„AZ UTOLSÓ JOGTALANUL ELVETT FORINTOT IS VISSZAVESSZÜK”

Rendszerszintű elszámoltatási csomagot állít össze a Devizahiteles Kerekasztal - mondta el Z. Kárpát Dániel a testület szerdai ülése után.

A Jobbik alelnöke elmondta: a kerekasztal már tucatnyi alkalommal ült eddig össze, rendszeresek az ilyen jellegű konzultációk. A politikus szerint a testület előnye, hogy olyan civilszervezetei vezetők és szakértők alkotják, akik "a politikusoknál sokkal hatékonyabban" képviselhetik a hitelesek érdekeit. A politikus hozzátette: ezekre az alkalmakra mindig meghívót kap a többi párt, a bankszövetség, és a Nemzetgazdasági Minisztérium is - mégis mindig csak a Jobbik jön el. 
 
A párt alelnöke elmondta:  szerdai ülésen azt tárták fel, hogy az "úgynevezett elszámoltatás" kapcsán "mennyivel károsították meg a magyar embereket." A tanácskozáson foglalkoztak a faktoring cégek visszaéléseivel, és "a közjegyzők felelősségével." is. 
 
A kerekasztal tervei között szerepel, hogy olyan segédanyagokat, "mankókat" készítsenek, amelyek a médiából ömlő "információ-cunami" közepette eligazodási pontokat tudnak nyújtani a károsultaknak. A távlati cél egy "rendszerszintű elszámoltatási csomag" összeállítása. Z. Kárpát leszögezte: a Jobbik koncepciója, a felvételkori árfolyamon való forintosítás mellett szeretnék elérni azt is, hogy "az utolsó jogtalanul elvett forintot" is visszakapják a megkárosított családok. Ehhez "a legkülönbözőbb csoportoknak és társadalmi osztályoknak" kell együtt megmozdulniuk. Ennek a széles körű összefogásnak kíván "kovásza lenni" a devizahiteles kerekasztal. Minden bajba jutott embernek azt üzenjük: van remény - mondta a politikus. 
 
A kormány által preferált megoldás hosszú távon nem jelent megoldást - mutatott rá tatár József, az Otthonvédelmi Tanács szóvivője. Emlékeztetett: a devizahitelezés szülte súlyos problémák még ma is közel másfél millió családot érintenek. Tatár úgy látja, a kormány és a bankok között született megállapodásban a "hétköznapi emberek nem találnak igazodási pontokat", nagyon sokan nem tudják értelmezni az elszámolásokat. Szerinte ezek mögött az elszámolások mögött "nincsenek valós adatok" arra vonatkozóan, hogy mennyivel tartoznak a pénzintézetek a megkárosított ügyfeleiknek.