Albérletet keres? Nem irigyeljük

A fővárosban egy év alatt 40-60 százalékkal ugrottak meg az albérletárak. Az okok sokrétűek, de egy biztos, ennek koránt sincs vége.

Több olvasónk és ismerősünk is megerősítette az elmúlt év egyik legsokkolóbb tendenciáját, az albérletpiac szinte felrobbant, különösen a főváros frekventáltabb kerületeiben. Ennek számos oka van:
  • Növekszik a gazdaság, egyre több a befektető
  • Rengeteg az albérletet kereső külföldi munkavállaló
  • Nagyobb arányban növekszik a kereslet, mint a kínálat
  • Felértékelődnek a kerületek
  • Kevés a jó minőségű, megfizethető árú ingatlan
Természetes folyamat, hogyha beindul a gazdaság, akkor ennek hatása megjelenik az ingatlanpiacon is. Nemcsak a lakások árai, de az albérletek árain is érezhetővé válik a trend, ráadásul a válság végével a befektetők is egyre nagyobb arányban keresik a lakásokat. Az alacsony kamatkörnyezet erre szintén ráerősít, hiszen egy használt lakás kiadásával már 6-7 százalékos hozamot is el lehet érni.
 
A főváros turisztikai és irodapiaci felértékelődése miatt jelentős, a magyar átlaghoz képest sokkal jobb fizetőképességű nyugat-európai réteg jelenik meg a piacon, akik emiatt felfelé húzzák az árakat. 
 
Számukra a magyarországi lakások nagyon olcsóak, noha azért a kínálati oldalon az élelmes magyar (és/vagy orosz és kínai) befektetők sokat dolgoznak azon, hogy ez ne legyen már sokáig így. 
 
Az albérletpiacot ismerők között jól ismert jelenség, hogy a bérbeadók szinte vadásznak a külföldiekre. Ha megtudják, hogy Nyugat-Európából származik az érdeklődő, az árak hirtelen nagyon megszaladnak: hallani lehetett arról, hogy egy kétszobás lakásért már 150-200 ezer forintot is elkértek, ráadásul euróban.
 
Az általunk megkérdezett ingatlanpiaci szakértő szerint jelentős hatással bírtak a brókerbotrányok is a piacra, hiszen a különböző megtakarítások helyett nagyon sokan befektetési céllal vásárolnak ingatlant, majd adják ki azokat. 
 
A keresleti oldalt tovább duzzasztja, hogy a válság következtében nagyon sokan kényszerültek feladni lakásukat és albérletbe költözni, illetve folytatódott a régi trend is: a vidéki kistelepülésekről továbbra is a fővárosba költöznek az emberek. S bár a befektetési céllal vásárolt ingatlanok száma nagyon megugrott tavaly óta, a kínálati oldal nem képes lépést tartani a kereslettel. 
 
Az is tény, hogy a főváros egyes kerületeinek értéke jelentősen felértékelődött. A korábban lepukkant városrészek rehabilitációjával, illetve a főváros "menővé" válásával párhuzamosan megindult a jól ismert "dzsentrifikáció", vagyis a felértékelődött belvárosi területek lakosságának kicserélődése, döntően fiatalabb, magasabb jövedelemmel rendelkező rétegekkel.

Nagy biznisz az apartmanoztatás 

A belvárosi albérletárak megugrásában szerepe volt a különböző közösségi szállásmegosztó oldalak - mint például az Airbnb - megjelenésének. Ezek az oldalak ott tudtak beleszólni az albérletpiac alakulásába, ahol amúgy is jelentősebb a turizmus, ugyanakkor számos szakértő szerint a lakások rövid távú kiadásának továbbra sincs piacmozgató hatása, mivel a befektetők döntően a hosszabb, évekig tartó kiadásokban gondolkoznak. 

Hogyan tovább?

Ha ez a trend folytatódik - és jelen állás szerint nincs olyan jel, hogy ne tenné -, akkor bizony a belvárosi albérletárak elszabadulása miatt teljes társadalmi rétegek szorulhatnak ki az ingatlanpiacról. A probléma nemzetköziségét mutatja, hogy például Berlinben januárban már maximalizálni kellett az albérletek árát, mert a szerényebb jövedelműek elkezdtek kiszorulni a belső kerületekből. 
 
Az ármaximalizálás ugyanakkor igen drasztikus módszer, ráadásul a közismerten fekete és szürke árnyalataiban pompázó hazai albérletpiacon valószínűleg csak tovább növeli a legsötétebb szín arányát. 
 
Megoldás lenne persze újra beindítani az állami bérlakás- és kollégiumépítést, ezzel csökkentve a kereslet és kínálat között egyre jobban kinyíló ollót.
sss
2019. Augusztus 21. | 12:36
Sopron
sss
2019. Augusztus 21. | 12:36
Sopron
Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Balogh Gábor

Friss