Assange: A Clintonra adott szavazat, az ostoba háborúskodásra adott szavazat

A WikiLeaks alapító Julian Assange keményen nekiment Hillary Clinton demokrata elnökjelöltnek. Háborús uszítónak nevezte a politikusasszonyt, aki szerinte örömét leli az öldöklésben.

"A Hillary Clintonra adott szavazat a végtelen, ostoba háborúskodásra adott szavazat" - írta az ausztrál újságíró a WikiLeaks Twitter fiókján, számolt be a Russia Today.

"Sokéves tapasztalatom van Clinton asszonnyal, több ezer levelét olvastam. Hiányzik belőle az ítélőképesség, véget nem érő háborúba sodorná az Egyesült Államokat, ami csak a terrorizmus terjedésének kedvezne"

- tette hozzá Assange, aki az ISIS felemelkedését is a demokrata elnökjelölt rossz politikai döntéseinek tulajdonítja.

Állításai szerint Clinton Líbia kapcsán is felülbírálta a Pentagont, így téve az elpusztított országot az ISIS paradicsomává. Ennek köszönhetően a szélsőségesek rengeteg fegyverhez jutottak a volt líbiai hadsereg készleteiből. (A líbiai viszonyokról készült korábbi írásunkat itt olvashatják.)

Assange, Clinton vérszomjára is rávilágított, amikor idézte egy interjúban elhangzott kommentárját a líbiai események kapcsán: "Jöttünk, láttunk, ő (Moammer Kadhafi, néhai líbiai diktátor - a szerk.) pedig meghalt!" A WikiLeaks alapítója szerint jellemző, hogy Clinton a CBS kamerái előtt guvadt tekintettel, örömittasan nyilatkozva, pont ezt a Cézár-parafrázist használta, és kifejezetten büszke volt magára.

Szerinte a politikus nem tanult a hibáiból, és Szíriában ugyanazokat a baklövéseket követte el:

"Hillary háborúja több tízezer ártatatlan ember életébe került, és a nők jogait több száz évvel vetette vissza a Közel-Keleten."

Gondolatmenetét azzal zárta, hogy szerinte Clintont egy fegyverbolt közelébe se lenne szabad engedni, nemhogy egy hadsereg parancsnoki székébe (az USA elnöke egyben a hadsereg főparancsnoka is, aki 60 napig akár kongresszusi felhatalmazás nélkül is viselhet háborút - a szerk.), és pláne nem az ovális irodába.

Assange az üzenetet Ecuador londoni nagykövetségéről írta, ahol több mint 3 éve él, és ahonnan az ENSZ által nemrég kedvezően elbírált panasza ellenére sem távozhat szabadon, mivel félő, hogy az angol hatóságok egyből kiadnák Svédországnak, ahol nemi erőszakkal vádolják az oknyomozó újságírót.