2015. 07. 07. 11:04

Akár adósságot is engednének, csak maradjon Görögország

Ismét a görög helyzet lesz a téma az euróövezeti pénzügyminiszterek ma esti csúcstalálkozóján. A vasárnapi népszavazás hatására vezető politikusok óvatosan fogalmaznak, sőt felvetették Görögország adósságának részleges elengedését is. Ami biztos, a görögöket mindenáron az euróövezetben akarják tartani.

Rendkívüli csúcstalálkozót tartanak a görögországi helyzet megvitatására ma este az Európai Unió azon tagállamainak állam-, illetve kormányfői, amelyek az eurót használják. A csúcsértekezletet Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke hívta össze a vasárnapi görögországi népszavazás eredményének ismeretében, miután a görög választók döntő hányada nemet mondott az ország nemzetközi hitelezőinek reformjavaslataira.
 
A tanácskozásra Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság (EB), Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminisztert, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport, valamint Mario Draghit, az Európai Központi Bank (EKB) elnökét is meghívták.
Egy görög kormányzati tisztségviselő közlése szerint Görögország új javaslatokat terjeszt elő a csúcsértekezleten, miután ebben állapodott meg Angela Merkel német kancellár és Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök.

Juncker nem akar „leegyszerűsített megoldást”

Az Európai Parlament plenáris ülésén Juncker ma amellett érvelt, el kell kerülni, hogy Görögország távozzon az euróövezetből. Az MTI által idézett felszólalása szerint most „a görög kormány térfelén pattog a labda”, Athénnak kell előállnia új javaslatokkal az adósságválság megoldása érdekében. Juncker szembeszállt azokkal a vélekedésekkel, melyek szerint az lenne a legjobb, ha a hatalmas adósságteherrel sújtott, ugyanakkor a kemény megszorító intézkedéseket vállalni nem akaró görögök kikerülnének a közös pénzt, az eurót használó, jelenleg 19 országot átfogó övezetből.
 
Az esti csúcstalálkozó kapcsán az EB elnöke viszont hűteni igyekezett az azonnali megegyezésre vonatkozó, felfűtött várakozásokat. Szerinte ha az eddigi, rendre eredménytelennek bizonyult próbálkozás után ezen az estén minden azonnal megoldódni látszana, az „leegyszerűsített megoldás lenne”.
 
Görögország számára most – amennyiben a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank továbbra is fenntartja a görög bankok minimálisan szükséges készpénzellátását – a július 20-i dátum tekinthető „az igazság pillanatának”, mert akkor jelentős összegű törlesztési kötelezettsége válik esedékessé, ezúttal már nem az amerikai dominanciájú, egyelőre türelmet tanúsító Nemzetközi Valutaalappal (az IMF-fel), hanem az Európai Központi Bankkal szemben.
 
Junckernek egyébként nagyon nem tetszett, hogy Athénból a minap terrorista magatartással vádolták az uniót. Ezt a kifejezést az a Jánisz Varufakisz használta, aki a hitelezői javaslatok elutasításához vezető – tehát Varufakisz álláspontját alátámasztó – népszavazás után sokak számára váratlanul lemondott pénzügyminiszteri tisztségéről. Széles körben elterjedt értelmezés szerint Varufakisz tárgyalási technikája és retorikája vállalhatatlanná vált a hitelezőkkel megegyezésre törekvő Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök számára.

Nem tabu az adósságelengedés

Ugyanakkor több vezető euróövezeti politikus is késznek mutatkozik az adósság egy részének elengedésében – legalábbis erről tanúskodnak ma reggeli nyilatkozataik.
 
Az euróövezeti pénzügyminisztereknek meg kellene fontolniuk a görög adósság egy részének leírását, de csak abban az esetben, ha Görögország elkötelezi magát az ennek fejében megkövetelt gazdasági reformcsomag végrehajtása mellett – jelentette ki Pierre Gramegna luxemburgi pénzügyminiszter.
„Luxemburg számára nem tabu az adósságelengedés kérdése, mindenről készek vagyunk tárgyalni”
– fogalmazott az MTI által idézett, a 100.7 rádiócsatornának adott interjúban a pénzügyminiszter.
 
Egy megállapodás a görög adósság rendezéséről éppen úgy létfontosságú Görögország számára, mint az euróövezeti koherencia megőrzése szempontjából – ezt már Manuel Valls francia miniszterelnök fejtette ki az RTL rádiócsatornának adott interjúban.
Szerinte döntő pillanathoz érkeztünk az Európai Unió történetében, és jelezte azt is, hogy Franciaország mindent meg fog tenni, hogy Görögország tagja maradhasson az euróövezetnek. Indoklásként erre annyit mondott:
„egyszerűen azért, mert ott a helye”.
Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter szerint fenntartható reformprogram életbe léptetésével és az adósság részleges elengedésével lehet elkerülni Görögország euróövezeti kilépését. A Corriere della Sera című lapnak adott interjújában kifejtette, a görög népszavazás eredménye mindkét tárgyalófelet a megállapodásra, nem pedig a „Grexit” egyengetésre kell, hogy ösztönözze.

Amerika bölcs tanácsokat osztogat

Telefonon beszélt Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel és Evklídisz Cakalotosz új görög pénzügyminiszterrel Jack Lew, az amerikai pénzügyi tárca vezetője, és jelezte, hogy Washington várakozással tekint az Athén és európai partnerei közötti tárgyalások folytatása elé – közölte az amerikai pénzügyminisztérium.
 
A hétfői telefonbeszélgetés során Lew reményének adott hangot, hogy a tárgyalások folytatása „lehetővé teszi Görögország számára, hogy meghozzon nehéz, de szükséges költségvetési és strukturális reformokat, visszatérjen a gazdasági növekedés útjára és a kezelhető államadósság szintjéhez az euróövezeten belül”.