2015. 09. 23. 13:28

Akié a föld, azé a jövő – ne hagyjuk a magyar termőföldet kiárusítani!

Mint ismert, Orbán Viktor miniszterelnök a parlament hétfői ülésén, Magyar Zoltán (Jobbik) agrárpolitikus azonnali kérdésére válaszolva elismerte, hogy aznap aláírta az állami földterületek értékesítéséről szóló kormányhatározatot. Most akkor örüljünk, mert magyar kézbe kerül a nemzeti erőforrásunknak tekintendő termőföld, vagy aggódjunk amiatt, hogy a kormány ezzel végleg megszilárdítja a fideszes földesúri réteget?

Tartunk tőle, hogy az utóbbi lehetőség áll közelebb a valósághoz, miközben, minden bizonnyal, fel tud majd mutatni az állami hírtévé olyan gazdákat is, akiknek úgy sikerült földhöz jutni, hogy azt - úgymond - valóban kiérdemelték. De a többség vélhetően, legalábbis a Fidesz-kormány eddigi földpolitikáját figyelembe véve, nem ilyen lesz.
 
Mivel Magyar Zoltán érte el, hogy Orbán Viktor színt valljon az Országgyűlés előtt, ezért őt kértük fel, hogy segítsen átlátni, hogy végül is mire használja fel a Fidesz a migrációs válságra összpontosuló médiafigyelmet. 
Előreláthatóan ugyanis már ez évben elkezdődhet a 400 ezer hektárnyi állami földterület értékesítése. A Magyar Fejlesztési Bank már dolgozik a kedvezményes hitelkonstrukció kialakításán, a részletes kondíciók hamarosan nyilvánosak lesznek. Az év végére akár már az összes eladásra szánt állami földterületet meghirdethetik - olvasható a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból. Eszerint a földművelésügyi miniszternek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a földrészletek értékesítésére december 31-ig sor kerülhessen.
Az állami földek eladása mellett rendszerint három érvet szokás felhozni, így ezeket mi is neki szegeztük a nemzeti ellenzék parlamenti képviselőjének.
 

Így azé lesz a föld, aki megműveli!

Ehhez nincs szükség az állami földek értékesítésére, hiszen azt, hogy a gazdálkodó - akár hosszú távon is - megművelhesse a termőföldet, bérleti szerződésekkel is el lehetett volna érni - válaszolt felvetésünkre Magyar Zoltán.
 
Ugyanakkor, a kiárusítás ellentmond a kormány korábbi törekvéseinek, ami egyébként a nemzetstratégia vezérelveként kellene, hogy szolgáljon: a nemzeti vagyont meg kell őrizni, és a földvagyon gyarapítására egyenesen szükség van - folytatta a képviselő. 
S hogy miért fontos, hogy a magyar állam rendelkezzen termőfölddel?
Egyrészt, mert így olyan demográfiai, önkormányzati, szociális, vagy épp környezetvédelmi célprogramokat segíthet elő, amelyek a társadalom egészét tekintve is kiemelkedő fontossággal bírnak. Nyilvánvaló, hogy egy magántulajdonban lévő birtok esetében nincs ráhatása az aktuális kormányzatnak a gazdálkodásra.
 
Másrészt, az a majd félmillió hektár állami földterület, amit most magánkézbe játszana át a kormány, a vidéki munkahely-teremtésben is életbevágó lenne. Ha a földbérleti szerződésekben például kikötik, hogy a bérlőnek kötelessége az állattartás, akkor azzal máris új munkahelyeket lehetne teremteni. (Ennek némileg ugyan ellentmond a Nemzeti Földalapkezelő jelenlegi gyakorlata, hiszen most is kritérium az állattartás, de annak ellenőrzése, betartatása elmarad).
 
S végül akár a fenntartható, környezettudatos gazdálkodást is elősegíthetné így a kormányzat, bár az is eléggé ismert tény már, hogy ez a törekvés nem egyezik a Fidesz terveivel.
 

Így nem tehet keresztbe Brüsszel a magyar mezőgazdaságnak!

Emlékezetes, hogy Földforgalmi törvény elfogadása (is) kiverte a biztosítékot Brüsszelben, hiszen ezzel - elvileg - kizárták a külföldieket, vállalkozásokat a földvásárlásból. Ez viszont egy újabb kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után, és félő, hogy el is kaszálják a törvényt. A kormány érvelése szerint, ezért kell magyar magánkézbe juttatni a földeket.
 
Csakhogy - veszi át a szót Magyar Zoltán - a bérbeadás ebben az esetben is megoldást jelentett volna, hiszen erre speciális szabályok vonatkoznak. Egyben aláhúzta azt is, hogyha a magyar állam nem dobja piacra a földeket, akkor hiába kötelezik Magyarországot arra, hogy társasvállalkozások is földet vásárolhassanak, hisz nincs mit megvenni.
 
A képviselő felelevenítette a Fidesz egy másik érvét is, miszerint ha ők nem adják el a földeket, akkor azt egy következő kormány teszi meg. Ezzel kapcsolatban Magyar Zoltán elmondta, a Jobbik a törvényi védelemben segítséget nyújt, és megszavazná az erre irányuló 2/3-os sarkalatos törvényeket, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy
még a korábbi MSZP-SZDSZ kormányok sem mertek hozzányúlni az állami földekhez.

Így 300 milliárd forintos bevételhez jut az államkassza!

Ez az összeg reális, és valószínűleg már be is tervezte azt az Orbán-kormány - reagált a felvetésünkre Magyar Zoltán. Azonban az érem másik oldalán ott találjuk a bérleti díjakból származó bevételeket, amelyek folyamatos pénzforrást jelentettek volna a kincstár számára.
 
Megemlítette azt is, hogy az MNB valóban rendkívül kedvezményes, hosszútávú, szinte kamatmentes hiteleit is - pont a jellegükből kifolyólag - gyakorlatilag az adófizetők pénzéből fogják finanszírozni.
 
Átverésnek nevezte ugyanakkor, hogy a kormány kikötése alapján egy-egy jelentkező maximum 300 hektárra pályázhat, hiszen azt például semmi sem akadályozza, hogy egy-egy családból mindenki pályázzon 300-300 hektár földterületre, a gazdálkodói minősítést megszerezni nem olyan nagyon nehéz, csak be kell fizetni úgy 200 ezer forintot és elvégezni egy nem túl hosszú képzést, ami iránt amúgy az elmúlt időben eléggé megnőtt a kereslet, és ami eddig is kritérium volt.
 
Ángyán József szerint pedig azt sem korlátozza semmi, hogy egy cég tulajdonosai vagy alkalmazottai egyenként vásároljanak földet, azt pedig aztán egy holdingban közösen műveljék vagy együtt adják bérbe egy cégnek. Ilyen összeszámítási kötelezettség ugyanis törvényesen nincs, vagyis együttesen egy érdekkörnek annyi földje lehet, amennyit nem szégyell, még ha egyenként egy tulajdonosnak nem is lehet több, mint 300 hektár - ahogy az Index összeállításában is megjelent.

Lehetetlen a közjó védelme

Végezetül:
ha valóban sikerül a Fidesznek kijátszania hazánk egyik természeti erőforrását (a másik a vízkészletünk), akkor egy következő, tisztességes kormány működését már most megnehezíti, leszűkíti. Állami földtulajdon nélkül ugyanis nem lehet a közjót szolgálni, és a vidék fejlesztésére, felzárkóztatására sem marad esély - figyelmeztetett Magyar Zoltán