Illusztráció
2015. 07. 22. 20:02

A kőolajlobbi megcélozta a horvát tengerpartot

A kőolajlobbi most az Adriai-tengerre készül lecsapni. Egyébként hihetetlen, hogy még 2015-ben is olyan erős, hogy könnyedén rákényszerítheti az akaratát egy európai uniós országra, jelesül a horvátokra. A nemzetközi ellenkampányt Ön is segítheti aláírásával.

A Greenpeace július 22-ével elkezdi a Tiszta Adriát! elnevezésű kampányát, ennek kapcsán tartott sajtótájékoztatót Hunyadi Réka, a természetvédelmi szervezet klíma- és energiakampányosa. Az akció során többek közt aláírást gyűjtenek, ezzel is nyomást gyakorolva a horvát kormányra, hogy Zágráb állítsa le az Adriai-tenger horvátországi szakaszára tervezett olajkitermelést. Augusztus 31-ig várják a tiltakozók aláírását, amelyet később eljuttatnak a horvát nagykövetségre. 

A parttól 10 kilométerre szennyeznének

Hunyadi Réka emlékeztetett: 2015 elején a horvát kormány öt energetikai cégnek eddig 10 területre adott ki engedélyt, az Adriai-tenger horvát szakaszának több mint egynegyedére. Ezekből hetet az OMV kapott meg és a Marathon Oil, kettőt a részben a MOL által irányított INA, egy-egy szelvényre pedig az Eni és a Medoilgas nyert jogosultságot. A jelenlegi tervek szerint a kiválasztott vállalatok maximum 6 éves időszakra nyertek feltárási jogot. Amennyiben találnak megfelelő mennyiségű olajat, a területen akár 30 évig végezhetnek kitermelést.
 
Ha a projekt megvalósul, akkor a parttól 10, a szigetektől 6 kilométerre fognak elhelyezni olajfúró-platformokat, például olyan történelmi városoknál, mint Dubrovnik, és olyan turisztikai és természetvédelmi szempontból jelentős szigeteknél, mint Kornati, amely egyébként Horvátország jelképének is számít - figyelmeztetett a kampányfelelős.
Hunyadi Réka hangsúlyozta: jelentős természetvédelmi, társadalmi és klímaváltozási vetülete lenne egy esetleges adriai olajkitermelésnek.
Ugyanis, mint fogalmazott, szennyeződés nélkül nem létezik olajkitermelés, és ez a megállapítás még akkor is igaz, ha a kőolaj felhozatala során nem történik baleset. Ezt a szakember többek között azzal magyarázta, hogy a technológiai folyamat során folyamatosan olajiszapot fecskendeznek a talajba; ami egyébként a kút mélyítése és stabilizálása miatt elengedhetetlen. 
 
Hunyadi Réka, a Greenpeace klíma- és energiakampányosa (fotó: Greenpeace)

Minek a hatástanulmány?!

Ezzel kapcsolatban kitért ugyanakkor arra is, hogy a kitermelésre vonatkozó környezeti hatástanulmány mindössze 3-4 hónap alatt (a szokásos 12-14 hónapos időtartamtól eltérően), és az engedélyek kiadása után(!) készült el. Tehát joggal feltételezhetjük, hogy nem vizsgáltak meg mindent körültekintően - tette hozzá. A Greenpeace aktivistája elmondta azt is, az említett tanulmány még csak azt sem köti ki, hogy a cégeknek milyen technológiát kell alkalmazni a kitermelés során.
Ha esetleg baleset történik az Adriai-tengeren, az óriási pusztítást okozhat. 
Sajnálatos módon a kőolajlobbi uralkodását folytonos balesetek kísérik, ez még az átlag hírfogyasztó számára is egyértelmű. Emlékezetes a Mexikói-öbölben felrobbant és elsüllyedt Deepwater Horizon pusztulása. A katasztrófa hatását még mindig nem heverte ki a sem a tengeri, sem a parti élővilág, de az ott élő közösség sem. Jellemző, hogy idén májusban, szintén az Öbölben, egy megrepedt vezeték következtében újabb 400 millió liter olaj ömlött a tengerbe
 
Az Adriai-tenger egy úgynevezett félig-zárt tenger, a víz áramlása itt nagyon lassú, 80 évbe is beletelik, amíg a víztömeg kicserélődik, és a sziklás partvidék is csak tovább nehezítené a mentést, valamint a kármentesítést - magyarázta Hunyadi Réka, majd aláhúzta: a tengeri áramlás miatt viszont az is garantálható, ha probléma adódik a horvát szakaszon, akkor az az egész Adriát el fogja teríteni olajjal.

A magyarok célpontja

A magyaroknak Horvátországról először talán a könnyen elérhető és megközelíthető tiszta tengerpart jut az eszébe - utalt a társadalmi változásokra a kampányfelelős. Ennek megfelelően a horvát GDP 15 százaléka a turizmusból származik, azonban egy baleset mindezt akár évtizedekre is annullálhatja.
 
Több százezer horvát él közvetve, vagy közvetlenül a tengerből, a turizmusból és a halászatból, az ő megélhetésüket is egyértelműen befolyásolná a kitermelés megkezdése.
A horvátok 74 százaléka népszavazáson döntene erről a kérdésről, míg a lakosság 52 százaléka ellenzi az olajkitermelés megkezdését (a dalmáciai partoknál élőknél az elutasítók aránya 60 százalék).
A petíciót aláíró magyarok ezzel nemcsak az egyik kedvelt üdülőhelyük védelmében szólalnának fel, de egyben szolidaritásukat is kifejeznék a horvát emberek azon többségével, akik nem akarnak a lakhelyük, illetve a tengerpartjuk közelébe olajfúró-platformot - foglalta össze Hunyadi Réka, hogy miért szállt be a Greenpeace Magyarország a kampányba.
 
A kampány-mentőcsónak (fotó: Greenpeace)

Közös ügy

De természetesen, nem pusztán az Adriai-tenger közelsége miatt lehetünk mi is érintettek ebben az ügyben, hanem a klímaváltozás okán is fontos visszaszorítani az olajkitermelést - emelte ki az aktivista, aki szerint ez a küzdelem egy közös ügy. Hiszen az időjárásban tapasztalt szélsőségek élelmiszer- és ivóvízhiányt is okozhatnak, amely csak tovább erősítheti az így is egyre jelentősebb menekülthullámot.
 
A fosszilis energiahordozók kitermelésére szánt összegeket megújulókra, illetve energiahatékonyság javítását célzó beruházásokra, intézkedésekre kellene fordítani - szögezte le a természetvédő szervezet aktivistája.

Szemben a kőolajlobbival

Lapunk elsősorban arra volt kíváncsi, hogy vajon a kőolajlobbi még mindig olyan erős, hogy akár egy európai országot is képes rávenni arra, hogy hatástanulmányok nélkül, kockára tegye a saját tengerpartját? Megakadályozható a beruházás?
Abszolút időben vagyunk - válaszolta Hunyadi Réka az Alfahírnek: s az időzítés nagyon fontos az ilyen ellenkampányok esetében. 
Zágráb ugyanis az év elején adta ki az engedélyeket, a szerződéseket az olajfúró cégekkel még nem írták alá, miközben a horvát törvények szerint már áprilisban meg kellett volna azt tenni. Ez a több hónapos csúszás részben az SOS az Adriáért! civil kezdeményezés eredménye, amely egy informális kampányba kezdett a lakosság körében. A figyelemfelhívó akció következtében megváltozott a közvélemény álláspontja is; amíg a 2014-es mérések szerint, amikor még csak a kormány-kommunikáció befolyásolta az emberek véleményét ebben a kérdésben, csupán 30 százalék ellenezte az olajkitermelést, a legfrissebb, alig egy hónapos adatokból azonban kiderül: most már a megkérdezettek 52 százaléka ellenzi az Adriai-tengerre tervezett projektet, míg a 74 százalékuk népszavazást szeretne.
 
A kampányfelelős szerint ez a bizonyíték arra, hogyha elég információhoz jut a társadalom, akkor megváltoztatható a véleménye, és ez a közeledő horvát választások kapcsán fontos szempont lehet a politikusok számára is...
 
A környezetvédő szakember lapunknak elmondta azt is, hogy a késés másik oka, hogy Olaszország és Szlovénia is hatástanulmányokat rendelt meg, ugyanis a horvátok anyagából sem az nem derül ki, hogy a kitermelés megkezdésével milyen következményekkel kell számolnia a térség két országának, de az sem, hogy egyáltalán mekkora a mélyben található kőolajkészlet.
 
Végezetül megállapította Hunyadi Réka: hogy amíg állami szinten nem ruházunk be a megújuló energiaforrásokba, illetve az energiahatékonyságot szolgáló projektekbe, addig továbbra is minden a kőolajlobbi által képviselt gazdasági körök érdekében történik.