2010. 12. 29. 15:29

Arany, vagy ezüst a jövő befektetése?

Aki aranyat vagy ezüstöt tartalékol, nemigen veszíthet. Legyen infláció vagy defláció, válság vagy háború, a nemesfém messzemenően értékálló és bármikor átváltható.

Különösen a nehéz időkben bizonyosodik be nagyszüleink eszessége: A tartalékoláskor a biztonság előbbre való a kényelemnél. Kifizetődik tehát, hogy aranyban és ezüstben takarékoskodjon.

Napjainkban nehéz feladatnak számít megtalálni és kitermelni a legritkább és legértékesebb elemeket a bolygón. Aranyat, ezüstöt találni, legalábbis nagy mennyiségben, úgy tűnik jelenleg az ipar számára a legnagyobb probléma.

Az elmúlt 15 évben, láthattuk, amint az arany kitermelés áthelyeződik a hagyományosan „négy nagy”-nak nevezett területéről (USA, Kanada, Ausztrália, Dél-Afrika) az újonnan feltárt területekre, amint a politikai és gazdasági rendszerük megváltozott.

A jövőben az arany, az ezüst, a platina, illetve a vele egy fémcsaládba tartozó palládium lehet a legjobb befektetés. Az infláció és a gazdasági lassulás ugyanis csökkenti a világvaluták értékét, így a nemesfémek adhatnak biztos menedéket a befektetőknek.

Folyamatos aggodalomra ad okot az amerikai hitelezők figyelmeztetése a dollár jövőbeli gyengülésével kapcsolatban, nem szólva a gazdasági visszaesésről, úgy tűnik a magán és intézményi befektetők is keresik a vagyonuk számára a biztonságot, és diverzifikálják a dollár kockázatukat, mely hozzájárul a nemesfémek keresletéhez.

Az említett fémek piaca rendkívül likvid, bármikor eladható, vevő mindig lesz ezekre, míg a bonyolult, a szakzsargonban szofisztikáltnak nevezett nagy hozamot ígérő befektetési eszközök éppen exkluzivitásuk miatt jellemzően nem likvidek.

A dollárban vezetett árupiaci cikkek, mint a nemesfémek, illetve a kőolaj, még inkább értékőrző funkciót látnak el.

Nehezen találhatunk manapság egy igazán megbízható devizát, így csináljunk egyet - jelentette ki nemrég Robert Fullem, a Bank of Tokyo-Mitsubishi New Xork-i leánybankjának alelnöke. Fullem szerint a legjobb deviza mégiscsak az arany. Kevés mennyiség kis helyen elfér, akár a hónunk alá is csaphatjuk, az ágyunk alá is rejthetjük - mondja. Némi kockázat az arany árának alakulásában csak akkor jelentkezhet, ha nagymértékben erősödik a dollár, illetve ha valaki nagyobb mennyiséget dob a piacra. Ez leginkább a bajba került Amerikai Egyesült Államoktól  várható, hiszen nemrég közölték, hogy az IMF legnagyobb részvényeseként engedélyezik a valutaalapnak 401 tonna arany eladását.

Az arany - 20 éves - mélypontját 253,20 dolláron élte meg 1999 júliusában , amikor az akkori brit pénzügyminiszter, Gordon Brown (a jelenlegi kormányfő) aranyeladások és államkötvények vásárlása mellett döntött. A nemesfém ára 2003-ban már 417 dollár körül alakult a dollár gyengülése miatt.

Most 2010-ben 1380 dollár egy uncia.

Mindenesetre egyelőre az arany iránti kereslet élénkülése tapasztalható.

 

Kína és az arany

A nagy rejtély továbbra is a kínai állam, róluk tudjuk, hogy szintén vásárolnak aranyat, csak ezt az oroszokkal ellentétben teljesen titokban teszik.

A következő kínai aranytartalék növekedés bejelentésének mértékét és időpontját egyenlőre csak találgatni tudjuk.

Az arany árfolyam alakulására igen jelentős hatással van az egyre növekvő kínai kereslet. A kínai kormány friss döntése szerint immár külföldön is vásárolhatnak aranyat a kínai állampolgárok. Ez a hír is tovább hajthatja felfelé az arany árfolyamát.

A kínai belső aranypiacról alig jutunk információhoz, pedig az ott zajló események hosszabb távon befolyásolhatják az aranykeresletet és kínálatot.  Pontos adatokhoz jutni igen nehéz, viszont a trendek felvázolhatóak.

A közzétett adatok szerint Kína 2400 milliárd dolláros devizatartalékából 1054 tonna az arany, ez 1100-as dollár/uncia ár mellett mintegy 38 milliárd dollár, azaz a devizatartaléknak mindössze 1,6%-a van aranyban. Az USA aranytartaléka 8133 tonna. Nem tudhatjuk mi jár a kínai vezetők fejében, de nagy valószínűséggel hosszabb távon ebben is szeretnék túlszárnyalni az USA-t.

A jüan világ devizává válásához szükséges aranytartalékszint eléréséhez több út is kínálkozik:

Tulajdonrész-szerzés bányatársaságokban és koncessziós jogok vétele. Ausztrália, Afrika és valószínűleg a legkézenfekvőbb az alig feltárt, de lelőhelyekben nagyon gazdag Mongólia és Kazahsztán mint célpont.

 

A lakosság aranyfelhalmozásának elősegítése és az aranykereskedelem fejlesztése

Kínában állami szinten (tv főműsor időben) biztatják a lakosságot fizikai arany és ezüst befektetésre. Több ezer bankfiókban, üzletben lehet kapni 5 grammos kiszereléstől 1 kilós rudakig befektetési aranyat. A kilós rúd felára a színarany árhoz képest mindössze 2,7-3%.  A nemrég alapított Shanghai aranytőzsdén a fizikai arany forgalom már eléri a napi 2,5 milliárd jüant, amely 6500 kiló aranynak felel meg. A tőzsde országszerte 43 nemesfém raktárat hozott létre, ahonnan a környékbeli kereskedőket ki tudják szolgálni. Az 1910 óta aranykereskedelmi központnak számító Hong Kongban a tőzsdének nemesfém kereskedelmi szekciója van, melynek fizikai piacán tael és kiló kiszerelésű aranyrudakkal kereskednek.

A Hongkongi Határidős Tőzsdén újra bevezették az arany határidős kontraktust ill. nagy sikert aratott a SPDR Gold ETF értéktőzsdei bevezetése is. Tavaly szeptemberben indították be a nemesfém letéti központot, ahol 300 tonna aranyat fognak tárolni, elsősorban az arany ETF fedezetéül.


A World Gold Council jelentése szerint 2009-ben Kínában már 462 tonna volt az arany felhasználás. Ezen belül a fizikai arany befektetés 17%-kal emelkedett 2009-ben, és az éves kimutatott fizikai arany befektetés 90 tonna körül volt. Azt hisszük nem járunk messze az igazságtól, hogy a valós szám ennél lényegesen magasabb lehetett (akár a közzétett szám többszöröse is).

Annak ellenére, hogy a jüan erősen felülértékelt, (az IMF számításai szerint közel 60%-kal) a lakosság tavaly ősztől kezdve buzgó aranyvásárlásba kezdett. Hogy ez volumenében mit jelent, azt csak találgatni lehet de a potenciális felvevő piac óriási.

Az egyszerű számtan szerint ha a lakosság 1%-a engedheti meg magának, hogy évente 100 gramm aranyat vegyen, ez 13 millió ember esetében évente 1350 tonnát jelent. Ettől persze még messze vagyunk, a GFMS jelenleg évi 90 tonna befektetési célú aranyfelhasználást mutat ki, de szerintünk a „szürke“ befektetés ennél lényegesen magasabb lehet. A trend nyilvánvaló.

Nincs tehát szüksége Kínának arra, hogy túl magas áron kapkodjon az IMF 401 tonnája után. Hiszen a bányák termelnek, a lakosság vásárol és a pénzügyi közvetítő rendszeren keresztül előbb-utóbb úgyis a kínai jegybank, a kínai tőzsdék és a nagy bankok trezorjaiban landol a készlet jelentős része. Ha pedig egyszer majd a hatóság vissza akarja tartani Kínában az aranyat, legfeljebb kiviteli vámot rendelnek el.

Oroszországban is szeretik az aranyat

Hivatalos közlések szerint az Orosz Központi Bank 600.000 uncia (18,6 tonna) aranyat vásárolt október hónapban.

Jelenleg 24,9 millió unciával rendelkeznek. Év / év alapon az oroszok 4,6 millió unciával növelték készletüket, ami igen jelentősnek mondható.

A hazai termelésen kívül valószínű, hogy a nemzetközi piacon is vásároltak.

 

Az arany után az ezüst lesz a tuti befektetés?

Az arany után hamarosan az ezüstöt is megtalálhatják a pénzüket biztos helyre menekíteni igyekvő befektetők, márpedig akkor jelentősen megugorhat annak árfolyama.

Túl nagyra nyílt az olló az arany és az ezüst árfolyama között, a két nemesfém jegyzésének közelíteni kell egymáshoz - vélekedett a Bloomberg-nek adott nyilatkozatában Peter Sorrentino a 15,5 milliárd dollárt kezelő Huntington Assets menedzsere. A pénzüket biztos helyre menekíteni igyekvő befektetők előbb-utóbb ugyanis az olcsóbbik nemesfémet is megtalálják, márpedig akkor elkerülhetetlenül megindul felfelé annak árfolyama.

A statisztika is ezt támasztja alá: míg ugyanis az elmúlt két évben átlagosan 58 uncia ezüstöt kellett adni egy uncia aranyért, addigra ma a sárga nemesfém drágulása miatt már 72 unciányi ezüstbe kerül az. Az ezüst relatíve 1995-ben volt a legolcsóbb, akkoriban 84,39 unciáért lehetett csak megkapni egy uncia aranyat.

 

Az ezüst felhasználhatóságáról

Az ezüst piacának keresleti és kínálati dinamikája eltérő az arany piacáétól. Az ezüst a világ legsokoldalúbb fémje.

Az ipari kereslet jóval nagyobb hatással volt az ezüst-, mint az arany piacára.

Ennek a nagy felhasználási igénynek az a magyarázata, hogy az ezüst számos egyedi tulajdonsággal rendelkezik beleértve az erősségét, képlékenységét és könnyű formálhatóságát, elektromos és hővezető képességét, magas fényvisszaverő képességét. Továbbá jelentős, hogy szélsőséges hőmérsékleti körülményeket is képes elviselni.

Számos új felhasználása van a gyógyászat, elektronika- és megújuló energiaipari területen. A TPV ( thermo photovoltaic) technológiát a napelem cellák használják, melyek a fényt elektromossággá alakítják. Ezek száma gyorsan nő és valószínű tovább fog nőni, ha a kormányok támogatják az energia előállítás alternatív módját. A TPV ipari ezüst felhasználás elérte a 420 tonnát 2008-ban, és amint több tőke áramlik ebbe a technológiába, az ezüstfogyasztása is várhatóan erősen növekedni fog.

Ugyanez igaz más új alkalmazásokra is. Ilyen az RFID (Radio Frequency IDentification – automatikus azonosításhoz és adatközléshez használt technológia) és további olyan termékek, melyek arra lettek kifejlesztve, hogy hasznosítsák az ezüst antibakteriális tulajdonságát. Például gyógyszerek, kötszerek, szappanok, ruha, kémiai összetevő az ajtókilincsekben, fénymásoló gombok, papír- és légkondicionáló egységek, melyek mind abban segítenek, hogy meggátolják a baktériumok terjedését az otthonban, irodában és olyan nyilvános helyeken, mint a kórházakban, tömegközlekedési eszközökön és éttermekben, stb.

Habár az ezüstöt csak kis mennyiségben használják a termékekben, a tömeggyártás hatására a kereslet növekedni fog. Az összes ilyen jellegű alkalmazás által felhasznált, becsült mennyiség 1000 tonna lehet a következő tíz évben, mely jelentős keresletnövekedéshez vezethet az évek múlásával, mely fenntarthatja a befektetők érdeklődését.

Napjainkban az ezüst készletei szűkösebbek, mint bármely más széles körben használt fémé, és a nyomott ára a leginkább alulértékelt áruvá teszi, még az arannyal való összehasonlításban is.

Az arany ára unciánként az elmúlt 10 évben

Az ezüst ára unciánként az elmúlt 10 évben

Hogyan alakulnak ki a tőzsdei árak, mi a "fixing"?

London Silver Fixing

Az ezüstkereskedelem egyik legfontosabb központja London, itt minden délben kialakítják (fixálják) a napi tőzsdei árat. Ez a London Silver Fixing, amely a világ irányadó kereskedelmi ára gyártók, fogyasztók, és kereskedők számára.

A módszer ősének az a XVII. századból eredő gyakorlat tekinthető, hogy az ezüstkereskedelemre királyi engedéllyel rendelkező néhány cég vezetői egy kávéházban összeülve ügyfeleik igényei alapján megállapodtak az árakban. A hírközlés fejlődésével ez az ár egyre hamarabb egyre messzebb jutott a világban. Az első feljegyzett kötés állítólag 1676-ban történt, és a legendás zsidó nemesfém-kereskedő, Moses Mocatta nevéhez fűződik.

1897 óta működik a napi fixing, hamarosan prompt (cash) árat, és 2 hónapos (forward) árat is meghatároztak angol fontban.

1967-től azonnali (spot), 3, 6 és 12 hónapos árat határoznak meg, és a font mellett dollárban, majd később Euróban is közlik az árat. Ma már nem kávézgatnak együtt, hanem telefonon zajlik az árkialakítás, változatlanul unciában.

Kevés az ennyire régi hagyományokon és szereplőkön alapuló gazdasági "intézmény": a fixinget ma is mindössze három cég, a régi (többször összeolvadt) kereskedőházak jogutódai állapítják meg: a Deutsche Bank, a ScotiaMocatta, és a HSBC.

London Gold Fixing

A londoni arany fixing (London Gold Fixing) nem ennyire régi, azt "csak" 1919. óta határozzák meg. Ma a fenti három cég, valamint a Barclays Capital és a Societé Generale működik ebben együtt videokonferencia formájában, ahol a hagyományokra ügyelve ma is kis zászlókkal adnak jeleket egymásnak.

Ma naponta kétszeri ármegállapítást végeznek három devizanemben: a délelőtti az "AM fix", a délutáni a "PM fix".

 

A nemesfém befektetés formái

Az aranyba, ezüstbe, platinába befektetni kívánók egyre növekvő tábora pénztárcájának és vérmérsékletének megfelelően az alábbiak közül választhat:

 

Nemesfém rudak

A rudak mérete a tőzsdei tranzakciókhoz használt 1000 unciás (31 kg-os) ezüstóriásoktól a kisbefektetők számára is elérhető 1 kg-os, 10 és 1 unciás ezüst- és aranyrudakig terjed. Persze minél kisebb a rúd, annál nagyobb a fajlagosan rárakódó gyártási, szállítási költség, így egyre jobban elválik a rúd ára a tőzsdei ártól. Érdekes módon a kereskedelemben kapható rudak nem olcsóbbak az érméknél! Főleg Amerikában divat a rudak gyűjtése: még a teljesen "durva" kivitelű rudak is numizmatikai felárral forognak a verde, az évjárat, a sorszám alapján.

 

Nemesfém érmék

A nemesfém fizikai birtoklásának legkedveltebb módja az érmék vásárlása. "Befektetési érmének" (angolul bullion coin) a nagy darabszámban vert érméket nevezik, amelyek értékét nem befolyásolják jelentősen numizmatikai, gyűjtői szempontok, hanem napi áruk főként az adott nemesfém világpiaci árához igazodik.

Az érmék befektetési előnyét az adja, hogy bármikor könnyen és gyorsan (bankokon és kereskedéseken keresztül) pénzzé tehetők. 

Arany, ezüst, platina és palládium

 

Befektetési jegyek, tőzsdei alapok, részvények

A nemesfém világpiaci áremelkedését befektetési alapok (ETF - Exchange Traded Funds) útján is kihasználhatja az, akinek a fizikai birtoklás nyűgös (mondjuk veszélyes környéken, garzonlakásban lakik, és fél az ágy alatt tartani az 1000-unciás ezüst és kilós aranytömbjeit :-)

Egy alap befektetési egysége - a legkisebb vásárolható mennyiség - általában 1/10 uncia arany és 10 uncia ezüst. Ez egy részvény, vagy befektetési jegy.

Ennek a befektetési formának az a hátránya, ami az előnye: a befektető nem látja a nemesfémet, meg kell bíznia abban, hogy az adott alapban valóban megvan-e az ígért mennyiségű nemesfém. Egyre több elemző gyanakszik, hogy az alapkezelők spekulációs céllal folyamatosan "shortolják" a nemesfémeiket, vagyis kevesebb van nekik, mint kellene. A befektetési jegyünk tehát annyit ér, amennyit az alap ér.

A nemesfém áremelkedést elvben meg lehet lovagolni a bányák részvényeivel is, amelyek viszont magukban hordoznak egyéb, a nemesfémártól független kockázatot. A részvény árát leronthatja a rossz menedzsment, politikai kockázat, környezetvédelmi probléma és sok más tényező.

 

A világ első 10 ezüstkitermelője

2009-es adatok, forrás: Endeavour Silver Corp.
(zárójelben az ország termelése a világtermelés százalékában)
(nagybetűkkel az érme típusok nevei)

1. Peru (17 %)
2. Mexikó (15 %) LIBERTAD
3. Kína (12 %) PANDA
4. Ausztrália (7 %) KOOKABURRA, KOALA, LUNAR stb.
5. Lengyelország (6 %)
6. Chile (6 %)
7. USA (6%) SILVER EAGLE
8. Oroszország (6 %) RUBEL
9. Bolívia (6 %)
10. Kanada (3 %) MAPLE

A világ ezüstbányáinak össztermelése 2009-ben 710 millió uncia (22.080 tonna) volt. Ehhez képest az összes gyártási célú felhasználás a 2008-as 832,6 millió unciáról (25.896 tonna) 2009-ben az válság hatására 729,8 millió unciára (22.697 tonnára) esett vissza. A befektetési célú ezüstfelhasználás viszont - szintén a válság hatására - 184%-kal 159,2 millió unciára (4.951 tonnára) nőtt, így az éves felhasználás -az ezüst tőzsdei befektetési alapok (ETF-ek) igényeivel együtt - 889 millió uncia (27.648 tonna) volt!

Ma tehát a bányászat az éves ezüstigénynek csak a 3/4-ét képes kitermelni!

A hiányzó mennyiséget újrahasznosításból, és állami tartalékok eladásából fedezik.

 

Olvasónk levele nyomán - barikad.hu