Amikor nem számít az emberek szava: a magyar nép nem kért volna a CETA-ból

Az Iránytű Intézet közvélemény-kutatása fontos kérdésre kereste a választ; vajon a magyar társadalom milyen arányban áldozná fel az élelmiszer-biztonságot gazdasági szempontok oltárán. A vizsgálat apropóját az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) szolgáltatta. Mint ismert, az Orbán-kormány az egyezmény ideiglenes hatályba lépése mellett foglalt állást, miközben a kormánypártok támogatói közül vannak a legnagyobb arányban azok, akik veszélyesnek ítélik, ha piaci érdekek mentén lemondunk az élelmiszer-ipari felügyeletről. Érdekes ugyanakkor az is, hogy a magukat liberálisnak nevező törpepártok közül a DK-nál és az Együttnél igen magas volt az egyezmény támogatottsága – sőt utóbbiak szimpatizánsai a multinacionális cégek érdekei mellett álltak ki.

Az Iránytű Intézet által megkérdezettek több mint kétharmada (69 százaléka) inkább veszélyesnek ítéli, ha piaci érdekek mentén lemondunk az élelmiszer-ipari felügyeletről, míg a megkérdezettek alig több mint egyötöde (22 százalék) vélekedik úgy, hogy a CETA megkötése nyomán a piaci lehetőségek bővülése és az élelmiszer-biztonság szempontrendszere harmonizálható. A kérdést megítélni nem tudók aránya relatíve magas, 9 százalék volt.

A közvélemény-kutató cég vizsgálta a pártpreferenciákat is.

A bontásból az is kiderül, hogy az élelmiszer-biztonság területén a szabadkereskedelmi egyezményt leginkább a Fidesz-KDNP és a Jobbik szavazói ítélik veszélyesnek (e pártok szavazóinak körülbelül háromnegyede vélekedik így), míg legkevésbé a Demokratikus Koalíció és meglepetésre az LMP hívei (46 százalék, illetve 52 százalék). A DK-val szimpatizálók körében a megállapodást veszélyesnek, illetve nem veszélyesnek ítélők aránya megegyezik (46-46 százalék), az LMP-vel szimpatizálók csaknem egynegyede nem tudott állást foglalni a kérdésben. Az MSZP támogatói körében a megállapodást inkább veszélyesnek ítélők aránya (68 százalék) lényegében megegyezik a teljes választókorú népességben mértekkel, bár a szocialista szimpatizánsok körében magasabb (27 százalék) a megállapodást inkább nem veszélyesnek ítélők aránya, ugyanakkor alacsonyabb (5 százalék) a bizonytalanoké. Emlékezetes, hogy a szocialisták a parlamentben szintén szembementek a szavazóikkal, és tartózkodtak a CETA-val kapcsolatos parlamenti szavazáson.

A teljes választókorú népességben mért adatokhoz illeszkednek a saját bevallásuk szerint egy „jövő vasárnapi” országgyűlési választáson biztosan nem szavazók, a pártpreferenciájukban bizonytalanok, illetve a pártpreferenciára vonatkozó kérdésben a válaszadást megtagadók válaszai is (utóbbi szavazói csoportnál magasabb, 13 százalék a kérdést megítélni nem tudók aránya).

A parlamenti pártok közül mindössze kettő (a Jobbik és az LMP) állt ki tendenciózusan a szabadkereskedelmi egyezmények megkötése ellen.

Az összes EU-tagállam elfogadta a CETA-t, hamarosan aláírják

Fico nagy örömmel tette a bejelentést, szerinte ez mérföldkő az EU gazdaságpolitikájában.Mint ismert, az egyezmény elfogadását két hétig feltartóztatta a Belgium részét alkotó Vallónia parlamentje, de pénteken ez a testület is megadta a támogatását, miután garanciákat kapott az aggályait illetően.

Ide kapcsolódik, hogy az Európai Bizottság igen magas fordulatszámra kapcsolt. Lapunk információi szerint már vasárnap fél tizenegykor aláírják az egyezményt Kanadával, annak ellenére, hogy továbbra sem tisztázott, hogy az egyezmény mely fejezetei lépnek ideiglenesen hatályba.

Kutatási módszertan

Az Iránytű Intézet az adatfelvételt CATI módszerrel végezte, október 12-e és 21-e között.

(Lábjegyzet: az Együtt szereplése a fenti listán annyiban különleges, hogy a párt támogatottsága az 1 százalékos szinten áll a teljes népességet tekintve).