A turulos zászló keleti rokona

Észak-Kína sok emléket őriz a sztyeppei mútból. Az egyik sírkamrai freskón például a turulos zászlónk keleti rokonát fedezhetjük fel.

Talán mindannyian jól ismerjük a Képes Krónika leírását Attila királyról: „Attila király pajzsán címert viselt, ez koronás fejű madárhoz hasonlított. Ezt a címert a magyarok mindaddig, amíg a községek önmagukat kormányozták, Géza fejedelem, Taksony fia idejéig, a községek hadaiban mindenkor hordozták.” Hasonló sóyom ábrázolást találhatunk a távoli zsiában, a keleti, vagy ázsiai hunok központjában.

Északiak a trónon

Kína északi felén a lovas népek nagyon sok nyomot hagytak az utókorra. Nemcsak új technológiákkal, ruházattal és a szteppei civilizáció páratlan alkotásaival ismertették meg a kínaiakat, hanem a mai Kína területén dinasztiákat is alapítottak. Az egyik ilyen lovasok által alapított uralkodócsalád hozta létre a kínainak nevezett Tang-dinasztiát (618-907), amely majdnem háromszáz évig uralta a mai Kína egy jelentős részét. A keleti történészek jó része úgy tudja, hogy Kína középkori egységének megteremtője nem volt más, mint a tabgacs származású Li Li Jüan és Li Simin, apa és fia, akiknek ősei Mandzsúriából származtak és a hunokkal álltak szoros kapcsolatban.

Egy különös zászló

A Tang-dinasztia jó kapcsolatot ápolt a közép-ázsiai térséggel, és az ottani virágzó államokkal. A tabgacs eredetű Tangok sok luxusterméket hozattak be birodalmukba, de úgy tűnik, hogy közben megőrizték őseik hagyományát. Legalábbis erről árulkodnak a hátrahagyott falfresók, amelyeket temetkezési helyükön, a sírkamrákban tekinthetünk meg. Mivel a Tangoknak a mai Hszian város volt a központjuk, ezért azokat ma Shaanhszi-tartományban maradtak meg. Az egyiken nem mást, mint egy turulos zászlót figyelhetünk meg, amelyről a kutatók azt állítják, hogy tabgacs királyi jelvény. A sólyomábrázolás és a hozzá köthető kultusz szinte ugyanaz volt, mint az európai hunoknál vagy a hun felmenőjű magyarságnál. Még a turul—monda egy változata is ismert a keleti rokonnépink körében. Ez a freskó egy újabb bizonyíték lehet arra nézve, hogy a turulmadár, vagyis a sólyom a hun népek egyik királyi jelvénye volt a keleti, ázsiai régióban és használata nem tűnt el a hun birodalommal, hanem a hun szellemi örökség áthagyományozódott az utókorra.


OB

alfahir.hu