2012. 07. 04. 19:04

A Jobbik keleti selyemútján a Fidesz

A kormány egyre többször kacsintgat kelet felé, a Jobbik azonban már 2010-es országgyűlési választási programjában a magyar külpolitika alappilléreként határozta meg a keleti nyitás szükségességét.

MatolcsyMagyarországnak szövetségi csoportokat, hálókat kell kialakítania és gazdasági, politikai, pénzügyi, külgazdasági tekintetben egyensúlyt kell teremtenie nyugati és keleti, illetve az Európai Unión belüli és kívüli gazdasági kapcsolatokban – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a külgazdasági szakdiplomaták részvételével évente megrendezett Külpiaci Értekezleten hétfőn, Budapesten.

Matolcsy a keleti nyitás kapcsán arról beszélt, hogy Magyarország "exportoffenzívát" indít a többi között Kelet-Európa, Közép-Ázsia, Korea, Indonézia, India, Közel-Kelet és Afrika felé, mert ezekről a területekről tud többletpiacokra és így növekedésre szert tenni. Azt is elmondta, hogy a mezőgazdaság terén növelni kell az exportot a Független Államok Közösségének országaiba, az arab világba, Kínába és a Távol-Keletre.

Kiemelt célpont: Azerbajdzsán

A kormányzati kommunikációban egyre hangsúlyosabban jelenik meg a keleti nyitás szükségessége, melynek látható bizonyítéka pl. a Kína, Szaud-Arábia, Kazahsztán és Azerbajdzsán felé való puhatolózás. Az utóbbi – az elmúlt hetek eseményeit tekintve – úgy tűnik, hogy kiemelt helyen szerepel Magyarország partneri viszonyainak bővítésében. A múlt héten Soltész Miklós államtitkár vezetésével magyar delegáció érkezett Azad Rahimov azerbajdzsáni ifjúsági- és sportminiszter meghívására az azerbajdzsáni fővárosba, a Bakuban megrendezett Nagy Selyemútról elnevezett Első Nemzetközi Ifjúsági Kongresszus és Fesztiválra.

A Kongresszus és Fesztivál keretén belül került sor a Nagy Selyemút Nemzetközi Ifjúsági Szervezet ("Great Silk Way" International Youth Organisation) megalapítására, illetve a partneri viszonyt kialakítandó 25 ország közötti együttműködés irányainak meghatározására. (Későbbi cikkünkben részletesen is beszámolunk majd a magyar delegáció útjáról, amelynek jobbikos tagja is volt.)

baku

Orbán Viktor miniszterelnök szintén Azerbajdzsánba látogatott a Bakuban zajló Crans Montana Fórumra, a magán- és az állami szféra döntéshozóit 1989 óta tömörítő nemzetközi szervezet tanácskozására.

Találkozott Ilham Aliyev köztársasági elnökkel, illetve Artur Rasizade miniszterelnökkel is, akikkel megbeszéléseket folytatott, majd megállapodtak abban, hogy tovább fogják erősíteni a Magyarország és Azerbajdzsán közötti stratégiai együttműködést.

Magyarországnak fontos, hogy minél több helyről jusson energiaforráshoz, ezért az országnak az az érdeke, hogy az azeri gáz is Közép-Európán keresztül jusson el a kontinensre – mondta Szijjártó Péter Bakuban, Orbán Viktor azerbajdzsáni látogatását összegezve.

Hárommilliárdot kérne a keleti nyitáshoz a Nemzetgazdasági Minisztérium

Magyarország érdeklődésének azeri prioritását igazolja, hogy a Magyar Nemzet hétfőn azt írta, hárommilliárd forintot kér a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a jövő évi költségvetésből a keleti gazdasági kapcsolatok fejlődését szolgáló kereskedőházak rendszeréhez, amelynek központi szervezete és az első, azerbajdzsáni kirendeltsége a tárca reményei szerint már ősszel létrejöhet.

Nagy Róza, a tárca közigazgatási államtitkára a Magyar Nemzetnek elmondta azt is: a tárca a keleti nyitás jegyében július elsejével átalakította szervezetét, a keleti országokkal foglalkozó 16 új osztály a gazdaság, a jog, a kultúra és az oktatás területét elemezve segíti a külföldre igyekvő magyar vállalatok tájékozódását.

A jobbikos programot követi a Fidesz

jobbikprogA kormány, ha döcögősen is, de rálépett a keleti nyitás útjára, azonban azt közel sem az orbáni kétharmad emelte a politikai és gazdasági közgondolkozás részévé. A Jobbik már 2010-ben, az országgyűlési választási programjában is külön figyelmet fordított a magyarság külügyi érdekeinek megfogalmazására. A nemzeti radikális párt külpolitikai alapvetései között ott szerepelt a Fidesz-KDNP kormány által csak jóval később emlegetett keleti nyitás elmélete, amelynek megvalósítását gazdasági prioritásként határozták meg a Jobbik politikusai és szakértői.

„A Közel-Kelet a világpolitikai történések egyik legfontosabb diplomáciai és stratégiai területe, ezért a Jobbik határozott, gyors lépésekkel kívánja elérni a kapcsolatok kívánatos szintre emelését a térséggel. Külügyi programunk egyik sarkalatos pontja a Kelet felé nyitás. A magyarsággal kulturális és származási alapon, saját magukat is rokon népeknek tekintő belsőázsiai országokkal való szorosabb külügyi kapcsolatok kiépítését tervezzük. Európa nyugati része és Ázsia között Magyarország helyzete geostratégiailag meghatározó, és ez alkalmassá teheti az országot gazdasági, kereskedelmi híd, tranzit ország szerepére. Érvényesülni kell külpolitikánkban annak a ténynek is, hogy az eddigi egypólusú világ mára többpólusú lett. Minden nagyhatalommal, minden pólussal jó kapcsolatokra törekszünk, és közben nem felejtjük el, hogy földrajzi és történelmi örökségünk Európa. A globális hatalmi átrendeződés legnagyobb nyertese a délkelet-ázsiai térség és maga Kína, amely már egy éven belül is a világ második gazdasági hatalma lehet. A gazdasági átrendeződés következtében a délkelet-ázsiai térség lesz néhány éven belül a világ vezető gazdasági központja.” (Részlet a Jobbik 2010-es országgyűlési választási programjábólitt letöltheti a teljes programot)

Vona Gábor, a Jobbik elnöke az Iszlámról című 2011-es írásában (megjelent Vona Gábor – Született augusztus 20-án című könyvében) kifejtette, hogy a nemzeti radikális párt egyedül képviseli Magyarországon a keleti nyitás politikáját, amelynek keretében évek óta hirdetik, hogy hazánknak rendezni, egyúttal javítani kell a kapcsolatait Oroszországgal, Kínával, Indiával, Közép-Ázsiával és a muszlim világgal is. Vona megjegyezte: kezdeményezésünk süket fülekre talált eddig, az MSZP és az LMP azt sem tudja, miről beszélünk, a Fidesz meg kapkod össze-vissza, látván, hogy igazunk van.

Orbán 2007-ben, a Fidesz Astoriánál tartott október 23-i ünnepi nagygyűlésén még maga is éles kritikát fogalmazott meg a keleti politika irányába: „A keleti politika nem tűri az önállóságot, nem tűri a függetlenséget, és nem tűri a szabadságot. Felszámolja az emberek független életét védő védvonalakat. Vagyontalanná tesz, elszegényít, kiszolgáltatottá vetkőztet, ha kell, megfélemlít. A hatalomtól függő élet láncába fűz. Mióta a Kelet betette a lábát Magyarországra, a magunkfajta szabadságszerető magyarok mindig ugyanazt akarták; szabadulni sorvasztó öleléséből, és elzavarni hazai helytartóikat.” (a teljes Orbán beszéd elolvasható itt) A miniszterelnök azonban - mint oly sok minden másban is a Fidesz története során - ismét 180 fokos fordulatot vett és májusi kazahsztáni útján a kormánya keleti nyitás programját hirdette, miközben a külkapcsolatok keleti bővítésének koncepcióját már évekkel ezelőtt kidolgozták a Jobbik szakértői.

A Jobbik hidakat épít a keleti nyitáshoz

A 2010-es választásokat követően, új parlamenti pártként a Jobbik nem késlekedett és benyújtotta a programjában szereplő gazdaságpolitikai javaslatait, melyek között kiemelt helyet kapott a keleti országokkal való együttműködés kialakításának koncepciója.

Matolcsy György hivatalában fogadta Hegedűs Tamást, a Jobbik frakcióvezető-helyettesét és gazdasági szakpolitikusát, aki személyesen adta át a nemzetgazdasági miniszternek a nemzeti radikális párt javaslatait. Hegedűs az Országgyűlés magyar-török baráti tagozatának elnökeként 2010-ben háromnapos látogatáson képviselte hazánkat Törökországban.

hegedus

"A Jobbik kezdettől fogva hangsúlyt tesz a rokon népekkel való közösségre. Törökország a földrajzilag hozzánk legközelebb lévő rokon-nemzet. Más pártokkal ellentétben a Jobbik az egyetlen, amely nem csak a stratégiai szempontokat emeli ki, hanem az ősi rokoni kötődés, a közös származás fontosságát is" - nyilatkozta a barikad.hu-nak a törökországi útja után. (A Hegedűs Tamással készített Híd a jövőbe című interjúnkat elolvashatja itt.)

Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője és külügyi kabinetének vezetője többször is hangsúlyozta, a nemzeti radikális párt külpolitikájának sarkalatos pontja a keleti nyitás, amely az eddigi egyoldalú, kizárólag atlantista, nyugatbarát külpolitika felváltását jelentené, célként határozva meg a külkapcsolatokban lévő egyensúly megteremtését és a keleti rokon népekkel való kapcsolatfelvételt.

Június elején – a Soltész Miklós államtitkár vezette magyar delegáció és Orbán Viktor bakui útját megelőzően – Gyöngyösi Márton, az Interparlamentáris Unió magyar-azerbajdzsáni baráti tagozatának elnökeként meghívást kapott az azerbajdzsáni nemzetgyűléstől Bakuba.

baku

A háromnapos látogatás külpolitikai csúcspontjaként értékelendő, hogy a diplomáciai szokásoktól és protokolltól eltérően a magyar delegációt az azerbajdzsáni országgyűlés partnertagozatán és a külügyi bizottságon kívül egy órás megbeszélésre fogadta Ogtay Asadov parlamenti elnök, Sahin Mustafayev gazdaságfejlesztési miniszter, illetve Elmar Mammadyarov külügyminiszter is. A magyar-azeri kapcsolatok alapköveként tekinthető találkozót - mely a Jobbik külpolitikai programjának köszönhetően nyitott utat Azerbajdzsánba a magyar kormány számára - rendkívüli médiafigyelem kísérte a dél-kaukázusi országban. Gyöngyösi hangsúlyozta, hogy „Magyarországnak és Azerbajdzsánnak azonosak a gyökerei, rokoni-testvéri kapcsolat fűzi össze a két nemzetet, ennek ápolását szolgálják az olyan kulturális rendezvények, mint az idén is megrendezésre kerülő Kurultáj Magyarországon.”

A barikad.hu a háromnapos bakui látogatás után Élet az Európai Unió után címmel interjút készített Gyöngyösi Mártonnal. A külügyi kabinetvezető elmondta: „A nyitottság a Keletről megvan, csak hiteles emberek kellenének hozzá. A mostani, ízig-vérig euroatlantista garnitúrával viszont nehéz keleti nyitást megvalósítani, ehhez új emberek, új arcok kellenének.”

Szervilizmus helyett hitelesség

A magyar külügy euroatlantista szervilizmusa bár lépten-nyomon tetten érhető és többnyire továbbra is egyoldalú, illetve kiszolgáló-jellegű politikát folytat, azt már a tündérmeséről álmodozó Matolcsy-féle gazdaságpolitika és a Bilderberg kapcsolatokkal rendelkező Martonyi János vezette külpolitika is felismerte, hogy a keleti kapcsolatok bővítése komoly lehetőséget nyújthat a magyar mezőgazdaság, illetve árutermelés számára.

A kormány azonban hiába veszi át kommunikációjában a jobbikos jelszavakat és hiába használja a nemzeti radikális párt programjának keleti nyitásra való külpolitikai iránymutatásait, ahogy erre Gyöngyösi Márton is felhívta a figyelmet a vele készített interjúban, a keleti kapcsolatok bővítéséhez új és hiteles emberekre van szükség.

Vona Gábor A Nyugatról című írásában Magyarország geopolitikai helyzetével kapcsolatban úgy fogalmazott: „A Nyugat kapuja Kelet felől, és a Kelet kapuja Nyugatról. Annak minden társadalmi, kulturális, politikai és gazdasági hasznával. Ennek kimondása persze nem megy sem brüsszeli zsolddal, sem a Soros Alapítvány támogatásával, sem izraeli útlevéllel, sem szabadkőműves páholyból, sem washingtoni megbízólevéllel, csupán és kizárólag magyar szívvel.”

 

Nótin Tamás

barikad.hu

 

(MTI nyomán)