalmi Kamara megfigyelőiből álló küldöttség vezetője azt is fontosnak tartotta kijelenteni, hogy minden politikai erő és szervezet, valamennyi nemzetiség részt vett a krími népszavazáson. Szerinte a félsziget hatóságai a teljes mértékben biztosították a megfelelő körülményeket a megfigyelők és a sajtó munkájához.

Valerij Rjazanszkij, az orosz parlament felsőházától a Krímbe érkezett megfigyelőcsoport tagja ugyancsak úgy vélekedett a szavazás befejezését követően, hogy a félsziget Oroszországhoz csatlakozásáról tartott referendum "a helyi törvényi szabályozással és a nemzetközi gyakorlattal teljes mértékben összhangban" volt.

Romániát sem érdekli a szavazás

Románia törvénytelennek tekinti a Krím félszigeten megrendezett népszavazást és nem ismeri el annak eredményét - jelentette be Traian Basescu államfő vasárnap.

A román elnöki hivatal arra hivatkozik közleményében, hogy az ukrán alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a Krím félsziget elszakadásáról kiírt referendumot, és Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán államfő rendeletben semmisítette meg a krími függetlenségi nyilatkozatot.

"Felkérjük az Oroszországi Föderációt, hogy Ukrajnához fűződő viszonyában tartsa be az ENSZ Alapokmányát, a nemzetközi jog elveit és a Budapesti Memorandumot. Románia támogatja Ukrajna függetlenségét, területi épségét és szuverenitását, valamint a válság diplomáciai rendezését" - olvasható Basescu nyilatkozatában.

Előzőleg Titus Corlatean román külügyminiszter egy televíziós interjúban jelezte, ha az Európai Unió elfogadná ezt a határmódosítási precedenst, akkor az egész térségben "felrobbannának" a határok. A román diplomácia vezetője szerint ok-okozat összefüggés áll fenn a Koszovóban és a Krím félszigeten történtek között. Ebben annak az álláspontnak a visszaigazolását látja, hogy Románia nem ismerte el Koszovó függetlenségét.

De Párizst, és Rómát sem

Franciaország és Olaszország is törvényellenesnek minősítette a krími népszavazást vasárnap, közvetlenül a referendum befejezése után kiadott külügyminiszteri állásfoglalásában.

Laurent Fabius francia külügyminiszter felszólította Oroszországot, hogy haladéktalanul hozzon intézkedéseket a helyzet "értelmetlen és veszélyes" súlyosbodásának elkerülése végett Ukrajnában.

"Oroszországnak el kell ismernie Ukrajna szuverenitását és területi épségét" - szögezte le közleményében Fabius. Hozzátette, hogy a krími népszavazás ellentétes Ukrajna alkotmányával és jogellenes is, különös tekintettel arra, hogy az orosz haderő fenyegetése mellett zajlott.

Federica Mogherini olasz külügyminiszter mély aggodalmának adott hangot a krími függetlenségi népszavazás miatt, hangsúlyozva, hogy "minden diplomáciai csatorna továbbra is nyitva áll" a válság rendezéséhez, feltéve, ha Oroszország nem annektálja a területet. Mogherini közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy Olaszország és európai uniós partnerei is törvénytelennek tartják a referendumot, és támogatják az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztett, a Krímről szóló határozattervezetet, amelyet Oroszország megvétózott.

A Fehér Ház nemet mond

A Fehér Ház nem fogadja el a krími népszavazást. Washington ismételten leszögezte, hogy Oroszország megfizeti a krími katonai beavatkozás árát, ami nemcsak az ellene hozott szankciókban nyilvánul majd meg, hanem a bizonytalanság növekedésében is.

"Már rég túlhaladtunk azokon az időkön, amikor a nemzetközi közösség csöndben marad, amíg egy ország erővel elfoglalja egy másik területét" - hangsúlyozta Jay Carney fehér házi szóvivő abban a közleményében, amelyet vasárnap, alig néhány perccel a krími népszavazás befejezése után adott ki.

Ez Amerikától egy kicsit pikáns, de hát ez jutott – a szerk.

A Nyugat jogellenesnek tekinti a népszavazást

Jogellenesnek minősítették vasárnap uniós csúcsvezetők az Ukrajnához tartozó Krím félsziget jövőbeli jogállásáról a helyi oroszbarát vezetés által kiírt népszavazást, és egyúttal jelezték: az EU-országok külügyminiszterei hétfőn további intézkedésekről döntenek.

sd

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács, valamint José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke közös nyilatkozatban emlékeztetett arra, hogy az uniós országok állam-, illetve kormányfői már március 6-án leszögezték: az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi joggal ellentétesnek tekintik az Oroszországhoz való csatlakozás népszavazásra bocsátását. Van Rompuy és Barroso megerősítette, hogy az EU nem fogja elismerni a referendum kimenetelét.

Az ukrajnai válság megoldása a két uniós intézmény vezetője szerint csakis Ukrajna területi épségén, szuverenitásán és függetlenségén alapulhat, az ukrán alkotmány keretei közé kell illeszkednie, és szigorúan érvényesítenie kell a nemzetközi normákat tartják vasárnap a Krímben a referendumot, de az oroszok ennek nyomán nem jelentik be a félsziget annektálását, hanem tárgyalási készséget jeleznek, akkor lehet játéktere a diplomáciának.

Az, hogy az állítólagos krími orosz blokádfelfüggesztés a jövő heti EU-csúcs végéig, péntekig lenne érvényben, megfigyelők szerint arra is utalhat, hogy Moszkva az uniós csúcsvezetők tanácskozásának idejére lehetőséget kíván hagyni a diplomáciai megoldásra, a Nyugat és Oroszország közötti gazdasági háború elkerülésére.

MTI – alfahir.hu