Átvertek minket a multik szakértői! Nem érvényesülhet a magyar érdek

Megdöbbentőnek hathat, de globálisan mindössze egyetlen olyan tanulmány létezik a TTIP-ről, amelyet nem az Európai Bizottság rendelt meg (tehát független), és ismert a módszertana (tehát hiteles). A hiánypótló összeállítás szerzője három fontos szempontra hívta fel a figyelmet; téves előfeltételezéseken alapulnak az egyezményt támogató tanulmányok, a ratifikálást követően GDP-csökkenésre és munkahelyek eltűnésére kell számítani, valamint nagyot hibáznak azok a közgazdászok, akik az egyes országok érdekeit próbálják a globális szabadkereskedelemben pozícionálni.

Amerikából jöttünk

Az elmúlt napokban ketten is a kontinensünkre látogattak a tengerentúlról az Európai Unió és az Egyesült Államok között formálódó szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) ügyében, de csak az egyikük tűnt szimpatikusnak. Míg Barack Obama leköszönő amerikai elnök a németországi Hannover városában győzködte Európa vezetőit, hogy a tárgyalási szakaszt még az idén fejezzék be, addig az olasz Jeronim Capaldo professzor (Tufts Egyetem, Boston) hétfőn két budapesti rendezvényen is arra figyelmeztetett, tévúton járunk.

Öntudatos európai állampolgárok tízezrei vártak Obamára Hannoverben

Az amerikai egyetem közgazdásza - aki a Magyar Természetvédők Szövetsége, valamint a Nyugat-Magyarországi Egyetem meghívására érkezett hazánkba és tartott nagyszámú érdeklődő előtt előadást a Sapientia Hittudományi Főiskolán – az egyedüli a világon, aki globális szinten modellezte a TTIP várható hatásait, egyben válasszal is szolgált arra, hogy a hivatalos kommunikációban miért csak pozitív irányú gazdasági adatok jelennek meg a megállapodással kapcsolatban. (Egyébként pont ezért is kezdett bele a kutatásába két esztendővel ezelőtt, mint mondta gyanakodni kell, ha túl rózsás a kép).

[fb_pages_codes:econation]

Capaldo úgy mutatta be a gazdasági modellezést, mint egy regényt, amely tele van különböző karakterekkel, szándékokkal, azonban a valóság mégis mindig bonyolultabb. Ennek megfelelően a modelleknél, csak úgy mint az irodalmi műveknél bizonyos tulajdonságokat felnagyítanak, más szempontokat pedig mellőznek; így egyébként a kívánt végeredmény is bebizonyítható.

Az eddigi TTIP-tanulmányok három előfeltételezésen alapulnak (így könnyítették meg a saját munkájukat a szerzők).

  • Teljes foglalkoztatottságra épültek ezek a modellek. Azaz, az elemzők minden egyes esetben abból indultak ki, hogy a megkötés előtt és után is fennáll ez az idilli állapot. Ez az egészet hiteltelenné teszi, erre alapozva nem lehet vitatkozni.

(Egyébként ez a modell korábban megállta a helyét, 1803-ban született az úgynevezett Say-dogma, amely szerint „minden kínálat megteremti a maga keresletét”, azonban a gépesített iparra ez a megállapítás már nem feleltethető meg).

  • Az összjövedelemben a munkajövedelem aránya nagyobb, mint a tőkejövedelem mértéke. Ez azonban nem igaz. Az 1970-es években Nyugat-Euróbán nagyobb volt a munkajövedelem aránya, mint ma.

(A kereskedelemre alapuló nyitott gazdaságokban ez az egyenlőtlenség csak tovább nő, hiszen a bevétel aránytalanul oszlik el, viszont ha azoknak lesz több pénze, akiknek már most is van, az tovább gyengíti a vásárlóerőt, csökken a belföldi kereskedelem, végül visszaesik a gazdaság).

  • Nem számolnak sehol deficittel, megszorításokkal, amelyektől szintén visszaesne a kereskedelem szintje.

(Ezek a tanulmányok például teljességgel elfogadják azt is, hogyha egy szektorban esetleg válság is alakulna ki, munkahelyek szűnnének meg, akkor a felszabaduló munkaerőt egy másik prosperáló ágazat könnyedén felszívja: tehát a tegnapi acélmunkás ma már okostelefonokat fog gyártani).

Fidrich Róbert (b.), Jeronim Capaldo, Gadó György Pál, Pogátsa Zoltán - az MTVSZ sajtótájékoztatóján

Mi történik akkor, ha ezeket az előfeltételezéseket egyszerűen figyelmen kívül hagyjuk?

Capaldo professzor az ENSZ globális szakpolitika-modelljét (GPM) alapul véve szimulálja a TTIP hatását a világgazdaságra egy – főként az EU-ban és az Egyesült Államokban – elhúzódó megszorításokkal és lassú növekedéssel teli közegben.

Megállapítása szerint:

  1. Már egy évtized után megfigyelhető lenne a TTIP okozta nettó exportkiesés (az észak-európai országok szenvednék el a legnagyobb csökkenést, 2,07 százalékot).A TTIP nettó GDP-csökkenéshez vezetne (a legnagyobb csökkenés 0,5 százalék).
  2. A TTIP a munkajövedelmek csökkenéséhez vezetne (ez főleg azért következne be, mert a társadalombiztosítás miatt az európai vállalatok versenyhátrányban vannak).
  3. A TTIP munkahelyek megszűnéséhez vezetne. (Számításaik szerint megközelítőleg 600.000 munkahely szűnne meg az Európai Unión belül).
  4. A TTIP-nek köszönhetően a GDP bérhányada csökkenne, a tőkejövedelemhez képest (az Egyesült Királyságban 7 százalékos lenne ez a csökkenés).
  5. A TTIP a kormányzati bevételek csökkenéséhez vezetne (a zsugorodó gazdaság miatt).
  6. A TTIP nagyobb pénzügyi instabilitáshoz és az egyensúlyhiány fokozódásához vezetne.

A Capaldo-tanulmány arra is figyelmeztet, hogy mivel az Egyesült Államok és az EU közti kereskedelem erősödni fog, a Közösségen belüli visszaesik.


 

Ezért megéri?!

Ezek az adatok önmagukban is érdekesek, de főleg annak tükrében, hogy a Magyar Nemzeti Bank számításai szerint a bruttó hazai terméket (GDP) 0,1-0,3 százalékponttal, az exportot 5-20 százalékkal növelné, valamint 6-22 ezer új munkahelyet teremthet a TTIP-hez való csatlakozás, a ratifikálást követő 10-15 évben. Tehát akár a kritikusoknak, akár a támogatóknak is hiszünk, a különbség nagyságrendileg egy százaléknyi GDP-változás (ami persze az előjel miatt lényeges, de az eltérés hibahatáron belül van).

Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-Magyarországi Egyetem oktatója szerint pont ez a legfontosabb tanulság az egyezmény körüli vitákban.

"Az Európai Bizottság azt állítja, hogy a TTIP fogja megváltani a világot, olyan nagy radikális változást hoz, amellyel a jelenlegi problémákat képesek leszünk megoldani. Ehhez képest a közgazdászok vitája nem erről szól. Az eddig megismert tanulmányok nem jelzik vissza, hogy átfogó fellendülést eredményez a szerződés"

- magyarázta a szakértő az újságíróknak szervezett háttérbeszélgetésen.

Igazából majdhogynem mindegy, hogy melyik változatban hiszünk, de ne feledjük, a másik serpenyőben ott találjuk a jogszabály-harmonizációt, a GMO-kat, befektető-állam közti vitarendezési mechanizmust, illetőleg az átláthatatlanságot. (Értsd: a TTIP nem kereskedelmi egyezmény).
 

Jeronime Capaldo a sajtóeseményen üzent hazánk vezetésének is

Ugyanis kíváncsiak voltunk arra, hogy valóban realizálódhat-e a magyar érdek egy ilyen mindenre kiterjedő megállapodásban, ahogy azt Mikola István államtitkár feltételezi, és vajon igaza van-e abban Fazekas Sándor agrárminiszternek, hogy a magyar GMO-moratóriumtól rettegnek az amerikai központú agrárkémiai cégek.

 

Capaldo lapunknak válaszolva figyelmeztetett: nem szabad elkövetni azt a hibát, hogy izoláltan foglalkozunk egyetlen országgal, hiszen az egész környezet, a kereskedelmi kapcsolatok rendszere is teljes mértékben megváltozik a ratifikálást követően. Tévúton járunk, ha elhisszük, hogy egyetlen gazdaság is képes függetlenedni azoktól a globális gazdasági törekvésektől, melyek a TTIP-ben megjelennek - húzta alá az Egyesült Államokból hazánkba látogató professzor.