2014. 03. 17. 08:13

A szkíta sajt titka

dA német kutatók páratlan felfedezésről számoltak be a közelmúltban. Egy négyezer éves bronzkori sajt elemzését végezték el, amelyet a híres turfáni szkíta múmiák sírjából hoztak felszínre.

A turfáni leletek az ősi sztyeppei kultúra legfontosabb jellegzetességeit őrizték meg az utókor számára. A sivatagi homok által tartósított emberi testeken megmaradt ruházatból megtudhatjuk, hogy milyen volt az akkori divat és melyek voltak a bronzkori népek jellegzetes darabjai. Kiderült, hogy a fejfedő, a csizma, az öv nem sokat változott az évszázadok alatt. Az áldozati felajánlásokból származó ételek maradványaiból megtudhatjuk, hogy távoli őseink már négyezer éve is mesterien dolgozták fel a tejtermékeket.

Alapos vizsgálat

A négyezer éves sajt az eddig legősibb tejtermék a világon. Megmaradása annak köszönhető, hogy a temető környéke nagyon száraz, és ezáltal az összes lelet, így a sajt is hosszú évszázadokra, sőt évezredekre jól konzerválódott.

Andrej Sevcsenko vezette kutatócsoport a drezdai Max Planck Sejtbiológiai és Genetikai Intézetben elemzés alá vette azt a sajt maradványt, amelyet a Kínához tartozó Hszincsiang Autonóm Tartományban lévő Hsziaohe sírban fedeztek fel régészek, ahol a tejterméket áldozati ételnek szánták. A turfáni múmiát a sztyeppei lovasok jellegzetes ételével engedték el a túlvilágra.  A német kutatók az elemzések révén megtudták a sajtkészítés ősi receptjét, eszerint a tejhez baktériumot vagy élesztőt adtak és úgy erjesztették meg, nem használtak oltóanyagot. A kutatók úgy vélik, hogy a sajtkészítés egyszerű módjának köszönhető, hogy a sajt olyan hosszú ideig elállt: nem romlott meg és nem avasodott meg.

d

Ősi praktika

A tejtermékek tartósítása Ázsiában a sztyeppei lovasok találmánya volt, ők voltak, akik tökélyre fejlesztették a túró és a sajt készítést és tartósítást. Ezeket a termékeket magukkal tudták vinni hosszú karavánútra, vagy hadjáratra, és ezzel biztosították a karaván kísérők vagy katonák napi vitamin szükségletét. A tejtermékek különleges módon való elkészítése miatt a görög szerzők az európai szkítákat rendszerint kancafejő népeknek, vagy tejivóknak nevezték, utalva jellegzetes feldolgozóiparukra.

OB

alfahir.hu